Egy együtt elpusztult dinoszauruszpár maradványaira bukkantak Mongóliában, a Góbi-sivatagban az Albertai Egyetem paleontológusai.
Két madárszerű, ám röpképtelen tollas dinoszauruszról, oviraptorról (tojásrablóról) van szó, amelyek a késő kréta korban, mintegy 75 millió évvel ezelőtt pusztultak el. Az őshüllőket a paleontológusok William Shakespeare egyik legismertebb tragédiájának főhősei, Rómeó és Júlia után nevezték el - idézte a LiveScience portál a Scientific Reports tudományos lapban megjelent tanulmányt.
Mint Scott Persons, a tanulmány vezető szerzője rámutatott, rendkívül nehéz megállapítani a dinoszauruszok nemét, mivel lágyszöveteik megkövültek az évmilliók alatt. A kutatócsoport ezért összehasonlította az oviraptorok és a ma élő madarak csontvázát, és kiderült, az őshüllők hosszú faroktollazattal rendelkeztek. Mivel röpképtelen dinoszauruszokról van szó, a faroktollazat vélhetően valamilyen egyéb célt szolgált, nagy valószínűséggel a párválasztásban játszhatott szerepet.
- Abból indultunk ki, hogy ugyanazt a szerepet tölthette be, mint számos modernkori madárnál, például a pávánál, pulykánál, prérityúknál a násztánckor a faroklegyező - magyarázta Scott Persons.
A paleontológusok ebből kiindulva tovább vizsgálták a két csontvázat, és megállapították, hogy az egyik dinoszaurusz erőteljesebb farokcsontozattal rendelkezet, kissé más volt a csontok alakja is. Ez megfelel a jelenkori ivari kétalakúságnak (dimorfizmusnak), amikor egy faj hímnemű és nőnemű egyedei jelentősen eltérnek egymástól testfelépítésben, testméretben.
- A két oviraptor testméretét tekintve körülbelül egyforma volt, és minden egyéb anatómiai jellemzőjük is egyezett, viszont Rómeónak nagyobbak voltak a farokcsontjai, így vélhetően hím dinoszauruszról van szó. Júliának ezzel szemben rövid és egyszerűbb felépítésű farokcsontjai voltak, vagyis nőstény oviraptor fosszíliáira bukkantunk - hangsúlyozta a kanadai paleontológus.
Pusztulásukat feltételezések szerint az okozta, hogy hirtelen megindult egy nagy homokdűne, amely betemette őket.
