A hannoveri CeBIT a digitális gazdaság aktuális trendjeit és legfrissebb innovációit mutatja be. Önálló szakkiállításként 1986 óta rendezik meg a németországi Alsó-Szászország tartomány fővárosában. Az élet egyre több területét átható digitalizáció és a partnerország, Japán révén az úgynevezett 5.0-s társadalom (Society 5.0) kialakulása volt a központi téma az 2017-es CeBIT-en, a világ legnagyobb információs technológiai szakkiállításán.
A kiállítást vasárnap, 19-én este nyitotta meg Angela Merkel német kancellár és Abe Sinzó, az idei partnerország, Japán miniszterelnöke. A hannoveri vásárvárosban több tízezer négyzetméteren berendezett kiállítás 20-ától kezdve volt látogatható. A rendezvényen 70 országból mintegy 3000 kiállító mutatta be termékeit és szolgáltatásait. A technológiai innovációval foglalkozó új, feltörekvő cégek – startup vállalkozások – aránya történelmi csúcsra emelkedett, a 35 országból összegyűlő 350 fiatal vállalatnak egy külön csarnokot is nyitottak, további bő 200 startup cég pedig más helyszíneken mutatkozott be. A 24-éig tartott kiállításra 200 ezer szakmai látogató érkezett. Az idei CeBIT minden eddiginél látványosabb volt, átélhetővé tette a digitális átalakulást, ami annak tulajdonítható, hogy a negyedik ipari forradalomnak vagy 4.0-s iparnak is nevezett folyamat – a digitalizáció és az ipar összekapcsolódása – egyre több kézzel fogható, használható terméket eredményezett. Így például az egyik csarnokban vezető nélküli kisbuszok – a svájci PostAuto AG gyártmányai – szállították a látogatókat, a Digitalizáció élőben (Digitalisierung live) nevű szekcióban pedig gyakorlati példákon mutatták be, miként alakítja át a digitalizáció a gazdaság teljes értékteremtési láncolatát.
A CeBIT-re szervezett több mint kétezer előadáson, konferencián sok „sztár” is fellépett, nagy várakozás előzte meg például a robotika úttörőjének számító japán Isiguro Hirosi prezentációját, az informatikai hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) adatgyűjtő programjait leleplező Edward Snowden online fórumát és a technológiai fejlődés legnagyobb hatású kortárs teoretikusai között számon tartott Ray Kurzweil, a Google fejlesztési igazgatójának előadását.
A kiállítás valamennyi fő témájára jellemző, hogy testközeli módon ábrázolta, miként hatja át az informatika és a digitalizáció az üzlet és az élet egyre több területét. A virtuális valóság (VR) témakörét tekintve például a berlini Charite egyetemi klinikai kutatói arról tartottak bemutatót, hogy miként készülnek VR-alkalmazásokkal nehéz műtétekre, az egyik vezető autógyártó vállalat pedig „virtuális autószalon” fejlesztésével érkezett a CeBIT-re. Az egyelőre határtalannak tűnő lehetőségeket megnyitó mesterséges intelligencia (AI) területén egyebek mellett bemutattak egy szinkrontolmács alkalmazást, amely „lenyűgözően jól működik”.
Kiemelt téma volt a dolgok internete (IoT) is, amely ágazati előrejelzések szerint áttörés előtt áll, a következő két évben várhatóan 50 milliárd úgynevezett buta dolog – vagyis nem okostelefon, okosóra vagy hasonló készülék, hanem például közlekedési lámpa vagy raktári polc – kapcsolódik rá az internetre. A CeBIT egyik nagy erénye éppen az IoT révén emelkedett ki, ezen a területen ugyanis szinte teljesen hiányoznak még a nemzetközileg elismert eljárások, szabványok, a kiállítás viszont összehozta az ágazat legtöbb szereplőjét és a terület szabályozásáért felelős döntéshozókat.
Japán a CeBIT történetének legnagyobb nemzeti standjával és 118 kiállító céggel mutatkozott be díszvendégként. Kiállítóinak csaknem fele startup cég volt, ami szokatlannak tűnhet a japán gazdaságról kialakult képhez képest, valójában viszont az erős megújulási, innovációs készséget jelzi. Partnerországként a több mint 7000 négyzetméteres nemzeti standja a szuperokos társadalomnak (Super Smart Society) is nevezett 5.0-s társadalom témája körül épült fel. Az elképzelés szerint a gyűjtögető és halászó-vadászó („1.0-s”), majd a mezőgazdasági, utána az ipari és végül az információs társadalom korszaka után elkezdődik az 5.0-s társadalom kora, amelyben a legfőbb erőforrást már nem az emberi beavatkozás nélkül, a természet ajándékaként fellelhető javak – növények, halak, vadak – vagy a föld, az ipari termelést megalapozó kőszén és a kőolaj, esetleg az információ jelenti, hanem az „innováció kultúrája”, amely összefogja az összes társadalmi réteget és csoportot, átformálva őket. A japán kormány koncepciója alapján ebben a gondolkodási keretben a társadalom elöregedésétől a robotok munkájára támaszkodó ipar előretörésén át a környezetszennyezésig valamennyi nagy kihívásra megfelelő választ lehet adni. Az egyik leginkább szemléletes példa a mesterséges, mozgó, külső csontváz (exoskeleton) technológia, amelyben Japán a legfejlettebbek közé tartozik. Ezeket az emberi testet magukban foglaló szerkezeteket számos területen lehet használni, például az egészségügyben, mozgássérült emberek életminőségének javítására és az ágazat költségeinek csökkentésére, ami nemcsak a betegeknek, hanem minden adófizetőnek előnyös.
MAGYARORSZÁG A CEBITEN
A CeBIT-en nem hagyományos standdal képviseltette magát Magyarország, a rendelkezésre álló 400 négyzetméteres alapterületű pavilonban egy teljes házat mutattak be. Ezáltal a digitalizációnak nemcsak a gazdaságban értelmezhető eredményei jelentek meg, hanem a mindennapi használhatósága is, amelyben bemutatták a magyar innovatív cégek teljesítményének eredményeit. A kiemelt kormányzati figyelmet jelezte a magyar pavilonhoz csatlakozó diplomáciai delegáció is. A háromdimenziós nyomtatótól a készpénz nélküli fizetési alkalmazásokig számos megoldást felvonultató nemzeti pavilont Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Kovács Zoltán kormányszóvivő, Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos és Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatásért felelős államtitkára nyitotta meg.
– Alapvető változások zajlanak a gazdaságban, a sikert így már az határozza meg, hogy miként sikerül összekapcsolni a termelést és a digitalizációt – mondta beszédében a külgazdasági és külügyminiszter.
Kovács Zoltán kiemelte, hogy a CeBIT-en felépített „magyar ház” ráirányította a figyelmet arra, hogy a digitalizáció nem „elvont, megfoghatatlan fogalom”.
– A Digitális Jólét Program arra a felismerésre épül, hogy a „digitális forradalom óriási lehetőséget” jelent, és azt célozza meg, hogy minden magyar ember a nyertese legyen ennek a mélyreható és világméretű átalakulásnak. Ezt szolgálja a program keretében elkészült négy nagy terv, köztük a legfontosabb, a digitális oktatási stratégia. A legfőbb cél a „digitális írás- és olvasástudás”, vagyis az algoritmikus gondolkodás és a programozás alapismereteinek elsajátítása. Ezeket a legfontosabb, legalapvetőbb képességek közé kell emelni a közoktatásban. Az idei hannoveri CeBIT kiállításon 21 magyar cég mutatkozott be, Magyarország a jövőben partnerországa szeretne lenni Európa legnagyobb digitális szakkiállításának – emelte ki Deutsch Tamás.
A magyar pavilon kreatív koncepcióját kidolgozó társaság szerint a sikeres megjelenés befektetőket hozhat a tudás- és technológiaigényes iparágakba, segítheti a magyar cégek nemzetközi terjeszkedését, és erősítheti a magyar–német gazdasági kapcsolatokat. Hozzátették, hogy a magyar kiállítókat állami cégek intézmények és civil szervezetek, magyar és külföldi tulajdonú vállalatok összefogása segíti. A különleges magyar megjelenést a Digitális Jólét Program koordinálta, a kiállítótér koncepcióját a riói olimpián fölállított Magyar Ház alkotói dolgozták ki. A DT tájékoztatása szerint a magyar pavilonban – nevének megfelelően („Hungary – Home for Innovation”) – a jövő mindennapjainak magyar fejlesztéseit egy elképzelt otthon tereiben mutatták be, ahol a látogatók működés közben próbálhatták ki azokat. A kiállító cégek egyebek mellett az interaktív vásárlás, adatfeldolgozás, készpénzmentes fizetési rendszer, útvonaltervezés, autóflotta-kezelés, innovatív világítás, ipari formatervezés terén kínálnak megoldásokat, de bemutatják többek között a Mercedes Magyarországon gyártott CLA-modelljét vagy a 35 milliárd forintból megépülő, önvezető autók számára is alkalmas zalaegerszegi tesztpályát is. A magyar pavilon gyerekszobájában oktatási és játékos bemutatókat tartottak, a konyhában automatizált otthoni sörfőzést, a nappaliban pedig elektronikus könyvkiadást kínáló startup cégek szerepeltek. A célra kialakított chatbot (beszélgető robot) segítette a látogatókat a magyar pavilonban. A DT tájékoztatása szerint Magyarország a jövőben szeretne a CeBIT partnerországa lenni és ezáltal témát adni, valamint részt venni a rendezvény előkészületeiben.
INNOVÁCIÓ, INNOVÁCIÓ ÉS INNOVÁCIÓ
– A 21. századi ember boldogulása érdekében az írás, az olvasás és a számolás mellé a programozást is be kell emelni az alapvető képességek közé – mondta Angela Merkel német kancellár a CeBIT-et megnyitó beszédében. A kancellár kiemelte, hogy új világtörténelmi korszak bontakozik ki, amelyet a CeBIT idei díszvendég országában, Japánban az „5.0-s társadalom” korának neveznek. Az embereket el kell vinni, be kell vezetni ebbe az új korszakba, de erre a politika egyedül nem képes, szüksége van a digitális technológiákat szolgáltató vállalatok segítségére, egyebek mellett az oktatás új formáinak kialakításában, az „iskola digitalizációjában”.
Hozzátette, hogy az államnak nagyon offenzív módon hozzá kell látnia a digitalizáció folyamatának előmozdításához, meg kell mutatnia az embereknek, milyen többletértéket jelent az új korszak beköszönte. Így egyebek mellett fejleszteni kell a digitális közigazgatást, és gondoskodnia kell az új technológiák nemzetközileg elfogadott szabványainak kidolgozásáról. Egyben hitet tett a protekcionista akadályok nélküli szabadkereskedelem mellett. – A dolgok hálózatosodásának korában társadalmainkat is össze akarjuk kapcsolni és méltányos együttműködésre törekszünk, ennek eszköze pedig a szabadkereskedelem – jelentette ki a német kancellár. Hangsúlyozta, hogy Németország az Európai Unióval együtt a Japánnal kötendő szabadkereskedelmi egyezmény motorjának szerepét kívánja betölteni. „Szabad és nyitott piacokat akarunk, és természetesen méltányos kereskedelmet akarunk, de akadályokat nem kívánunk építeni” – tette hozzá.
Abe Sinzó japán kormányfő beszédében kiemelte: Japán és Németország jövőjét is „három dolog határozza meg: az innováció, az innováció és az innováció”. Az innováció révén népességcsökkenés mellett is szavatolni lehet a stabil növekedést és fejlődést, és Japánnak az a szándéka, hogy a világ országai közül elsőként ezt bebizonyítsa. A jövő kérdéseire és problémáira a válasz az innováció, az újítás. A japánok meggyőződése szerint minél nagyobb a feladat, annál több innovációra van szükség.
– Éppen ezért Japán nem fél a mesterséges intelligenciától és attól sem, hogy a robotok és gépek feleslegessé tehetik az embert. Az emberiség történelme öt szakaszra osztható, és a jelenkor az ötödik szakasz nyitánya. Ebben a korszakban a megoldhatatlan problémák megoldhatóvá válnak, valamennyi dolog összekapcsolódik, az összes technológia egybeolvad, és elkezdőik az 5.0-s társadalom kora. Japán Németországgal együtt akarja formálni az új világtörténelmi korszak viszonyait, a közös értékekre támaszkodva, ezért Japán az EU-val kötendő szabadkereskedelmi egyezmény ügyének előmozdítását javasolja – mondta Abe Sinzó.
Japán a demokráciának és „a nyitott, szabad és szabályokra alapuló rendszernek” köszönheti sikerét, védeni és erősíteni akarja ezt a rendszert és „a szabad, méltányos világot”, és azt ajánlja Németországnak, hogy dolgozzanak közösen a rendszer ellenálló képességének erősítésén. Ezzel kapcsolatban Angela Merkel beszédében kiemelte: „Most, amikor sokakkal vitatkoznunk kell a kereskedelem szabadságáról, a határok nyitottságáról és a demokratikus értékekről, jó jel, hogy Japán és Németország minderről nem vitázik, hanem az emberek javára együtt alakítja a jövőt.”
