A HEIF-nek nevezett új képformátum a JPG-nél kétszer hatékonyabb tömörítést ígér – az Apple, a Microsoft és a Google is támogatja.
Amikor úgy nagyjából 20 éve igazán növekedésnek indult az internet, az akkoriban használatos képformátumokról, így például a Windows Bitmapról (BMP), pillanatok alatt kiderült, hogy túl nagyok a modemes adatátviteli sebességekhez. A forradalmi újításként megjelenő JPEG, illetve a GIF volt használható arra, hogy a világhálót megtöltse grafikával, animációval és fotókkal. Mára a csodagyerekek problémás felnőttekké váltak: a JPEG lehetőségeinek határához érkezett, és egyre kevésbé lehet vele kihasználni a modern processzorok képességeit. Ha nagy tömörítési arányt választunk, komoly részletveszteséggel kell számolni, a GIF pedig, ami a közösségi oldalakon éppen reneszánszát éli, sosem a minőségi képtovábbítás számára készült.
A HEIF tulajdonképpen a videóknál használt HEVC kodek állóképekre optimalizált változata, így a H.265-re épül, és tervezői kifejezetten rugalmasnak tervezték. Maximális blokkmérete 64×64 pixel. Az eljárás fontos eleme az úgynevezett image projection, amelynek során az egyező színű pixeleket blokkokba gyűjtik. A HEIF fájlformátumnál a dekóder a kitömörítés után egy pixelekre bontott képet küld tovább. Ez a kép vagy azonnal a megjelenítőre kerül, vagy tovább képi adatokkal egészítik ki (például animációk esetén). Ezután következnek a szerkesztéssel kapcsolatok információk, azaz a forgatás, vágás vagy keverés egy másik fotóval. Ezeket a HEIF külön képszerkesztő program nélkül támogatja. Ha minden szükséges módosítás megtörtént (ideértve az előnézeti kép elkészítését), a kép megjeleníthető.
Új formátum a mobil internethez
A széles sávú hozzáférés korában a gyengén tömörített képek nem feltétlenül okoznak sebességbeli gondot, mobil internet vagy felhőalapú tárhely használata esetén azonban a felmerülő pluszköltségek miatt mégsem szereti őket használni senki. Itt jön a képbe a nagy hatékonyságú képfájlformátum, azaz a HEIF (High Efficiency Image File Format). Ezt az MPEG-ért is felelős Moving Picture Expert Group dolgozta ki, a H.265-ös videokodeket alapul véve – a HEIF tehát a HEVC (High Efficiency Video Codec) állóképekre optimalizált változata. A „.heic” kiterjesztést használó formátum a JPEG-gel és GIF-fel összehasonlítva 40-50 százalékos méretcsökkentést ígér, látható minőségbeli különbségek nélkül. Az, hogy ez mit jelent a gyakorlatban, látható a projektnek otthont adó oldalon, a nokiatech.github.io/heif címen megtekinthető nyitóképen.
Az új eljárás akkor került reflektorfénybe igazán, amikor az Apple bejelentette, hogy a formátumot elkezdi használni a MacOS High Sierra és iOS 11 operációs rendszerekben. Ez nem jelenti azt, hogy valamennyi eszköz képes is lesz a kodek használatára: az iPhone-ok esetében a HEIF tömörítés csak a hetes modelltől felfelé lehetséges. Ökölszabály: ha a készülék 4K-s felvételek készítésére és H.265 kodek használatára képes, akkor a HEIF-fel is boldogul majd.
A tömörítés specialistája
A HEIF tervezésekor más módszert követtek, mint a JPEG esetében: a kodek alapját a H.265 video tömörítési eljárás adja, amely a H.264 direkt leszármazottjának tekinthető. Technikai értelemben tehát a formátumok egymás rokonai, csak éppen a H.264-hez képest minden fontosabb jellemzőn javítottak. Mindkét eljárás igen sok becslést használ az egymás után következő elemek tárolásakor. Példának vegyük a kék eget: ahelyett, hogy az ezt tartalmazó blokkokat egyenként eltárolnánk, inkább egy csoportba foglaljuk őket, és annyit jegyzünk meg erről a csoportról, hogy „kék”. A 16×16 pixeles blokkokkal operáló H.264-gyel szemben ugyanakkor a H.265 tizenhatszor ekkora, tehát 64×64 pixeles blokkok kezelésére is képes, amely statikus, nagy méretű, egyforma területek (felhők, sötét árnyékok, mezők stb) tárolásakor sokkal jobb hatékonyságot, azaz kisebb fájlméretet tesz lehetővé.
A HEIF több formátumot is kivált
A hatékony tömörítésen túl a HEIF képes arra is, hogy egyetlen fájlban több képet is tároljon, így a GIF formátum kiváltására is használható – sőt, ellentétben azzal, itt hangot és rövid videót is elrejthetünk. A PNG előnye, az átlátszó háttér szintén elérhető a HEIF-nél, így ezt is lecserélhetjük, és az új formátum olyan egyszerű képszerkesztési lehetőségeket is kínál, mint forgatás vagy vágás.
A Google részéről 2018 márciusától került be az Android operációs rendszerbe a HEIF támogatát, de valamivel az előtt a Chrome böngésző már, mint Canvas elemet volt képes megjelentetni a HEIF képet. Microsoft részéről a Windows 10 2018 márciusától képes HEIF képeket megjeleníteni és velük dolgozni, ám eleinte csak az Apple volt olyan bátor, hogy teljes erővel a HEIF mellé álljon. Ez nem újdonság a cég részéről, korábban is előfordult már, hogy nem elterjedt, de ígéretes megoldásokat használjon fel (FireWire, Thunderbolt stb.), a felhasználók számára azonban ez nem feltétlenül pozitív, ugyanis az iPhoneokat, iPadeket és Maceket leszámítva más számítógépek eleinte nem nagyon tudtak mit kezdeni a formátummal. Az Apple-től nem újdonság, hogy egy új technológia bevezetését ilyen módon oldja meg, és azzal is tisztában vannak, hogy az iPhone-okat leszámítva a HEIF formátum nem sok mindenre használható, ezért a telefon kamerabeállításai között találunk opciót arra, hogy a képeket a készülék megosztás előtt automatikusan JPEG-be konvertálja.
Kamerákhoz és webhez ideális
Rugalmasságával és hatékonyságával a HEIF ideális formátum digitális fényképezőgépek, akciókamerák számára, már csak azért is, mert ugyanakkora méretben az új eljárás több képrészletet őriz meg, a gyártóktól azonban egyelőre nem sokat hallani ezen a téren. Egy másik csoport, akiket a kodek érdekelhet, a webfejlesztőké: mivel képes több, a neten népszerű megoldás kiváltására, és a weboldalak méretét is csökkenti, a HEIF ezen a téren is komoly előrelépést jelenthet. A gond az, hogy jelenleg egyetlen böngésző sem képes dekódolni, ehhez egy külön JavaScriptben megírt dekóder kell – még a High Sierra saját Safari verziójában is. Aggodalomra azért nincs okunk: a JPEG és a GIF sem egyik napról a másikra terjedtek el. (A Chip nyomán)
