A közel három éve tartó viszonylagos nyugalom után ismét feszültebbé vált a görög–török viszony. A konfliktus közvetlen kiváltó oka ezúttal két tengeri park létrehozása, miközben Ankara a „Kék haza” (Mavi Vatan) doktrínáját erősíti, Athén pedig Izraellel együtt nagyszabású légvédelmi rendszer kiépítésébe kezdett.
Törökország augusztus 15-én két tengeri parkot jelölt ki az Égei-tengeren, illetve a Földközi-tenger keleti részén. Az egyik a görög Limnosz és Szamothraki szigetek közötti térséget érinti, a másik pedig Rodosztól keletre, a görög Kasztellorizo környezetében található. A lépés éles görög tiltakozást váltott ki. Athén szerint Törökországnak nincs joghatósága olyan területeken, amelyek kívül esnek török felségvizeken, ezért a tengeri parkok kijelölésének ezeken a területeken nincs jogi hatálya. Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök ugyanakkor hangsúlyozta: Athén továbbra is jó kapcsolatokra törekszik szomszédjával, de kész megvédeni a nemzetközi jog alapján görög fennhatóság alá tartozó területeket.
A tengeri parkok ügye egy évtizedek óta húzódó vita újabb fejezete. Görögország és Törökország között elsősorban az Égei-tenger nyíltvízi határainak kijelölése, valamint az ezekből következő gazdasági jogok és természeti erőforrások kiaknázása miatt vannak nézeteltérések. A két ország kapcsolatai a 2023-as törökországi földrengést követően javultak. Görögország jelentős segítséget nyújtott a katasztrófa után, majd még ugyanabban az évben Athén és Ankara aláírta a baráti kapcsolatok és jószomszédi együttműködés athéni nyilatkozatát. A közeledés azonban nem oldotta meg a tengeri határokkal kapcsolatos alapvető vitákat.
A feszültséget tovább növeli a török „Mavi Vatan”, vagyis „Kék haza” elnevezésű stratégiai koncepció. Ankara ezzel a doktrínával olyan tengeri területeken is igényt fogalmaz meg, amelyeket Görögország és Ciprus saját kizárólagos gazdasági övezetének tekint. Érdekesség, hogy Görögország korábban maga is létrehozott két tengeri parkot a Jón-szigetek és a Déli-Kükládok térségében. Athén akkor azt hangsúlyozta, hogy a parkok görög felségvizeken belül találhatók. Ankara viszont már akkor arra figyelmeztetett, hogy az Égei- és a Földközi-tengerhez hasonló zárt vagy félig zárt tengereken kerülni kell az egyoldalú lépéseket.
A diplomáciai feszültséggel párhuzamosan Görögország tovább erősíti védelmi képességeit. A legújabb fejlemény, hogy Athén és Izrael augusztus 31-én mintegy hárommilliárd euró értékű megállapodást írt alá az úgynevezett „Akhilleusz pajzsa” légvédelmi és ballisztikusrakéta-védelmi rendszer kiépítéséről. Külön megállapodás keretében drónok elleni rendszereket is szállítanak Görögországnak.
A görög fegyverkezés az elmúlt években felgyorsult: Athén vadászgépeket, fregattokat, tengeralattjárókat és légvédelmi rendszereket is beszerzett. Görögország 2021 és 2025 között a világ 19. legnagyobb fegyverrendszer-importőre volt.
Nyitókép: Pixabay.com
