Az üzletek polcain az árakat szemlélve néha kételkedünk abban, hogy az infláció egy számjegyű lenne. Vannak azonban olyan dolgok, melyek ára nem emelkedett, vagy éppen csökkent, az adat pedig egyfajta átlagot von. De hogy a jövő mit hoz, azt senki sem tudja pontosan megjósolni. Az infláció jövőjét illetően egyes elemzők szerint egy fontos változás előtt állunk: nem valószínű, hogy visszatérünk a 2010-es évek tartósan alacsony, kiszámítható inflációs világához. Inkább egy olyan korszak következhet, amelyben az átlagos infláció mérsékeltebb lesz ugyan, mint 2022–2023-ban, de gyakrabban jelentkeznek inflációs hullámok és hirtelen árrobbanások.
A Nemzetközi Valutalap (IMF) 2026-ra 4,7 százalékos globális inflációval számol, és arra figyelmeztet, hogy a 2024 óta tartó dezinflációs folyamat megtorpant. Az OECD is azt várja, hogy 2026-ban az energiaárak ismét jelentős inflációs tényezőt jelentenek, míg 2027-ben több országban ismét mérséklődhet az áremelkedés üteme. Ennek több tartós oka van. A geopolitika ugyanis drágábbá teszi a gazdaságot. A globalizáció korábbi időszakában a vállalatok mindig ott termeltek, ahol a legolcsóbb volt. Most azonban egyre fontosabbá válik a biztonság, a politikai megbízhatóság és az ellátási láncok védelme. Ez azt jelenti, hogy több termelést hoznak vissza Európába és Amerikába, párhuzamos ellátási láncokat építenek ki, nagyobb készleteket tartanak, növekednek a katonai és biztonsági kiadások, gyakoribbak lehetnek a kereskedelmi korlátozások. Mindez kevésbé hatékony, tehát hosszabb távon valamivel magasabb árszintet eredményezhet.
Az energia marad az egyik legnagyobb kockázat
A 2026-os fejlemények ismét megmutatták, hogy az energiaárak néhány hónap alatt képesek az egész inflációs pályát megváltoztatni. Az IMF szerint a globális gazdaság egyelőre jobban átvészelte az energiapiaci sokkot, mint korábban várták, de az inflációs veszély nem múlt el. A jövőben az energiaárakra egyszerre hat majd, a geopolitikai konfliktusok, az olaj- és gáztermelés, az energiaátállás költségei, az elektromos hálózatok fejlesztése, nem utolsósorban pedig a növekvő villamosenergia-igény. Az energia tehát valószínűleg továbbra is az infláció egyik legfontosabb tényezője marad. Az is megfigyelhető, hogy a klímaváltozás is egyre inkább inflációs tényező. Ez különösen fontos számunkra itt, Vajdaságban. Az aszályok, a hőhullámok, az árvizek és a terméskiesések miatt az élelmiszerárak a jövőben valószínűleg sokkal ingadozóbbak lesznek. Egy jó mezőgazdasági évben akár csökkenhetnek is bizonyos élelmiszerárak, egy rossz év azonban gyors áremelkedést okozhat. Ezért a jövő inflációja részben időjárás-függőbbé válhat.
A nagy államadósságok is inflációs nyomást okozhatnak
A világ számos fejlett országában rendkívül magas az államadósság. Közben egyre többet kell költeni nyugdíjakra, egészségügyre, honvédelemre, infrastruktúrára, klímavédelemre. Ez nem feltétlenül jelent automatikusan magas inflációt, de ha a kormányok túl nagy költségvetési hiányokat halmoznak fel, az hosszabb távon árnyomást okozhat. Az idén és jövőre is ennek következtében még mindig ingadozó infláció, erős energia- és geopolitikai hatások várhatóak. Azt követően valószínűleg mérséklődés jön, de az infláció sok országban magasabb lehet, mint a 2010-es években. 2030 után pedig egy új korszak jöhet, amelyben az átlagos infláció nem feltétlenül lesz magas, de gyakoriak lehetnek az időszakos 5–8 százalékos inflációs hullámok. Vagyis nem állandó inflációs robbanásra számíthatunk, hanem „ugráló” inflációra. Szerbia helyzete különösen érdekes, mert az ország egyszerre függ az importált energiától, az európai gazdaságtól, a mezőgazdasági terméstől, a dinár árfolyamától, valamint a bérek gyors növekedésétől. A Szerb Nemzeti Bank célja jelenleg 3 százalékos infláció, ±1,5 százalékos toleranciasávval. A legfrissebb jegybanki adatok szerint 2026 júliusában az éves infláció mindössze 1,9 százalék volt, elsősorban a kedvező zöldség- és gyümölcstermés miatt. A jegybank augusztusban változatlanul 5,75 százalékon tartotta az alapkamatot, miközben arra számít, hogy az infláció a prognózis időszakában a célsávon belül maradhat. Ugyanakkor az IMF alapforgatókönyve szerint Szerbiában az átlagos infláció 2026-ban 3,6 százalék, 2027-ben 4,4 százalék lehet. Az IMF szerint az energiaárak, a szolgáltatások drágulása, a béremelések és az EXPO 2027 körüli megnövekedett kereslet is felfelé nyomhatja az árakat. Szerbia számára az egyik legnagyobb kockázat az importált energia drágulása. Az IMF kedvezőtlen forgatókönyve szerint egy súlyosabb energiapiaci sokk esetén Szerbiában az átlagos infláció akár 6,2 százalékra emelkedhetne 2026-ban és 7,5 százalékra 2027-ben. Ez nem az alapforgatókönyv, hanem egy kockázati szcenárió, de jól mutatja az ország sérülékenységét.
