A következő évtizedben tisztább környezetet, több zöldterületet és korszerűbb környezetvédelmi infrastruktúrát szeretne elérni Szerbia – jelentette ki Sara Pavkov környezetvédelmi miniszter.
A tárcavezető szerint az országban a 2033-ig szóló Zöld Agenda és az ahhoz kapcsolódó akcióterv célja, hogy a környezetvédelem az ország gazdasági és infrastrukturális fejlesztésének szerves része legyen. Pavkov kiemelte, hogy a levegőminőség javítása továbbra is a kormány egyik prioritása. Tájékoztatása szerint a 2027-ig kitűzött célként meghatározott 200 közintézményi kazán cseréjét már túlteljesítették, emellett mintegy 6000 háztartási kazánt is lecseréltek állami támogatással. 2020 óta több mint félmillió facsemetét ültettek el országszerte, idén pedig több mint ezer elektromos jármű vásárlására érkezett támogatási igény.
A hulladékgazdálkodás fejlesztésére az elmúlt években 300 millió eurót biztosítottak hét regionális hulladékgazdálkodási központ kiépítésére. Ezekben 47 önkormányzat több mint 1,5 millió lakosának hulladékát kezelik majd. A miniszter szerint a beruházások között már vannak kézzelfogható eredmények. A szennyvízkezelés terén szintén jelentős fejlesztések zajlanak. A tervezett 418 kilométernyi csatornahálózatból eddig 192 kilométer készült el teljes egészében, további 226,35 kilométeren pedig folyamatban van a kivitelezés. Ebből mintegy 124 kilométeren már elvégezték a munkálatokat. A fejlesztésekhez szennyvíztisztító telepek építése és korszerűsítése is kapcsolódik. Pavkov szerint 2033-ra a polgárok számára elsősorban a tisztább levegőnek és vizeknek, az illegális hulladéklerakók további csökkenésének és a több zöldfelületnek kell érzékelhetővé válnia. Cél emellett a szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás bővítése, a szennyvíztisztítás hatékonyságának növelése, valamint az ország klímaváltozással szembeni ellenálló képességének javítása.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a stratégia eredményességét nem az elfogadott dokumentumok, hanem a gyakorlatban megvalósuló beruházások alapján lehet majd megítélni. A Zöld Agenda egyúttal új munkalehetőségeket is teremthet. Pavkov szerint egyre nagyobb szükség van olyan szakemberekre, akik az energiahatékonyság, a napelemek vagy a körforgásos gazdaság területén rendelkeznek megfelelő tudással. Ezekre a szakmákra Szerbiában és Európa más országaiban is egyre nagyobb igény mutatkozik.
Nyitókép: Pixabay.com
