Rómában üléseztek ma a Nyugat-Balkán Barátai csoport és a nyugat-balkáni országok külügyminiszterei, hogy megvitassák az Európai Unió bővítésének felgyorsítását. Szerbiát Marko Đurić tárcafelelős képviselte a tanácskozáson.
A találkozót Antonio Tajani olasz külügyminiszter nyitotta meg, aki hangsúlyozta, a Nyugat-Balkán európai integrációja kulcsfontosságú Európa jövője szempontjából, ezért a bővítési folyamatot nem szabad késleltetni. Kiemelte, hogy Olaszország továbbra is határozottan támogatja a térség országainak uniós csatlakozását.
A Nyugat-Balkán Barátai csoport hét uniós tagállamot – Olaszországot, Ausztriát, Horvátországot, Görögországot, Csehországot, Szlovákiát és Szlovéniát – tömörít, amelyek közösen támogatják Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Észak-Macedónia, Montenegró és Szerbia uniós integrációját.
A tanácskozás két munkaszekcióból állt: az első az uniós bővítés felgyorsítására, a második pedig a gazdasági együttműködésre, a közlekedési infrastruktúrára és az ellátási láncokra összpontosított. Marko Đurić a találkozó után kijelentette, hogy Szerbia a római csúcstalálkozót arra használta fel, hogy tovább erősítse pozícióját Európában, különösen a 3-as klaszter megnyitásának előmozdítása érdekében. Elmondása szerint az ország az elmúlt időszakban 23 reformtörvényt fogadott el, ami jelentős előrelépést jelent a jogalkotásban és kedvező légkört teremt az európai integráció folytatásához. A szerb külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Belgrád saját polgárainak érdekében hajtja végre a reformokat. Đurić Rómában kétoldalú megbeszélést folytatott Orbán Anita magyar külügyminiszterrel is.
Aleksandar Vučić államfő szerint továbbra is csekély az esélye annak, hogy Szerbia a közeljövőben újabb fejezetet nyisson az uniós csatlakozási tárgyalásokon. Úgy véli, a legfőbb akadályt az jelenti, hogy Belgrád nem vezetett be szankciókat Oroszország és Fehéroroszország ellen. Úgy fogalmazott a Pink televízióban: amennyiben a 3-as klaszter megnyitása ismét elmarad, az azt bizonyítaná, hogy a csatlakozási folyamat nem kizárólag az érdemeken alapul.
Az elnök szerint a kormány minden szükséges reformot végrehajtott a klaszter megnyitásának érdekében, ugyanakkor úgy véli, még a szankciók bevezetése sem garantálná az előrelépést, mert akkor Koszovó kérdése kerülne előtérbe. Vučić hangsúlyozta, hogy továbbra is bízik abban, hogy Szerbia egy napon az Európai Unió tagjává válik.
Az államfő emellett arról is beszélt, hogy Szerbia folytatja haderejének fejlesztését, ugyanakkor ennek célja kizárólag az ország biztonságának, a békének és a stabilitásnak a megőrzése. Hozzátette: Belgrád nem kívánja veszélyeztetni szomszédait, és nem bírálja más országok fegyverkezését sem.
Nyitókép: Csekély az esélye annak, hogy Szerbia a közeljövőben újabb fejezetet nyisson az uniós csatlakozási tárgyalásokon (Illusztráció: Pexels.com)
