A szólásszabadság és a gyülekezés szabadsága esetében nincs miről tárgyalni – emelte ki Johann Wadephul, Németország külügyminisztere tegnap Belgrádban, miután tárgyalásokat folytatott Marko Đurić külügyminiszterrel. Szavai szerint elvárják, hogy ezeket a jogokat Szerbia is, mint tagjelölt ország szavatolja a polgárainak, hiszen azok az Európai Unió alappillérei. Megállapította ugyanakkor, hogy az Aleksandar Vučić államfővel és Đurić miniszterrel folytatott beszélgetések után, az a meggyőződése, hogy Szerbia határozottan elkötelezett az Európai Unió iránt.
Johann Wadephul miniszter nyugat-balkáni körútját Bosznia-Hercegovinában kezdte, és járt Montegeróban is. Belgrádba Albániából érkezett hétfőn este, és mindjárt Aleksandar Vučićtyal tárgyalt. Mint arról az államfő a saját közösségi oldalán a találkozóról beszámolt, a két ország közti együttműködés megerősítéséről egyeztettek, a politikai párbeszédről és a közös projektekről, illetve szót ejtettek az energetikában felmerülő aktuális kérdésekről és az infrastrukturális beruházásokról is. Az államfő hangsúlyozta, Németország Szerbia egyik legnagyobb és legfontosabb partnere, és köszönetet mondott azokért a törekvésekért, amelyekkel Szerbia eurointegrációs útját segítik.
– Külön figyelmet fordítottunk Szerbia eurointegrációs útjára, a régió stabilitására és azokra a globális kihívásokra, amelyekkel szembesülünk. Meggyőződésem, hogy ez a találkozó hozzájárul majd Szerbia és Németország partneri viszonyának elmélyüléséhez, ahogy a megkezdett közös munka folytatásához is azokon a területeken, amelyek mindkét állam számára fontosak – zárta gondolatait Instagram-bejegyzésében az államfő a német külügyminiszterrel való találkozója után.
Az államfő gondolatait erősítette meg Marko Đurić is tegnapi sajtótájékoztatóján. Megállapította, hogy a német kollégájával leszögezték, a két állam kész arra, hogy az eddigi viszonyt tovább fejlessze, annak ellenére, hogy fejlett és mindenre kiterjedő kapcsolatról van szó. Hangsúlyozta, hogy Szerbia szeretne minél hamarabb az unió teljes körű tagja lenni, hiszen hisz abban, hogy a helye Európában van. Đurić szerint Németország nemcsak a gazdaság terén jelentős partnere országunknak, hanem azon reformok terén is, amelyeket az Európához vezető útján kezdett el Szerbia. Az EU-ban lehetőséget lát Szerbia arra, hogy a régióban másmilyen jövőkép épülhessen fel, mutatott rá. A szerb diplomácia vezetője segítséget kért német kollégájától abban, hogy Szerbia megnyithassa végre a következő tárgyalási fejezetcsomagot az EU-tárgyalásokban.
Johann Wadephul az egyeztetéseket követően a médiának kiemelte Belgrád és Berlin szoros kapcsolatát, illetve azt is, hogy Szerbia az európai családhoz tartozik.
– Németország és Szerbia régóta szoros kapcsolatot ápol egymással, úgy a gazdaság, mint a személyes kapcsolatok révén. Számos német vállalat működik sikeresen Szerbiában; Németország Szerbia legfontosabb kereskedelmi partnere. Nagyszámú szerb származású ember talált otthonra Németországban. Ezek a kapcsolatok felbecsülhetetlen értékűek. Szerbia európai családunk része, és lehetőséget kell kapnia arra, hogy részt vegyen az EU értékközösségében – hangsúlyozta Wadephul.
Elmondta azt is, hogy az elmúlt két napban a szerb politikusokkal konstruktív tárgyalásokat folytatott, amelyek során érintették a szerb politika aktuális helyzetét is. Marko Đurić kiemelte, tisztában van a társadalom polarizálódásával, és ígéretet tett, hogy az államvezetés még nagyobb erőfeszítéseket tesz a párbeszéd elindítására és a feszültségek csökkentésére, ugyanakkor megállapította, hogy Szerbiában adott a szabad gyülekezés joga, hiszen mint kiemelte, az elmúlt egy évben több mint 22 ezer be nem jelentett összejövetel valósult meg. Wadephul kijelentette, hogy a szólásszabadság, illetve a gyülekezés szabadsága kapcsán nincs miről tárgyalni, ezeket a jogokat Szerbiának is biztosítania kell. Megállapította, hogy demokratikus választásokon Szerbia eldöntheti majd melyik úton halad tovább, és kijelentette, nincs kétsége afelől, hogy így is fog történni.
Wadephul tegnap tárgyalt a civil szervezetek képviselőivel is, majd Prištinába utazott, ahonnan Szkopjéba folytatta nyugat-balkáni körútját, amelynek fókuszában az eurointegráció kihívásai álltak, megerősítve ezáltal Németország szerepét a régió államaival folytatott közös együttműködésben.
Nyitókép: Beta
