Strasbourgban, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése őszi ülésszakában tegnap vitát folytattak Szerbiáról, vagyis arról a politikai válságról, ami az országban már több hónapja tart. A helyszínen tartózkodó Kovács Elvirától, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselőjétől, a szerb képviselőház alelnökétől megtudtuk, a témában előbb sürgősségi vitát kezdeményeztek, de végül a küldöttség befektetett munkájának köszönhetően csak általános vitát folytattak le. A lerövidített időtartamban Kovács Elvira ismertette a VMSZ álláspontját.
Kovács Elvira lapunknak elmondta, hogy az ET parlamenti közgyűlésén folyó vita nem volt oly kritikus hangnemű, mint az Európai Parlamentben. A néppárti frakcióvezető is arra mutatott rá, hogy nélkülözhetetlen a párbeszéd, a stabilitás, nincs szükség rendbontásra. A legtöbb felszólalás is erről szólt, egy svéd konzervatív képviselői is arra hívta fel a figyelmet, hogy Szerbia polgárai megérdemlik a stabilitást és a normalitást – mondta a vajdasági politikus –, majd hozzátette, az európai baloldal frakcióvezetője is objektívan látja a helyzetet. Valamennyien sajnálják az elhunytakat, értik az érzelmeket, de kiemelték, nem tüntetéssel, hanem párbeszéddel kell megoldást találni a problémákra. A horvát és a bosnyák felszólalók már bírálták Szerbiát.
Egy-egy napirendi vita egyórás szokott lenni, de a Szerbiáról szóló vitára csak 40 percet adott a házelnök. A képviselők felszólalása is kétperces lehetett, de még így sem kapott minden képviselő szót, többek között Kovács Elvira sem jutott sorra.
– Mivel elfogadhatatlan, hogy a kisebbség hangját ne hallja az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése, így azt ígérték, később felszólalhatok. Felvettünk egy videóüzenetet, amelyben elmondtam a VMSZ álláspontját, azt, hogy a normalitás mellett állunk ki. Elsősorban mi abban hiszünk, hogy Szerbia európai ország, és az erőszak minden formáját el kell ítélni. Nem az utcán kell megváltoztatni a hatalmat – hangsúlyozta Kovács Elvira, ahogy arra is rámutatott, hogy az intézményeknek működniük kell. A párbeszéd az egyetlen megoldás, és reményét fejezte ki, hogy a felek leülhetnek végre egy asztalhoz és folytatódhat a rendes munka a tüntetések, a blokádok helyett.
Kovács Elvira felszólalt és elmondta véleményét arról a jelentésről is, amit a Monitoring Bizottság készített Magyarországról. A VMSZ képviselője érdekesnek találta, hogy épp most került sor a plenáris vitára Magyarországról, mert nem szokás egy évvel a választások előtt egy adott országról beszélni, hogy ne nyújtsanak támogatást se a hatalmi pártnak, se az ellenzéknek.
– Ez alkalommal kivételt tettek, annak ellenére, hogy világos, hogy áprilisban választások lesznek Magyarországon, mégis mostanra időzítették ezt a vitát. Ráadásul a jelentésben – ami általában szakmai és a Velencei Bizottság véleményét tükrözi – a Magyarországot illető dicséretek nem szerepeltek, csak a marasztaló elemeit emelték ki. Én soha nem olvastam még ennyire kritikus monitoringbizottsági jelentést. A vita során a konzervatív képviselők, illetve a szerbiai fölszólalók is elismerték Magyarország erőfeszítéseit, és kritikusan szóltak a jelentésről. Érdekes, hogy a késő esti órák ellenére 120-130 képviselő volt a teremben, és 40-80 arányban szavazták meg ezt a jelentést. Tehát volt 40 ember, aki ellene szavazott. Ami ritkaság, mert általában a bizottság, illetve a jelentéstevők munkájával egyetértenek szoktak a képviselők. De ez annyira kritikus, meg nem objektív, hogy többen ellene szavaztak – tudtuk meg Kovács Elvirától.
A VMSZ képviselője Alain Bersethez, az Európa Tanács főtitkárához is kérdést intézett, amelyben a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája, illetve a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény elavultságára mutatott rá.
– Ha a nemzeti kisebbségek jogairól, a nyelvhasználatról, nyelvi jogokról beszélünk, az Európai Unió szintjén sincs jobb, illetve tartalmasabb keretegyezmény, mint a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvi Charta. Erre a két legfontosabb egyezményre hivatkozik az Európai Unió is, viszont alkalmazása, illetve az alkalmazás ellenőrzése nagyon lassú. Ma a digitalizáció, a mesterséges intelligencia világában egyszerűen be kell látni, hogy ezek az eszközök elavultak. Tehát amennyiben hatékony kisebbségvédelmet, nyelvi, kulturális és egyéb nemzeti kisebbségi jogok védelmét szeretnék biztosítani, akkor foglalkozni kell ezen egyezmények korszerűsítésével, vagy például azzal, hogy ennek az ellenőrző testületnek a munkáját hogyan lehetne hatékonyabbá, gyorsabbá tenni – magyarázta Kovács Elvira. Hozzátette, konkrét választ nem kapott, de reményét fejezte ki, hogy felhívta a főtitkár figyelmét a felmerülő problémákra.
Nyitókép: Kovács Elvira (Facebook)
