Az elemzők szerint a március 16-i rendkívüli köztársasági parlamenti választások előtt ezúttal nem ismétlődik meg a két évvel ezelőtti úgynevezett „fehér szavazócédulák” akció. Azok, akik 2012-ben a szavazócédulák érvénytelenné tételére szólították fel a polgárokat, ma már vagy a voksolást támogatják, vagy maguk is bekapcsolódtak a politikai életbe.
Srbijanka Turajlić nyugalmazott egyetemi tanár, a kilencvenes évek ellenzéki mozgalmának kiemelkedő alakja két évvel ezelőtt egyike volt azoknak az értelmiségieknek, akik azt állították: egyetlen politikai opció sem érdemli meg a szavazatot, ezért az emberek tegyék érvénytelenné szavazócédulájukat. Az idei választásokon már részt kíván venni, mert mint mondta: így szeretne hozzájárulni az ellenzék fennmaradásához.
Vesna Rakić-Vodinelić jogprofesszor és Vesna Pešić, a Liberális Demokrata Párt valamikori tisztségviselője szintén azok között voltak, akik két éve még bojkottra buzdítottak. Rakić-Vodinelić azóta csatlakozott Zoran Živković Új Pártjához, Pešić pedig szavazásra kéri a közvéleményt.
Jelena Trivan, a DP volt sajtófelelőse, aki múlt héten lépett ki a pártból, azóta pedig a civil szektorban aktív, úgy véli, hogy a két évvel ezelőtti, bojkottra való felhívásnak egyetlen célja volt: ellehetetleníteni a DP-t.
– Ha nem is olyan régen még felszólították a polgárokat, hogy ne adjanak le érvényes szavazatot, kérdem én, hogy azóta mi változott meg számukra? Ma miért buzdítják az embereket szavazásra, hiszen a politikai színtér szereplői ugyanazok a személyek? Ha ezek az emberek a mostani helyzetet rosszként élik meg, vajon látják-e mindebben saját felelősségüket? Egyébként akármilyen is a kínálat a politikai színtéren, a polgároknak el kell menniük szavazni, mert csak így változtathatják meg a társadalmi valóságot. Ha a reményeikkel való visszaélés miatt megbüntetnék a politikumot, akkor mindenféleképpen voksoljanak. Egyetértek azzal, hogy a politikai élet bagatellizált és vulgáris, mert hiányoznak a valós politikai programok. Egyedül azt tudni, hogy ki kíván kivel, az viszont nem világos, hogy mit és hogyan. Ezen csak úgy változtathatunk, ha hozzájárulunk a politikai felelősség elvének meghonosításához. A politikai pártok és egyének a választásokon felelnek tevékenységükért, ezért kell a polgároknak szavazniuk – fogalmazott Trivan.
|
A Politika napilap szerint Aleksandar Vučić, a Szerb Haladó Párt elnöke nem a mágnások tőkéjétől és az azzal pénzelt ellenzéktől tart a leginkább, hanem attól, hogy az SZHP aktivistái és szavazói formalitásként élik meg a kampányt. Vučić néhány nappal ezelőtt kijelentette: sokkal valószínűbb, hogy a párt elveszíti a választásokat, mint hogy megnyeri. Bratislav Gašić, az SZHP alelnöke ezt figyelmeztetésként élte meg. Az SZHP aktivistái nem engedhetik meg maguknak a lazítást a kampány ideje alatt. – Vučić nem tévedett, amikor azt mondta, hogy hatalmas erőkkel és rengeteg pénzzel igyekeznek majd útját állni Vučićnak a modernizáció útján. Ha tudjuk, hogy milyen erők indulnak ellenünk, valóban nem engedhetjük meg magunknak a lazítást – fejtette ki Gašić. |
Vladimir Goati, a Transzparens Szerbia elnöke nem ért egyet azzal, hogy a 2012-es választásokon a „fehér szavazócédulákra” vonatkozó felhívás lett volna az oka annak, hogy alacsony volt a részvételi arány és sok volt az érvénytelen szavazat. A szavazótábor egyszerűen elégedetlen volt, a felhívás csupán részben tette mindehhez hozzá a magáét, véli Goati, mondván, hogy a szavazók elégedetlensége továbbra is jellemző, ezért szerinte idén még több lesz az érvénytelen szavazócédula és még többen maradnak távol az urnáktól, mint két évvel ezelőtt.
– Megértem, hogy az emberek elégedetlenek, ugyanakkor nem vélem úgy, hogy ez elegendő ok a választásokról való távolmaradásra. Ha valakinek nincsen favoritja, akkor szavazzon arra az opcióra, amelyet a legkevésbé tart rossznak. A fehér szavazócédulákból pont annak származik haszna, akit semmiféleképpen nem támogatna a szavazó. Akármilyen banálisan is hangzik, de a legkevésbé rosszra szavazni demokratikus – magyarázta Goati.
Boris Tadić, az Új Demokrata Párt elnöke támogatja Goati fejtegetését, mondván: a fehér szavazócédulák azoknak a malmára hajtják a vizet, akik egyébként is jó pozíciót töltenek be a politikai színtéren. Azok, akik 2012-ben bojkottra szólítottak fel, megtévesztették a polgárokat, hiszen a demokrácia nem ismeri a nem-szavazás gyakorlatát, nyomatékosította Tadić, mondva: valójában azok az emberek is leadják a voksukat, akik nem járulnak az urnák elé.
– Ezek az emberek arra szavaztak, aki a legtöbb szavazatot kapta. Ezzel érdemes tisztában lenni és ezért kérek mindenkit, hogy menjen el szavazni. Fontos, hogy a polgárok részt vegyenek a választásokon és ezzel kivegyék részüket a demokráciából, hogy meghozzák az életszínvonaluk javításának szempontjából fontos döntéseket. Azok, akik nem szavaztak, később nem hőböröghetnek – fejtette ki Tadić.
Đorđe Vuković, a Központ a Szabad Választásokért (Cesid) programigazgatója emlékeztetett arra, hogy két évvel ezelőtt a köztársasági parlamenti választásokon a szavazócédulák négy százaléka volt érvénytelen. Korábban ez az arány nagyjából egy-két százalék környékén alakult. Ugyanakkor Vuković nem biztos benne, hogy tavalyelőtt egyedül a polgárok elégedetlensége volt az oka annak, hogy dupla annyi érvénytelen szavazat volt, mint korábban. A 2012-es választások bonyolultak voltak, a szavazóknak néhol hat szavazócédulán is karikázniuk kellett.
– Tekintettel a szerbiaiak iskolázottsági szintjére és írástudására, nem csodálkozok, hogy tavalyelőtt a korábbiakhoz képest sokkal több volt az érvénytelen szavazat. Azt lehetetlen felmérni, hogy ezúttal mennyien bojkottálják a választásokat, vagy mennyien adnak át érvénytelen szavazócédulát – taglalta Vuković.
