Ivica Dačić kormányfő és Aleksandar Vučić kormányfőhelyettes átadták Tomislav Nikolić államfőnek a kormány rendkívüli választások kiírását taglaló javaslatát, melyben az áll, hogy a szavazásra a reformok iránti minél szélesebb körű támogatás megszerzése és a társadalom modernizálása miatt van szükség. A többpártrendszer bevezetése óta sorrendben tizedik, immár hetedik rendkívüli parlamenti választásokat az államfő valószínűleg ma írja ki – csak ebben az esetben tarthatják ugyanis azokat meg március 16-án, a fővárosi szavazással egyidejűleg. Nikolić csak annyit kívánt közölni az újságírókkal, hogy ma tájékoztatni fogja a nyilvánosságot a meghozott döntésről, és biztosított mindenkit, hogy az összhangban áll majd az ország alkotmányával. A Vučićtyal és Dačićtyal folytatott megbeszélést követően az elnök úgy fogalmazott, hogy a korábbi átalakítást követően a kormány most joggal döntött legitimitásának leellenőrzése mellett, mely ugyanakkor új energiával töltheti fel a leendő kormányt. Annak tagjai, a jelenlegi kabinet által elvégzett munka alapjaira tovább építhetik majd a bűnözéstől mentes európai Szerbia házát – fogalmazott az államfő. Hangsúlyozta, hogy Szerbiában nem fog megállni az idő a kampány idején, s minden állami intézmény működik majd.
A választások kiírását indokló dokumentumban a gyorsabb reformok elérésére való hivatkozás mellett a kormány az elmúlt másfél évben megvalósított eredményeit is felvázolta, kiemelve az európai csatlakozási tárgyalások kezdetét és a Pristinával megkezdett dialógus sikerét, a koszovói szerbség helyzetének rendezését.
Dejan Đurđević, a Köztársasági Választási Bizottság elnöke kijelentette, hogy amennyiben valóban ma kerül sor a választások kiírására, akkor a pártoknak és koalícióknak február negyedikéig áll majd módjukban átadni jelentkezési listáikat.
A választások kiírását követően ennek a bizottságnak öt nap áll a rendelkezésére ahhoz, hogy a pártok számára szavatolja a szükséges űrlapokat, formanyomtatványokat. A politikai pártoknak, koalícióknak és polgárok csoportjainak tízezer aláírást kell összegyűjteniük ahhoz, hogy részt vehessenek a megmérettetésen, s ez a kitétel a kisebbségi pártokra is vonatkozik. A választási bizottságnak el kell majd fogadnia egy a belgrádi, pećinci és negotini helyhatósági és köztársasági parlamenti szavazás koordinált lefolytatásáról szóló szabályzatot is – ismertette a procedúrát Đurđević.
MEGJÓSOLHATÓ ZÁRSZÁMADÁS
A költségvetési tartalékokból egyébként mintegy 802 millió dinárt kell fordítania majd az államnak a hamarosan induló kampány finanszírozására. A szavazólapok nyomtatására és a választások szabályosságát ellenőrző bizottságok munkájának fizetésére további egymilliárd dinárt költenek majd el. A kiadások pontos végösszegére akkor derülhet fény, ha már tudni lehet, pontosan hány választási lista indul a szavazáson és hány szavazóhelyet nyitnak meg. A politikai tevékenység finanszírozásáról szóló törvény értelmében a pártok a költségvetési kiadások 0,1 százalékában részesülnek, ami 2014-ben 1,112 milliárd dinárt jelent. A költségvetési rendszerről szóló törvény pontosítja, hogy e tevékenység pénzelésére kizárólag a közbevétel által finanszírozott kiadások vehetők alapul, ami ekképp 802 millió dinárra „szűkíti” a pártcélokra fordítandó keretet. A pénz elosztása a következőképp zajlik: először egyenlő arányban osztják szét a teljes összeg húsz százalékát minden olyan párt, koalíció vagy polgárok tömörülése között, melyek jelölését jóváhagyta a választási bizottság. Az összeg nyolcvan százalékát a választásokat követően kapják meg a pártok, mégpedig a megszerzett mandátumoknak megfelelően részesülnek arányosan a fennmaradó pénzösszegből. Tavalyelőtt 890 millió dinárt zsebeltek be a pártok összesen. Pluszköltségnek számít a szavazólapok nyomtatása és a bizottságok rendkívüli béreinek fizetése, amire 2012-ben 1,1 milliárd dinárt költött el Szerbia. A végösszeget tehát már most is meg lehet jósolni: a polgárok pénzéből mintegy kétmilliárd dinárt fognak elkölteni az idén az előttünk álló választásokra.
