Három lehetséges út vezethet a rendkívüli parlamenti választásokhoz: a kormányfő lemondása, a bizalmatlansági indítvány megszavazása vagy a kormánykoalíción belüli válság kialakulása – állapította meg a B92-nek adott nyilatkozatában Marko Blagojević, a Szabad Választások és Demokrácia Központjának (CeSID) programigazgatója. Véleményének adott hangot, hogy a jelen pillanatban a harmadik elképzelhető forgatókönyv tűnik a legvalószínűbbnek, mely ellehetetlenítené a képviselőházi munkát a hatalmi pártok közötti ellentétek révén, s ha ez egy bizonyos ideig eltartana, akkor a parlament feloszlatása és a rendkívüli választások kiírása jelentené az egyedüli lehetséges kiutat. Blagojević szerint ez a gyakorlatban úgy történhetne meg, ha például a Szerb Haladó Párt megvonná a bizalmat Ivica Dačić kormányától, s nem venne részt a továbbiakban annak munkájában. A CeSID programigazgatója úgy vélekedett, hogy Dačić jelenlegi álláspontja miatt nehezen képzelhető el a kormányfő lemondását feltételező opció. Mint ismeretes, a Szerbiai Szocialista Párt elnöke már több ízben hangsúlyozta, hogy szerinte nem jött el a választások ideje és a kormánynak inkább a megkezdett munka folytatására kellene összpontosítania. Szükségtelennek tartja a választások kiírását és ilyen körülmények között aligha lesz hajlandó lemondani a választások érdekében – közölte Blagojević.
Emlékeztetett ugyanakkor arra is, hogy még a miniszterelnök lemondása sem jelenti a parlament automatikus feloszlatását és a választások kiírását.
Ha lemond a kormányfő, vagy bizalmatlanságot szavaz a parlament a kormánnyal szemben, egy harminc napos időszak veszi kezdetét az új kormánytöbbség kialakítása érdekében. Amennyiben ez alatt az egy hónap alatt a pártoknak nem sikerül új kormánykoalíciót létrehozni, az államfő dönt a szkupstina feloszlatásáról és a választások kiírásáról.
Tovább elemezve a lehetőségeket Blagojević említést tett arról az opcióról is, melyben a haladók megvonnák a kormány munkájához nyújtott támogatásukat, ám a szocialisták új partnereket keresnének egy másik kormánytöbbség kialakításához – ebben az esetben sem lenne indokolt a választások azonnali kihirdetése. Választásokra akkor kerülne feltétlenül sor, ha egyik kormánypártnak sem sikerülne új többséget kialakítania. A legvalószínűbbnek a programigazgató a jelenlegi helyzet fenntartását tekintette, melyben nem indítanának bizalmatlansági eljárást a kormánnyal szemben és a miniszterelnök sem mondana le, a képviselőház azonban működésképtelenné válna, mert a képviselők távolmaradása miatt nem lenne határozatképes, vagy nem létezne a döntéshozáshoz szükséges többség.
A HÉTVÉGÉN DÖNTENEK
A belgrádi sajtó arról értesült, hogy Tomislav Nikolić államfő január 29-én írja majd ki a rendkívüli parlamenti választásokat. A Politika napilap arra emlékeztet, hogy ez a dátum jelenti az utolsó elfogadható időpontot, amennyiben a köztársasági választásokat a fővárosi helyhatósági választásokkal egyidejűleg, azaz március 16-án kívánják megtartani. Nebojša Stefanović, a szerb parlament elnöke ma 11 órakor írta ki a belgrádi választásokat március 16-ára, a fővárosi kampány január 29-én veheti kezdetét.
A Večernje novosti arról számolt be jól értesült körökből származó információkra hivatkozva, hogy a Szerb Haladó Párt már az előttünk álló hétvégén meg fogja vitatni a rendkívüli választások kérdését, de a döntést csak azután hozzák majd nyilvánosságra, hogy lezajlik a Szerbia és az Európai Unió közötti első kormányközi konferencia, vagyis a csatlakozási tárgyalások formális kezdete. A lap arról ír, hogy Aleksandar Vučić nem kívánja a választások témájával semmilyen módon sem terhelni az ország stratégiai fontosságú céljának számító európai csatlakozási folyamatot, ezért a szavazással kapcsolatos döntést nem fogják ismertetni január 21-e előtt. A haladók választói közgyűlésüket január 25-én tartják meg, várhatóan a két esemény közötti napokban közlik majd a rendkívüli választásokkal kapcsolatos álláspontjukat is. A Novosti is olyan információkhoz jutott, hogy amennyiben lesz voksolás, az a belgrádi választásokkal azonos napon, március 16-án zajlik majd. Zoran Babić, az SZHP frakcióvezetője megerősítette, hogy a párt még a választói közgyűlése előtt állást foglal a rendkívüli választások ügyében.
AZ ELSŐ KIS KRÍZIS
A két kormánypárt közötti viszony már most sem nevezhető felhőtlennek. Az első súrlódásokat Branko Ružić szocialista párti európai integrációs kérdésekkel megbízott tárca nélküli miniszter okozta, aki Dragan Đurić üzletember letartóztatása kapcsán meggyőződésének adott hangot, hogy az illetőnek sikerül majd bizonyítani ártatlanságát, melyben maga teljesen biztos. Aleksandar Vučić korrupcióellenes küzdelemmel megbízott kormányfőhelyettes erre azt válaszolta, hogy Ružić nyugodtan elhagyhatja a kormányt, ha kételyei vannak e harccal kapcsolatban és nem ért egyet a kormány munkájával. Ivica Dačić kormányfő tett kísérletet a kialakult ellentétek csillapítására, kijelentésében azt hangsúlyozta, hogy a kormány teljesen egységes a bűnözés- és korrupcióellenes küzdelem kérdését illetően, s prioritásként tekint továbbra is arra. Hozzátette, hogy semmilyen kétségek és nézetkülönbségek nincsenek a kabinetjén belül az említetteket illetően, sem a pártok, sem pedig a kormánytagok viszonylatában.
