Az újévi és karácsonyi ünnepsor ellenére sem hagytak alább a politikai színtéren a rendkívüli választásokkal kapcsolatos kijelentések, sőt, az újév után ismét egyre aktuálisabbá válik a téma. Jelenleg a pártok többsége az előrehozott szavazás megtartása mellett foglal állást, Ivica Dačić miniszterelnök és Aleksandar Vučić kormányfőhelyettes viszont legutóbbi kijelentéseikben is inkább a munka folytatása mellett szálltak még síkra. Nyilatkozatában most már Tomislav Nikolić államfő is a rendkívüli választások megtartásának pozitívumairól beszélt. Aláhúzta, hogy ekképp jobb kormányt kaphatna az állam, a választópolgárok pedig véleményt nyilváníthatnának azzal kapcsolatban, hogy kit szeretnének látni annak élén. A kormány jelenlegi felállását kényszeredett helyzetként elemezte, s azt mondta, hogy az új választások biztosan megerősítenék a legnagyobb kormánypárt pozícióját, mely így az új kormányfő személyét is meghatározhatná. Természetesnek nevezte azt, hogy a legnépszerűbb párt jelölje ki a miniszterelnököt. Ha léteznek nézeteltérések, akkor lehetetlen harmonizálni a nagyobb és a kisebb kormánypárt közötti kapcsolatokat – értékelte az államfő.
Nikolić legújabb kijelentését a pártok annak egyértelmű jeleként értékelték, hogy 2014 valóban választási év lesz Szerbiában. Zoran Babić, a Szerb Haladó Párt köztársasági képviselőcsoportjának vezetője szerint az államelnök szavai nem csupán egy meghatározott párt érdekeit szolgálják. Nem rejtette véka alá meggyőződését, hogy a jelen pillanatban Vučić élvezi a polgárok bizalmát a legnagyobb mértékben, s közölte, hogy a polgárok érdeke, ha Vučić és az SZHP veszi át a felelősséget az ország irányításáért.
A Demokrata Pártnál egészen másként tolmácsolták az elnök kijelentését. Borislav Stefanović frakcióvezető szerint a nyilatkozat el szeretné terelni a figyelmet a kormány tehetetlenségéről, s arra hivatkozik, hogy a választásoknak a legerősebb párt térhódítása miatt kell csupán megtörténniük. Borislav Stefanović abban is problémát lát, hogy az elnök a pártok népszerűségével foglalkozó felméréseket veszi alapul a választások szükségességének megállapításakor, s nem a polgárok akaratának demokratikus kinyilvánítási jogát.
A Liberális Demokrata Pártnak nincsenek kétségei afelől, hogy szükség van-e a rendkívüli választásokra, a szervezet álláspontja, hogy az ország előtt álló nagy reformokat a jelenlegi kormány képtelen lesz végrehajtani. Szerbiának reformkormányra van szüksége, mely képes szavatolni a gyorsabb európai integrációkat, az életszínvonal növekedését, az állam modernizálását – értékelte Ivan Andrić, a párt képviselője.
Slobodan Samardžić, a Szerbiai Demokrata Párt frakcióvezetője szerint a mostani számít a legrosszabb kormánynak 1945 óta, s szerinte most csupán arról van szó, hogy a haladók kiszámolták: eljött az ideje a választásoknak, hogy megszilárdíthassák kormányon belüli szerepüket. Samardžić úgy vélekedett, hogy a külföldi tényezőknek is jóvá kell hagyniuk a választások kiírását, amit nem tart elképzelhetetlennek, hiszen nekik is jobban megfelelne egy egyszerűbb, szófogadóbb kabinet.
GYORS DÖNTÉST!
Rasim Ljajić, a kormány alelnöke arra szólította fel az ország legfontosabb politikai szereplőit, hogy minél előbb döntsenek: lesznek-e előrehozott parlamenti választások, vagy sem. Ljajić szerint rendkívül fontos lenne gyors döntést hozni, hogy mielőbb véget érjen a bizonytalanság időszaka, az ugyanis rossz légkört teremt, melyben háttérbe szorulnak az államvezetéssel kapcsolatos feladatok. Mint hozzátette, minden az SZHP-től függ, s meggyőződése, hogy e párt még a hónap végéig meghozza a végleges döntést. Saját pártjának, a Szerbiai Szociáldemokrata Pártnak a szerepléséről szólva közölte, hogy nem fog önállóan indulni a választásokon, mert az túl kockázatos lenne. Elsőként a Szerb Haladó Párttal, majd a Szerbiai Szocialista Párttal fognak tárgyalni a koalíció kialakításáról. A belgrádi helyhatósági választásokon elképzelhetőnek tartja, hogy valamelyik kisebb párttal, például az LDP-vel kössenek választás előtti szövetséget.
VUČIĆRA VÁRNAK
Nebojša Stefanović, a köztársasági parlament elnöke, az SZHP alelnöke pénteken bejelentette, hogy a belgrádi választásokat március első vagy második hetében tartják majd meg. Mint ismeretes, Stefanović amellett foglalt már korábban állást, hogy a köztársasági rendkívüli választásokat a belgrádi szavazással egyidejűleg kellene lebonyolítani. Ismertette, hogy március 16-a az utolsó időpont, amikorra a törvény szerint ki kell írni a fővárosi szavazást. A köztársasági szintű választásokról az SZHP elnöke hoz majd végleges döntést – jelentette ki.
A belgrádi választások jelenlegi egyetlen ismert polgármesterjelöltje Dragan Đilas, a Demokrata Párt elnöke. A haladók – Aleksandar Jovičićnak, a párt végrehajtó bizottsági elnökének beszámolója szerint – egyelőre még nem tárgyaltak a jelölt kérdéséről. Ugyanakkor meggyőződésének adott hangot, hogy nem kell feltétlenül egyetlen személyre támaszkodni, mert ez az egyetlen személy teljesen kiürítheti a város költségvetését. Belgrádnak egy sikeres vezetői csapatra lenne szüksége a politikus meglátása szerint.
A Szerbiai Szocialista Párt nagy valószínűséggel belgrádi városi bizottságának elnökét, Aleksandar Antićot jelöli majd a polgármesteri posztra, hivatalosan azonban a párt szervei még nem vitatták meg a kérdést.
|
NEM TELJESÍTETT ÍGÉRETEK SORA A Demokrata Párt pénteken közleményben sorolta fel a Szerb Haladó Párt 2013-ban tett ígéreteit, melyekhez végül nem tartotta magát. A közlemény kitér az Egyesült Arab Emírségekből származó nagy beruházások ígéretére, a négymilliárd eurós csipgyári befektetésre, az információs technológiák fejlesztési központjába történő 400 milliós eurós beruházásra, továbbá a mezőgazdasági birtokok felvárásárlására. A polgárok ehelyett az öntözési rendszerre szánt hitel révén újabb eladósodást kaptak, az állam pedig az Arab Emírségeknek eladott egy kopaoniki hotelt 600 eurós négyzetméterenkénti áron – számolt be a DP. A haladók hatvan kormányügynökség beszüntetését ígérték meg, végül nyolcat zártak valóban be. A közvállalatokban tapasztalható párthovatartozástól függő foglalkoztatás felszámolását is kilátásba helyezték, de ehelyett mintegy 15 ezer pártaktivistának adtak munkát – emlékeztetnek a demokraták. Hozzáteszik, hogy a vállalatok igazgatóit továbbra is a párt főbizottsága nevezi ki, vagyis nem tartják be a vonatkozó törvény rendelkezéseit. A gazdaság fejlesztése helyett emelték az áruforgalmi adót, beszüntették a kedvezményes lakáshiteleket, csökkentették a béreket, és bejelentették további hatvanezer foglalkoztatott elbocsátását. Az új közbeszerzési törvény révén az idén 600 millió eurót takarít meg az állam – ígérték, ehelyett százmillióval növekedett a közadósság. A tej aflatoxintartalmát sem állították vissza a korábbi értékre, ahogyan arra ígéretet tettek. A befektetéseket megkönnyítő gyors válaszok irodája sem látott munkához. Nem tartóztatták le Darko Šarić drogbárót, a beígért befektetések egyharmada valósult meg, miközben a polgárokat naponta 11 millió euróval veri adósságba a kormány. A villanyáram a beígért húszszázalékos árcsökkenés helyett 11 százalékkal drágult meg – zárja a felsorolást a Demokrata Párt. |
