Szerbiának az a célja, hogy 2014-ben a csatlakozási tárgyalások több fejezetét is sikeresen megkezdje – közölte Tanja Miščević, a szerbiai tárgyalócsoport vezetője. A Tanjug hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy januárban kezdetét veszi a 35. fejezethez kötődő átvilágítási folyamat, melynek pontos tartalmát egyelőre még sem Szerbia, sem az Európai Unió nem ismeri. Ez a fejezet tartalmazza a Belgrád és Pristina közötti viszonyok rendezésének elvárását. A csatlakozási tárgyalások hivatalosan január 21-én kezdődnek az első kormányközi konferencia megtartásával, s már másnap kezdetét veszi a szóban forgó fejezet átvilágítása. A konkrétumok tehát ekkorra válnak ismeretessé.
– A kapcsolatok rendezése jelenti ennek a fejezetnek a lényegét, de egyelőre még nem lehet tudni, hogy konkrétan mit tartalmaz. Egészen biztos, hogy a brüsszeli megállapodás alkalmazása, s az elindított folyamat folytatása ennek részét képezi majd – fogalmazott.
Az állam célja, hogy a 35. mellett még az idén megnyissa a 23. és 24. fejezetet is, melyek az igazságszolgáltatással, az alapvető jogokkal, jogállamisággal, szabadságjogokkal, biztonsági kérdésekkel foglalkoznak. Az említett három fejezet mellett még néhány kevésbé jelentősnek mondható fejezet tárgyalását is el kívánja indítani az állam – ismertette Miščević.
A tárgyalócsoport vezetője szerint párhuzamosan kellene megnyitni a nehezebb és a könnyebb fejezeteket, ezáltal szavatolva a folyamatos haladását a csatlakozási tárgyalásokban. Jelen pillanatban az állam még nem áll közel a 23. és 24. fejezet megnyitásához, hiszen áprilisra készül el az azokkal kapcsolatban megtartott átvilágításról szóló jelentés, mely tartalmazni fogja a fejezet megnyitásának megfelelő mércéket is. Hiába lelkesedéssel teli a határidőnaplónk, az EU naptára korlátok közé helyezi azt – közölte.
Az idén mintegy ötven úgynevezett screening folyamatot fog elvégezni az unió, melynek során megvizsgálják, hogy egy adott kérdéskörben mennyire számít összehangoltnak a hazai törvényes keret az unióssal. Ezeket az átvilágításokat az Európai Bizottság jelentései követik, melyek előirányozzák a fejezetek megnyitásához szükséges megfelelő mércéket is. 2014-ben elkészülnek az első arra vonatkozó számítások is, hogy mennyibe kerül az államnak az integrációs folyamat. Tanja Miščević megalapozatlannak nevezte azokat az állításokat, melyek szerint Szerbia többet fog veszíteni a csatlakozással, mint amekkora haszonra szert tehet. Aláhúzta, hogy az EU-nak sem célja gyenge gazdasággal rendelkező, az integrációs folyamat által kimerített államot venni fel soraiba.
A csatlakozási tárgyalások hivatalos kezdete kapcsán Ivan Mrkić külügyminiszter kifejtette, hogy a január 21-i kormányközi konferenciára ünnepélyes alkalomként tekint, mely szimbolikusan is megnyitja a már június óta tartó tárgyalásokat. Mint arról beszámolt, az előkészületek már nagyban folynak, de semmi újszerűre sem kell számítani e konferencia megtartását követően. Egyszerűen arról van szó, hogy kezdetét veszi egy visszafordíthatatlan folyamat, amely az általunk kiválasztott cél elérésekor érhet csupán véget – magyarázta Mrkić.
