Jobb rendkívüli választásokat tartanunk 2014-ben, ha jelenleg nincs meg a kellő politikai szándék a valódi reformok végrehajtásához – nyilatkozta tegnap a Beta hírügynökségnek Saša Radulović gazdasági miniszter.
– Az üzleti légkör teljes megváltoztatásához, mely nélkül gazdasági felemelkedésre, új munkahelyekre és az életszínvonal növekedésére sem számíthatunk, egy év is elegendő. Ha ezeket a reformokat 2014-ben végrehajtjuk, joggal várhatjuk el, hogy 2015-ben és 2016-ban már jobbak legyenek az életkörülmények – magyarázta a tárcavezető.
Úgy vélte, hogy a kormánynak arra kell törekednie, hogy mandátumának mindig az első felében hajtsa végre a reformokat, hogy annak második felében már érezhetőek legyenek a változások, s hogy az ezt követő választásokon a polgárok meg tudják ítélni, támogathatónak tartják-e mindazt, amit a kormány megtett.
– Az eddigiekben elszalasztottuk a reformok minden lehetőségét. Odáig jutottunk, hogy most már nem engedhetjük meg magunknak a felemás, fájdalommentes változásokat. Ha nem élveznek kellő politikai támogatást a reformok, akkor jobb, ha rögtön kiírjuk a választásokat – értékelte Radulović.
A gazdasági rendszer átalakítását célzó reformok legfontosabb állomásaiként emelte ki a magánosításról és a csődeljárásról szóló törvény december végi elfogadását, az építési és tervezési jogszabály, továbbá az új munkatörvény leendő meghozását. Kitért a szakszervezetek nagy ellenállásába ütközött munkatörvény részleteire is.
– A jogszabály célja megteremteni a gazdasági fejlődés előfeltételeit. A jelenlegi törvény csak a közszférában foglalkoztatottak érdekeinek felel meg, ők mintegy 740 ezren vannak. Az új törvény a kis- és középvállalatok dolgozóinak érdekeit tartja szem előtt – számuk 700 ezer, továbbá a privatizált nagyvállalatok foglalkoztatottjainak céljait, akik mintegy 300 ezren vannak – ismertette a számadatokat a miniszter.
Visszautasította azokat a kifogásokat, amelyek szerint az új törvény a bérek csökkenését eredményezné. Mint közölte, az a munkaadó kiadásait csökkenti, ami lehetővé teszi, hogy jutalmazza a foglalkoztatottakat. Értelmetlennek minősítette a jelenlegi munkatörvény által előírt munkáltatókat érintő terheket, melyeket a szürkegazdaság kiváltóinak nevezett. Arról is beszámolt, hogy a Köztársasági Fejlesztési Alap a jövőben kizárólag stratégiai jelentőségű gazdasági terveket támogat majd, infrastrukturális projektumokat nem.
PÁR HÉT ALATT KIDERÜL
Nebojša Stefanović, a köztársasági parlament elnöke, a Szerb Haladó Párt alelnöke a FoNetnek adott interjújában ismét a rendkívüli választások kiírása mellett foglalt állást. Mint mondta, azok megfelelő alkalmat adnának arra, hogy a polgárok értékeljék a kormánynak és az ellenzéknek az eddigi munkáját. Hozzátette, hogy a szavazást a belgrádi helyi önkormányzati választásokkal egy időben kellene lebonyolítania az államnak. Úgy értékelte, hogy a választásokat követően megalakított kormány nagyobb kapacitással rendelkezne a reformok és a megszorítások végrehajtásához, s a parlamentben is egy nagyobb hatalmi többség támogatását élvezhetné. Stefanović véleményének adott hangot, hogy a kormány feladata jobb életkörülményeket szavatolni a polgároknak, ezt pedig nem lehet mindig populista intézkedésekkel elérni. Hozzátette, hogy az ellenzék nap mint nap választások kiírását követeli, ami nehezíti a kormány helyzetét.
A parlament elnöke meggyőződésének adott hangot, hogy a választásokon bizalmat kapna a Szerb Haladó Párt és vezetője, Aleksandar Vučić által folytatott politika. A szavazás után Szerbia a még komolyabb reformok útjára léphetne, húzta alá, hiszen még számos kihívás vár az országra. Elmondása szerint a párt a következő hetekben dönt majd arról, hogy lesznek-e előrehozott választások és mikor, de bármilyen legyen is ez a döntés, maga tiszteletben fogja tartani a szervezet álláspontját.
NINCS NAPIRENDEN?
Ivica Dačić kormányfő ugyanakkor azt hangoztatta, hogy Vučićtyal teljesen egyetértenek a választások kiírásának témáját illetően. A miniszterelnök azt nyilatkozta újságíróknak, hogy kettejük szerint e kérdés most nem számít prioritásnak Szerbiában, s nincs is napirenden. Közölte, hogy sokkal fontosabb lenne befejezni a megkezdett munkát, s arra emlékeztetett, hogy egy esetleges kampány leállítaná egy időre a Belgrád és Pristina közötti párbeszédet, valamint a Belgrád és Brüsszel közötti kommunikációt is.
Dragan Đilas, a Demokrata Párt elnöke szerint a jelenlegi kormánynak semmilyen kilátásai sincsenek, ugyanakkor meggyőződése, hogy pártja eddigi szavazói egy esetleges parlamenti választásokon ismét a DP mellett döntenének. Elmondta, hogy ellenzéki politikusként nem tud beleszólni abba, mikor kerüljön sor a szavazásra, de a médiában hallottak-látottak arról tanúskodnak, hogy Vučić a választások kiírására készül. A kormány koalíciós partnerei furcsa kommunikációt folytatnak egymással, mondhatni folyamatosan zsarolják egymást – mondta el Đilas. Nem az SZHP nagy népszerűsége miatt kerül majd sor a voksolásra, hisz a haladók már most is magukénak mondhatják a minisztériumok kétharmadát, az államelnöki, bankkormányzói funkciót – állapította meg. E pártot tette felelőssé a média általános bulvárosodása miatt is, melynek célja az ellenzéki pártok befeketítése kitalált botrányok tálalása révén. Đilas a Demokrata Párton belüli ellentétekről is beszélt. A főbizottság január 18-i ülése megfelelő alkalom lesz arra, hogy véleményezzék az eddigi munkát, s ha a többség úgy kívánja, kiírják a párton belüli választásokat – fejtette ki.
SZABÁLYSZERŰ KAMPÁNYT!
Nemanja Nenadić, a Transzparens Szerbia programigazgatója a választási kampányt ellenőrző képviselőházi bizottság megalakítása mellett foglalt állást. Véleménye szerint egészen biztosan választási kampány elé nézünk, s annak érdekében, hogy ne ismétlődjenek meg az előző kampányokban tapasztalt szabálytalanságok, amikor politikusok saját állami tisztségüket használták ki politikai pártjaik népszerűsítésére, egy testületet kellene felállítani, mely ellenőrizné a kampány szabályosságát. A közszolgálati médiumnak adott nyilatkozatában Nenadić arról számolt be, hogy a nemkormányzati szervezet már be is nyújtotta a parlamentnek a felügyelő bizottság megalakítására vonatkozó javaslatát, amelyet minden pártnak támogatnia kellene.
