Egy generáció álma kezdett el kedden beteljesedni, miután kiderült, hogy az Európai Unió megkezdi Szerbiával a csatlakozási tárgyalásokat, fogalmazott Ivica Dačić miniszterelnök szerdán a kormány épületében megtartott sajtótájékoztatóján. A kormányfő meg van róla győződve, hogy Szerbia sokkal gyorsabban befejezi a csatlakozási tárgyalásokat és az EU tagjává válik, mint egyéb államok. Szerbia elindult az EU felé és mostantól semmi és senki nem állíthatja meg, hangsúlyozta Dačić.
– Megkezdjük a tárgyalásokat. Az, hogy mikor fejezzük be és mikor csatlakozunk az unióhoz, attól függ, hogy mennyire leszünk elkötelezettek. Meggyőződésem, hogy sikeresek leszünk és mindenkinél gyorsabban az európai család tagjává válunk. Eddig Szlovákia a rekorder, hiszen ez az ország öt-hat év alatt befejezte a csatlakozási tárgyalásokat és az EU teljes jogú tagjává vált. Az, ami évekig, sőt évtizedekig csupán egy álom volt, most elkezdett valóra válni. Az aktuális összetételű kormány nemcsak kinyitotta Európa ajtaját, hanem be is lépett rajta. A döntéssel, hogy megkezdhetjük a tárgyalásokat, Szerbia senkitől nem kapott semmit, hiszen ez járt nekünk. Egyesek már kijelentették, hogy mindez nekik köszönhető. Nem kellene versenyezni, hogy kinek köszönhető a döntés, ugyanakkor vitathatatlan, hogy ez a kormány az, amely a parlamentáris Szerbia történelmében a legtöbbet tette az európai uniós csatlakozás érdekében – fogalmazott Dačić.
A korábbi összetételű kormányoknak egyszerűen nem volt elég bátorsága az EU-csatlakozás tekintetében szükséges két legfontosabb lépés megtételéhez, jegyezte meg Ivica Dačić, majd kifejtette, hogy a két leglényegesebb lépés a koszovói kérdés kezelése, valamint a belső reformok végrehajtása. Az aktuális összetételű kormány úgy kezelte a koszovói kérdést, hogy közben nem veszélyeztette Szerbia nemzeti és állami érdekeit, értékelte Dačić.
– Nem azért kaptuk meg a dátumot, mert elálltunk nemzeti és állami érdekeink védelmétől. Az egyértelműen kitűzött célokat más eszközökkel oldottuk meg. Szerbiáról ma szépen és tisztelettel beszélnek a világban. Emlékszik-e bárki is olyan esetre, amikor valaki Szerbiát dicsérte, az albánokat pedig kritikával illette? Most egy nagyon nehéz időszak ér véget. Remélem, hogy egy új kezdet előtt állunk. Bizonyítanunk kell, hogy az átfogó reformokat mindenkinél jobban és gyorsabban tudjuk befejezni. Nem kívánunk középszerű ország lenni, a csúcsra kívánunk jutni – fejtegette a miniszterelnök.
Dačić a folytatásban arról beszélt, hogy Szerbia a jövőben is igyekezni fog rendezni kapcsolatait Koszovóval, de nem azért, mert erre valaki kényszeríti az országot, hanem azért, mert ez az ország kötelessége. Eddigi támogatásukért Dačić köszönetet mondott a kormány minden tagjának, külön kiemelve Aleksandar Vučić kormányfőhelyettest, valamint Catherine Ashtont, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét.
ELISMERNI VAGY MÉGSEM
A Miniszterek Tanácsa kedden csupán arról határozott, hogy Szerbia 2014 januárjában megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat, napra pontosan azonban nem határozták meg a dátumot. Ezt Görögország fogja megtenni, miután 2014. január 1-jén átveszi az EU elnöklő országának tisztségét. Tanja Miščević, a szerbiai tárgyalócsoport vezetője a görög külügyminisztertől megtudta, hogy január 21-re fogják kitűzni az első kormányközi konferencia megtartását. Miščević a sokat emlegetett 35-ös, Koszovóhoz, illetve a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezéséhez kapcsolódó tárgyalási fejezetről is szót ejtett, mondván: egyelőre sem Szerbia, sem az Európai Bizottság illetékesei nem tudják, hogy a 35-ös fejezet milyen módon fogja kísérni a kapcsolatok normalizálódási folyamatát. Amikor az EB és Szerbia képviselői között az átvilágítás folyamatában sorra kerül a szóban forgó fejezet, a felek kifejthetik, hogy milyen tartalommal kellene összeállítani a 35-ös tárgyalási fejezetet, magyarázta Miščević, hozzátéve, hogy a Belgrád és Pristina közötti kapcsolat normalizálódásának témája más tárgyalási fejezetekben is megjelenhet, ha erre a tárgyalás során igény mutatkozik és ha ez az igény indokolt. Újságírói kérdésre válaszolva Miščević elmondta, hogy ha jövőre esetleg előrehozott köztársasági parlamenti választásokat tartanak az országban, az nem fogja veszélyeztetni a csatlakozási tárgyalások folyamatát.
– Ha a politikusok esetleg a kampánnyal lesznek elfoglalva, mi biztosan dolgozni fogunk. Egyébként nem ez lenne az első alkalom – jegyezte meg Miščević.
Azzal kapcsolatban, hogy a Miniszterek Tanácsa által elfogadott tárgyalási keret értelmében a Belgrád és Pristina közötti normalizálódási folyamatnak egy jogilag elkötelező erejű megállapodás formájában végül a kapcsolatok átfogó rendezéséhez kell vezetnie, Miščević és Branko Ružić, a szerb kormány európai integrációval megbízott tárca nélküli minisztere leszögezték: ez semmi esetre sem azt jelenti, hogy Szerbiának el kell ismernie Koszovó államiságát. Egyébként is, erre a kérdésre nem kellene akkora figyelmet fordítani, hiszen ez majd csak a tárgyalások befejezte előtt válik aktuálissá, jegyezte meg Ružić, Miščević pedig azzal érvelt, hogy Spanyolország vagy Szlovákia soha nem szavaztak volna egy olyan tárgyalási keretre, amely azt a kötelezettséget vonná maga után, hogy Szerbia ismerje el Koszovó függetlenségét.
Predrag Simić politikai elemző másképpen értékelte a jogilag elkötelező erejű megállapodást.
– Mielőtt belépnek az EU-ba, Szerbiának és Koszovónak is alá kell írnia egy jogilag elkötelező erejű megállapodást, amelyben egyebek mellett az fog állni, hogy a két ország nem támadhatja meg egymást. Ez gyakorlatilag Koszovó államiságának az elismerését jelenti. Ilyen értelemben valóban győzelemről van szó, de pirruszi győzelemről. Egyébként a csatlakozási tárgyalások megkezdése dátumának kitűzése csupán kis lépés Szerbia, de annál nagyobb Ivica Dačić számára. Hiszem, hogy Dačić rendkívül boldog, hiszen az sikerült neki, ami sem Đinđićnek, sem Koštunicának, sem Tadićnak nem: egy pártot, amely tizenöt évig a fennmaradás peremén egyensúlyozott, olyan párttá épített, amely megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val – fejtette ki Simić.
ESÉLY A JAVULÁSRA
A Szerbiai Demokrata Párt kivételével az ellenzéki pártok örömmel fogadták a döntést, hogy Szerbia januárban megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val.
Fontos és pozitív döntésről van szó, amelynek köszönhetően Szerbia megkezdi jövőjét az európai demokráciák családjában – áll a Demokrata Párt közleményében. A dátumról szóló döntés elismeri a 2000. október 5. óta hatalmon lévő kormányok igyekezetét, véli a DP.
– Az ország politikai energiáit a jogállamiság és a fenntartható gazdaság kiépítésére kell fordítani. Szerbiában soha sem volt egyszerű síkra szállni a demokráciáért, az emberi jogokért és a toleranciáért, illetve küzdeni a nacionalizmus, az önkényuralom és a xenofóbia ellen. Ma, amikor egyes pártok, háborús uszító múltjukat feledve, a legnagyobb européerként igyekeznek magukat feltüntetni, a Demokrata Párt továbbra is büszkén folytatja küzdelmét az európai értékekért, hiszen ezt a küzdelmet csak látszatra nyerték meg Szerbiában – fogalmaztak a közleményben.
A Liberális Demokrata Párt nevében Ivan Andrić köztársasági parlamenti képviselő fejtette ki, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdését Szerbiának a lényegbeli reformok véghezvitelére kell felhasználnia, hogy biztonságos, stabil, gazdaságilag fejlett országgá válhasson. Ez a tárgyalások valós célja, mutatott rá Andrić.
|
A Tanjug értesülései szerint az Egyesült Államok Kongresszusában az albán lobbi, illetve annak első embere, Eliot Engel Catherine Ashtont, Ivica Dačićot és Hashim Thaçi koszovói kormányfőt tervezi javasolni a Nobel-békedíjra. A Tanjugnak ezt a szerb lobbi mondta el, amelytől az Engel támogatást kért a jelöléshez. A szerb lobbi még nem döntötte el, hogy mit döntsön, állítólag egyeztetni szeretne a szerb kormánnyal. Engel állítólag így kíván hozzájárulni a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatok normalizálódásához. |
Hasonlóan értékelte a fejleményeket a Szerbia Egyesült Régiói, amely közleményében elégedettségének adott hangot, hogy a hullámvölgyek után Szerbiának végre sikerült megtalálnia a közös nyelvet az európai népekkel. Szerbia földrajzi, kulturális és gazdasági szempontból is Európához tartozik – olvasható a SZER közleményében, mint ahogyan az is, hogy ha az illetékesek komolyan állnak hozzá a folyamathoz, akkor esély teremtődik arra, hogy pozitív irányba változzon meg az ország.
Vojislav Koštunica, az SZDP elnöke viszont kijelentette, hogy az EU csakis azért kezd el tárgyalni Szerbiával, hogy feldarabolja és elszegényítse az országot. Az EU illetékesei éveken át igyekeztek elhitetni, hogy az európai integráció és Koszovó két különálló téma, most viszont kiderült, hogy Szerbia és a hamis állam, Koszovó kapcsolatainak teljes rendezése a feltétel, érvelt Koštunica.
Egyébként a belföldi gratulációk mellett több európai uniós állam és az USA illetékesei is elismerésüket fejezték ki, hogy Szerbia egy újabb ajtót nyitott meg az európai úton.
