Mi történik a Déli Áramlat építése körül, és Szerbia orosz gyarmat lett-e, kérdezte meg a szerb kormánytól Popović Judit, a Liberális Demokrata Párt tagja kedden a Szerbiai Képviselőházban. A képviselő arra volt kíváncsi, hogy a szerb kormány miről tárgyalt Alekszej Millerrel, a Gazprom orosz állami gázóriás igazgatójával. Sérelmezte, hogy a tárgyalás nem volt transzparens.
– A tárgyalást közvetlenül Tomislav Nikolić szerb államfő utolsó oroszországi látogatása után szervezték meg. Felvetődik a kérdés, hogy Szerbia orosz gyarmattá vagy netalán egy külföldi állami vállalat gyarmatává vált-e. A hónap végén valóban megkezdődik a Déli Áramlat földgázvezeték kiépítése, vagy csak egy újabb ünnepséget fogunk látni – kérdezte a képviselő, aki még arra is kíváncsi volt, hogy Szerbiának van-e ereje a saját hasznára fordítani a vezeték kiépítését.
Mint ismeretes, a szerb államfő egy héttel ezelőtt vendégeskedett Oroszországban, ahol Zorana Mihajlović szerb energiaügyi miniszter nyilatkozatai miatt kényszerült kínos magyarázkodásra. Az energiaügyi miniszter ugyanis azt nyilatkozta többször, hogy módosítani kell az orosz–szerb energiaügyi megegyezést. A szerb államfő és Vlagyimir Putyin orosz államfő közötti tárgyalás a híradások szerint feszült hangulatban telt el, és Nikolić ígéretet tett, hogy Szerbia maradéktalanul teljesíti a megegyezésben vállalt kötelezettségeit.
A képviselői kérdések után a köztársasági árutartalékokról szóló törvény módosítási javaslatának elvi vitája következett. Rasim Ljajić kereskedelmi és távközlési miniszter bejelentette, hogy a Köztársasági Árutartalékokról szóló törvényjavaslat lehetővé teszi az érintett terület átfogó reformját – a módosítási javaslat szervezettebb, átlátszóbb és hatékonyabb kereskedelemre ad lehetőséget. A jogszabály szabályozza a Köztársasági Árutartalékok működését, működési feltételeit, szervezeti felépítését, az árukkal való kereskedelem belső ellenőrzését stb. A jogszabály egyik újdonsága, hogy kötelezővé teszi a gázolaj és más gázolajszármazékok tartalékainak létrehozását.
Rasim Ljajić szerint a Köztársasági Árutartalékokkal való visszaéléseken keresztül eddig több millió dináros rablás történt.
– Megközelítőleg 80 ezer tonna gabona és kukorica tűnt el, amelyből a silók 13 ezer tonna gabonát és 2500 tonna kukoricát juttattak csak vissza. Azokkal a silókkal, amelyek egy hónapon belül visszarakták az árut, meghosszabbítottuk a szerződést, amelyek viszont nem, azok ellen vizsgálat folyik – mondta a kereskedelmi miniszter.
Szavai szerint a visszaélések miatt az állam arra törekszik, hogy minél több saját tulajdonában levő raktárral, silóval rendelkezzen. Hozzátette, hogy érvényesítenék a vissza nem szolgáltatott árukra vonatkozó jelzálogot, amely által a tartozó raktárak silói állami tulajdonba kerülnének, és így 100 ezer négyzetméteres saját tulajdonú, gabona tárolására alkalmas raktárakra tennének szert. Kiemelte, hogy az állam évente 460 millió dinárt fizetett a raktárak bérléséért. Mint megjegyezte, ez akkora összeg, amelyből az állam saját raktárakat is építhetett volna, amelyekkel nemcsak csökkenthette volna a költségvetési kiadásokat, hanem elejét vehette volna a visszaéléseknek is.
