Maja Gojković parlamenti elnöknek péntekig, március 3-ig ki kell hirdetnie a szerbiai elnökválasztásokat.
A köztársasági elnök megválasztásáról szóló törvény szerint az elnökválasztást kilencven nappal az elnök mandátumának a lejárta előtt kell kiírni, azzal, hogy azokat a következő hatvan nap alatt meg kell tartani. A választások kiírásának a napjától a szavazás napjáig nem telhet el harmincnál kevesebb, de hatvan napnál hosszabb idő sem.
Tomislav Nikolić regnáló elnök mandátuma május 31-én jár le.
Az elmúlt hetekben több elnökjelölt neve is szóba került, akik közt van Aleksandar Vučić kormányfő, a Szerb Haladó Párt vezetője, Vojislav Šešelj a Szerb Radikális Párt elnöke, Saša Janković volt ombudsman, Vuk Jeremić egykori külügyminiszter, Boško Obradović a Dveri vezetője, Aleksandar Popović a Szerbiai Demokrata Párt tisztségviselője.
A köztársasági elnököt közvetlen módon, titkos szavazással választják meg.
A törvény szerint jelöltet állíthatnak azok a politikai pártok, amelyek a választások közzétételének a napján be vannak jegyezve, pártok koalíciói vagy polgári csoportosulások. A polgárok csoportját minimum tíz személy alapíthat.
A jelölést a Köztársaság Választási Bizottságnak (RIK) kell benyújtani, legkésőbb húsz nappal a választások előtt.
A jelöltre vonatkozó javaslat mellett a beadvány aláírója köteles benyújtani a törvénybe szabott dokumentációt, valamit legkevesebb tízezer, bíróságilag hitelesített választói aláírást, azokét, akik aláírásukkal támogatják a javasolt jelöltet.
Egy választó aláírásával csak egy jelöltet támogathat.
A Köztársasági Választási Bizottság (RIK) állapítja meg a jelöltek listáját a köztársasági elnök megválasztására, legkésőbb 15 nappal a választások megtartása előtt, amit a Szerbia Hivatalos Közlönyében jelentetnek meg egy nappal a lista véglegesítése után.
A jelöltek sorszámát a szavazócédulán sorsolással határozzák meg, amit a RIK ülésén tartanak meg, amelyen jelen lehet minden jelöltnek a javaslattevője.
Köztársasági elnöknek azt a jelöltet választják meg, aki megnyeri a szavazáson részt vevő választók szavazatainak a többségét.
Ha egyetlen jelölt sem szerzi meg a szavazáson részvevők szavazatainak a többségét, akkor a választások második körét 15 napon belül tartják meg.
A választások második fordulójában az a két jelölt vesz részt, aki a legtöbb szavazatot kapta, azzal, hogy a szavazócédulán annak a neve szerepel az első helyen, aki az első körben a legtöbb szavazatot kapta.
A mások fordulóban az esetben lehet kettőnél több jelölt, ha többen osztoznak az első, illetve a második helyen.
Azt választják meg köztársasági elnöknek, aki a második fordulóban a legtöbb szavazatot kapja. Ha a második fordulóban egyforma számú szavazatot kapnak a jelöltek, akkor a szavazást 15 napon belül megismétlik.
A köztársasági elnök mandátuma a Szerbia Képviselőházban megtartott eskütétel után kezdődik, öt évig tart, és senki sem választható meg több mint kétszer elnöknek, függetlenül attól, hogy mennyi ideig tartott az első, illetve második mandátuma.
