2024. július 20., szombat

A szerzett kisebbségi jogok ne csorbuljanak!

Hajnal Jenő: Állami feladat és kötelezettség kell hogy legyen az oktatás, a kultúra és a tájékoztatás működtetése

A szerzett jogok megőrzését és védelmét emelte ki Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke (a felvételen), a Nemzeti Tanácsok Koordinációs Testületének elnöke a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításának legfontosabb irányvonalaként, illetve azt, hogy a nemzeti tanácsok eddigi ingerenciái meg is maradjanak. Az erről szóló törvénymódosítás munkatervezetének tegnapi, belgrádi záró kerekasztalvitáján lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy a jelenlegi munkaváltozattal nem elégedett, ám derűlátóan tekint a következő két hónap elé, amikor reményei szerint sikerül a törvénymódosítást olyan szintre emelni, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvény elfogadható és működőképes lehessen.

Belgrádban tegnap a kerekasztal-tanácskozáson, amelyen a nemzeti tanácsokról szóló törvénymódosítás munkatervezetének hatodik, záróvitáját tartották, jelen voltak államigazgatási minisztérium, az EBESZ szerbiai missziójának képviselői, ezenkívül a civil szervezetek és a nemzeti tanácsok többsége is képviseltette magát.

Ivan Bošnjak, az államigazgatási és önkormányzati minisztérium államtitkára rámutatott, a nemzeti tanácsokról szóló törvénymódosítás a nemzeti tanácsok depolitizációja és a működésükben felhasznált állami pénzeszközök átláthatóbb felhasználása irányába mozdul el. Kiemelte, szükség van a nemzeti tanácsok hatásköreinek, a szervezési struktúra, illetve a nemzeti tanácsokban alkalmazott személyek aktivitásainak definiálására. Az államtitkár szavai szerint eddig a legtöbb kritika a depolitizációs törekvéseket érintette, amely esetében a nemzeti tanácsokban működő személyek nem vállalhatnak politikai funkciót is a kisebbségi pártokban. Elmondta, bár a törvénymódosítás közvitára kerül még, már most tudni, hogy a törvény részévé válik a nemzeti tanácsokban való foglalkoztatás lehetősége, s ez különösen a nagyobb nemzeti tanácsok esetében indokolt elvárás.

Bošnjak szerint várhatóan a hivatalos nyelv és íráshasználatról szóló törvénnyel, valamint a kisebbségi szabadságjogokról szóló törvénnyel együtt a jövő év első negyedében parlamenti procedúrába kerül a nemzeti kisebbségekről szóló törvény is.

Hajnal Jenő elmondta, az új törvényben fontos, hogy egyrészt a szerzett kisebbségi jogok ne csorbuljanak, ugyanakkor az Alkotmánybíróság által megcsorbított törvénybe visszakerüljenek mindazok az értékek, amelyek jelentősek a kisebbségek számára. Kiemelte, az alkotmány által kezdeményezett módosítások valamilyen formában megtalálhatók a nemzeti tanácsokról szóló törvénymódosítás munkatervezetében, de azokat a szerzett jogokat kell megerősíteni, amelyeket az alkotmány szavatol.

– Ha nem is magasabb szintű, de összefoglaló törvény ez, amely a kultúra, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat, valamint az oktatás területén garantálja azokat a jogi kereteket, amelyek ember- és kisebbségjogi szempontból fontosak. És az EU-nak is az volt az elvárása, hogy Szerbiát olyan helyzetbe hozza, hogy a következő években/évtizedekben biztonságos kisebbségpolitika és annak minden jogrendje megvalósuljon és érvényesüljön – emelte ki Hajnal Jenő. Közölte azt is, fontos a tájékoztatás terén, hogy a médiaprivatizáció után a nemzeti tanácsok saját alapításában működő tájékoztatási intézmények finanszírozása megoldódjon, és természetesen az is fontos, hogy biztos finanszírozási hátterük is legyen a nemzeti tanácsoknak.

Az MNT-elnök elégedetlenségének adott hangot a jegyzőkönyvek szerb nyelvű fordítására és az illetékes szervekhez való eljuttatására meghatározott rövid határidő kapcsán. Kiemelte, a törvénymódosítás munkaváltozata olyan döntéseket is tartalmaz, amelyek „elsősorban egy szűk látókörű, minisztériumi, hivatalnoki gondolkodást tükröznek, a kisebbségvédelmi érdekek és szándék helyett”.

Hajnal Jenőtől megkérdeztük, miként szabályozza a későbbiekben a nemzeti tanácsok finanszírozását a törvény. Azt a választ kaptuk, hogy a törvény egyelőre nem foglalkozik azzal, hogy az állami költségvetésnek milyen százalékban kell elkülönítenie eszközöket a nemzeti tanácsok számára, ez egy következő lépcsőfok kellene hogy legyen.

– Összetett a kérdés, hiszen az állami intézmények fenntartása állami feladat kell hogy legyen, nem a nemzeti tanácsoknak kell ezt a felelősséget felvállalniuk, ahogy a tájékoztatás esetében is említettem. Szerencsésebb feladat, ha az állam feladata és kötelezettsége az oktatás, a kultúra és a tájékoztatás működtetése – mondta az MNT elnöke.