Sok szülőt és nyolcadikos tanulót foglalkoztat a záróvizsga menete, a középiskolai férőhelyek száma, valamint az anyanyelven továbbtanulás lehetőségei. A témával kapcsolatban lapunk Jerasz Anikó oktatási államtitkárt kérdezte, aki részletes tájékoztatást adott a vizsgák időpontjairól, a legnépszerűbb szakirányokról, a magyar nyelvű középiskolai hálózat kínálatáról és az ösztöndíjrendszer fontosságáról. Az interjú célja, hogy irányt mutasson a pályaválasztás előtt álló diákoknak és szüleiknek, valamint megerősítse, a magyar nyelvű oktatás erős és jövőképes alapot biztosít a fiataloknak Vajdaságban.
Hány nyolcadikos tanuló tesz záróvizsgát az idén Szerbiában, és közülük hányan kisérettségiznek magyar nyelven?
– Több mint 66 ezer tanuló, beleértve a felnőttoktatásban részt vevő személyeket is, tesz az idei iskolaévben záróvizsgát, azaz kisérettségit. Magyar nyelven 1218 nyolcadikos tanuló és 44 felnőttoktatásban részesülő személy jogosult záróvizsgázni.
Milyen tevékenységek várnak a diákokra, szülőkre, az iskolákra a kisérettségi után?
– Május közepén jelent meg az iskolanaptár módosításáról szóló szabályzat, amelyben az szerepel, hogy a záróvizsgákra az eredeti időpontokhoz képest egy héttel később kerül sor.
Jerasz Anikó (Molnár Edvárd felvétele)
– Ez azt jelenti, hogy június 23-án, hétfőn, anyanyelvből, 24-én, kedden, matematikából, 25-én, szerdán, pedig a választott tantárgyból írnak majd záróvizsgát tanulóink.
Az előzetes vizsgaeredmények közzétételét június 27-én várhatjuk. Ez egyben azt is jelenti, hogy ettől a naptól lehet majd a fellebbezéseket megtenni, írásban, vagy személyesen az oktatási intézményekben. A végleges eredmények június 30-án, hétfőn, derülnek ki. Július 1-én és 2-án, kedden és szerdán, kerülnek majd kitöltésre a kívánságlisták, amelynek tükrében a tanulók megnevezik azokat a középiskolákat, illetve azokat a szakokat, ahová be szeretnének iratkozni. Július 4-én és 5-én, pénteken és szombaton válik el, hogy ki melyik középiskolába, azaz melyik szakra jutott be, valamint az is látható lesz, mely intézményekben, mely szakokon maradt betöltetlen hely. Azok a tanulók, akik a második iratkozási körben szeretnék kitölteni a kívánságlistát, július 5-én, szombaton tehetik ezt meg. A második körös felvételi-eredményeket július 6-án, vasárnap teszik majd közzé, a beiratkozás pedig ennek tükrében július 7-ére és 8-ára várható.
A harmadik tesztnél melyik tantárgy volt a legnépszerűbb a nyolcadikosok körében?
– Ebben az iskolaévben a legnépszerűbb tantárgy a harmadik teszt kapcsán a földrajz volt, a tanulók 46,45 százaléka választotta ezt a tantárgyat. Második a biológia 31,5 százalékkal, majd a történelem, 8,83 százalékkal, ezt a fizika követi 6,92 százalékkal, míg a legkevesebben a kémiát választották ebben az évben, mindössze a tanulók 6,3 százaléka.
Hány férőhely van a középiskolákban Szerbiában, és ebből mennyi érhető el magyar nyelven?
– Szerbia-szerte a középiskolai hálózat összesen 73 028 férőhelyet biztosít a leendő elsős középiskolás tanulók számára. A magyar nyelven tanuló diákok számára 1988 férőhely áll rendelkezésre. Tanulóink 12 önkormányzat területén, 10 gimnázium, 23 szakközépiskola és 2 művészeti középiskola közül választhatnak olyan intézményt, ahol középiskolai tanulmányaikat folytatni szeretnék. Ezen intézményekben 1444 férőhely található a négyéves szakokon, míg 544 a hároméves szakirányokon. A kínálat a következőképpen oszlik meg: 380 férőhelyet biztosítanak a gimnáziumok, 280 férőhelyet az elektronikai, és szintén 280-at a gépészeti és fémfeldolgozó szakirányok. Az egészségügyi és szociális védelmi területeken 196, a mezőgazdasági, élelmiszer-termelési és -feldolgozási szakokon 194, a kereskedelmi, vendéglátóipari és idegenforgalmi szakokon 182, a közgazdasági, jogi és adminisztrációs területeken pedig 140 férőhely áll rendelkezésre. A kémiai, nemfémipari és grafikai képzésekre 84, a kulturális, művészeti és tájékoztatási területekre 56, a geodéziai és építészeti szakokra 56, a közlekedési képzésekre 56, az egyéb személyi szolgáltatási irányokra szintén 56, míg a textil- és bőripari szakirányokra 28 férőhely jut.
Mely szakirányok voltak a legnépszerűbbek tavaly a magyar nyelvű képzések közül?
– A 2024/2025-ös tanévben az elsősök körében a gimnáziumok általános szakirányai, a tehetséggondozó gimnáziumok szakirányai, a közgazdasági szakirányok és a műszaki középiskolák négyéves szakirányai bizonyultak a legnépszerűbbnek – emelte ki az oktatási államtitkár.
Idén van-e új szakirány a magyar nyelvű oktatásban?
– Általánosságban elmondható, hogy a magyar nyelven tervezett szakirányok mindig az előző évben megvalósított beiratkozási adatokon alapszanak. Azon szakok helyett, amelyekre kevesebben iratkoztak be, gyengébb eredményt mutattak, az intézmények igazgatói igyekeznek olyanokat felkínálni, olyanokat tervezni, amelyek az előző években jó tapasztalattal, mutatókkal rendelkeztek. Így került ismét a hálózati palettára a Csókai Vegyészeti-élelmiszeripari Középiskolában a vegyipari laboráns, a nagybecskereki Jovan Trajković Közgazdasági és Kereskedelmi Iskolában a kereskedő-, a topolyai Dositej Obradović Gimnázium és Közgazdasági Iskolában a közgazdasági technikus, a Topolyai Mezőgazdasági Iskola és Diákotthonban a hentes, szintén Topolyán a Sinkovics József Műszaki Középiskolában a fodrász, a Szabadkai Egészségügyi Középiskolában a fogászati asszisztens, a Szabadkai Politechnikai Iskolában a digitális grafikai és webtervező technikus, valamint az elsődleges építési munkák kivitelezője – burkoló, a Szabadkai Vegyészeti-technológiai Iskolában a pék, a Zombori Közgazdasági Középiskolában a szakács, az Óbecsei Közgazdasági és Kereskedelmi Iskolában a kereskedő, a temerini Lukijan Mušicki Középiskolában pedig a CNC és egyetemes fémforgácsológép-kezelő – lakatos-hegesztő szakirányok.
Miért fontos, hogy a diákok Szerbiában az anyanyelvükön tanuljanak tovább, akár a szülőhelyükön vagy annak közelében?
– Szerbiában nyolc kisebbségi nyelven van lehetőség a középiskolai tanulmányok megvalósítására. A magyar mellett albán, bolgár, bosnyák, horvát, szlovák, román és ruszin kisebbségi nyelveken folyik középiskolai oktatás. Büszkén mondhatjuk el, hogy a magyar nyelvű középiskolai hálózat a legszínesebb és leggazdagabb. Minden évben arra törekszünk, hogy korszerű feltételeket teremtsünk ezen intézményekben, amelyekben tehetséges, széles látókörű fiatalok bontakozhatnak ki, valamint arra is, hogy a magyar nyelvű középiskolai hálózat olyan szakirányokat kínáljon fel, amelyek lehetővé teszik, hogy felkészült, kiváló, piacképes tudással rendelkező szakembereket neveljünk ki, ugyanakkor pedig megteremtsük a továbbtanulás lehetőségét is a hazai egyetemeken. A továbbtanulási lehetőségekhez jelentősen hozzájárulnak az ösztöndíjak, így az említettek mellett az is feladatunk, hogy megtartsuk és a lehetőségekhez mérten továbbfejlesszük a Vajdasági Magyar Szövetségnek és a Magyar Nemzeti Tanácsnak köszönhetően kialakított ösztöndíjrendszert – nyilatkozta Jerasz Anikó.
Nyitókép: Számos középiskolai szak várja a magyar ajkú nyolcadikosokat (Molnár Edvárd)
