A Magyarországon élő, mintegy 580 ezer 14–19 éves állampolgár 37 százaléka gyakran vagy szinte minden reggel szorongva, feszülten kezdi a napját, 41 százaléka, vagyis csaknem 238 ezer fiatal, pedig a fenyegetett mentális állapot kategóriájába tartozik – mutat rá az IDEA Intézet, amely a témával kapcsolatban 2026 nyarán végzett kiterjedt felmérést. Ennek eredményeit a Mentális Egészség Világnapja alkalmából október 10-én tettek közzé.
A Fiatalok, hogy vagytok? című elemzés egyebek mellett megállapította, hogy a mentális állapot a felnőtté válás során romlik: a 16–19 évesek helyzete különösen aggasztó, mivel jólléti mutatóik átlagértékei az elfogadható szintet sem érik el. A lányok körében kedvezőtlenebbek az eredmények. Alacsonyabb jólléti értékeket mértek az egyszülős családban élők, az anyagi nehézségekkel küzdők, valamint a szűkebb vagy konfliktusosabb kapcsolati hálóval rendelkezők körében is. A fenyegetett mentális állapot nem jelent pszichiátriai diagnózist, de fokozott figyelmet és támogatást indokolhat.
A segítségkérést sokszor bizalmi akadályok nehezítik. A válaszadók 67 százalékát a szégyenérzet tartja vissza, 63 százalékuk attól tart, hogy mások nem veszik komolyan a problémáit, 42 százalékuk pedig nem tudja, hová fordulhat segítségért.
A társas kapcsolatok fontos támaszt jelentenek: a fiatalok 80 százaléka megértőnek és segítőkésznek tartja a barátait, 73 százalékuk pedig a szüleit. Ezzel együtt a megkérdezettek 57 százaléka számolt be arról, hogy az előző évben valamilyen formában bántalmazták. A leggyakoribb a csúfolódás és a rosszindulatú pletyka volt (41 százalék), ezt a bántó, megalázó kritika (39 százalék), majd a kiközösítés (34 százalék) követte.
A legnagyobb lelki terhelést az iskolai elvárások, a jegyek, valamint a továbbtanulással és pályaválasztással kapcsolatos döntések jelentik. A fiatalok 43 százaléka aggódik amiatt, hogy nem tudja eldönteni, mihez kezdjen az életével. Többen úgy érzik, az oktatási rendszer nem nyújt elegendő gyakorlati útmutatást a továbbtanuláshoz, a munkába álláshoz és az önálló élet megkezdéséhez. Az iskola ugyanakkor a közösségi kapcsolatok és a támogató felnőttek révén a segítségnyújtás fontos színtere is lehet.
A felmérés során arra is fény derült, hogy a mesterséges intelligencia (AI) széles körben elterjedt a korosztály körében: a megkérdezettek 96 százaléka használja valamilyen gyakorisággal, majd’ minden második fiatal pedig naponta. Az AI segítségét nemcsak tanulásra és tájékozódásra, hanem lelki és magánéleti kérdésekben is igénybe veszik. A technológiát használó fiatalok több mint fele kért már ilyen témákban tanácsot vagy segítséget, 44 százalékuk pedig úgy érezte, érdemi támogatást kapott.
