Újra együtt a V4

„Hivatalosan is kimondom, hogy a visegrádi négyek újra él” – mondta Robert Fico szlovák miniszterelnök a V4+Írország miniszterelnöki találkozó után megtartott sajtótájékoztatón csütörtökön Pozsonyban. A pozsonyi várban megrendezett eseményen Magyar Péter magyar, Donald Tusk lengyel és Andrej Babiš cseh miniszterelnökök mellett részt vett Micheál Martin ír kormányfő is. Az utóbbi részvételét az is indokolta, hogy jelenleg Írország tölti be az EU soros elnökségét, a találkozót pedig az, hogy jelenleg Szlovákia tölti be a visegrádi négyek (V4) elnöki tisztét.

A találkozó utáni sajtótájékoztatón a magyar kormányfő sérelmezte, hogy Magyarországnak továbbra is napi egymillió eurót kell fizetnie határai védelemért az Európai Bíróság ítélete miatt. Andrej Babiš cseh kormányfő megértését fejezte ki ezzel kapcsolatban.

A Telex tudósítása szerint Robert Fico arról beszélt, hogy tudatosan azokra a kérdésekre összpontosítottak, amelyekben a V4-tagállamok képesek közös álláspontot képviselni. Ezek közé tartozott az illegális migráció, az energiaárak csökkentése, az uniós bővítés, valamint a következő hétéves EU-költségvetés. A visegrádi országok ragaszkodnak ahhoz, hogy a kohéziós források szerepe ne gyengüljön, és az uniós döntéseknél vegyék figyelembe az egyes tagállamok sajátos helyzetét.

A szlovák miniszterelnök azt is kezdeményezte, hogy a V4-ek vezetői a jövőben minden Európai Tanács-ülés előtt egyeztessék álláspontjukat. Az energiaárak mérséklésének érdekében egyebek mellett felvetették a gáz és a villamos energia árképzésének szétválasztását, és további közös javaslatokat is benyújtanának az uniós fórumokon – tudósított a Telex.

Micheál Martin arról beszélt, hogy Európa nehéz geopolitikai időszakot él át, miközben a háztartásokat és a gazdaságot továbbra is magas energiaárak terhelik. Az ír kormányfő szerint az EU következő költségvetésének kialakításánál valamennyi tagállam prioritásait mérlegelni kell.

Andrej Babiš külön is kiemelte az illegális migráció kérdését, Orbán Viktor nevét is megemlítve közben. Felidézte, hogy 2016-ban Orbán Viktor megépített egy kerítést, ami „megmentette Európát”. Szerinte az Európai Bíróság ezért büntette meg Magyarországot. A cseh kormányfő szerint több európai országon meglátszik, hogy nem azt az utat követték, mint Magyarország vagy Csehország. Babiš megemlítettet, hogy a belga miniszterelnökkel nemrég arról beszélgettek, hogy migránsok megerőszakoltak egy nőt Belgiumban, de Babiš szerint ezzel a jelenlegi helyzetben semmit sem tudnak tenni, mert az európai bíróságok az emberi jogokra hivatkozva a migránsokat védik.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint a V4 képes volt kifejezni az érdekeit, és nyomást gyakorolni az EU intézményeire, ezt a jövőben is folytatni fogják. Ugyanakkor nem engedik, hogy a jövőben bárki a régió és az EU közé éket verjen – tette hozzá.

A 24.hu tudósítása szerint kiemelte: nem fognak jóváhagyni olyan EU-s politikát, ami tovább emeli az energiaárakat.

„Nullára csökkentették az illegális migrációt Lengyelország keleti határán” – emelte ki a migráció kérdésköre kapcsán. Szerinte a jövőben ezeket az erőfeszítéseket és az ukrán háború miatt érkező menekültek támogatását a központi költségvetésnek is támogatnia kell.

Az orosz provokációkról is beszélt. Szavai szerint kapott egy jelentést a CIA vezetésétől, hogy a jövőben milyen orosz és más fenyegetésekkel néznek szembe az unió keleti szárnyán.

Magyar Péter szerint erős Európa, erős Európai Unió nem létezhet erős Közép-Európa nélkül, erős Közép-Európa pedig nem létezhet a visegrádi négyek nélkül.

A magyar kormányfő kifejtette: emellett a V4-es együttműködés sem lehetséges erős Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország nélkül, ezért üdvözlendő, hogy a visegrádi országok elhatározták: még intenzívebben, még gyakrabban egyeztetnek.

Kiemelte: az újra megerősödött V4 nagyon sikeres lesz, és Európa is profitálni fog abból, hogy amit a visegrádi országok vállalnak, azt keresztül is viszik.

A magyar kormányfő üdvözölte, hogy visegrádi partnereivel konkrétumokról beszéltek. A V4 nagyon fontos regionális együttműködés – jelentette ki. Az egyeztetés konkrét témáiról szólva megjegyezte: beszéltek „pénzről, energiáról, illegális migráció elleni küzdelemről”.

A magyar kormányfő kiemelte a határvédelem jelentőségét is. „Büszkék vagyunk arra, hogy közösen védjük Európa külső határait, a saját határainkat, és büszkék vagyunk arra – teljesen mindegy, hogy milyen színű kormányok csinálták –, hogy Európa legbiztonságosabb térségében élünk” – fogalmazott.

Ezzel kapcsolatban kijelentette: nem „brüsszelezni" akar, de szerinte nincs rendben, hogy Magyarország napi egymillió eurót fizet azért, hogy megvédje Európa közös határait és a magyar határt, „miközben más miniszterelnök kap 200 millió eurót az Európai Bizottságtól, mert esetleg nem végezte el a feladatát.”

„Ez nagyon nincs rendben. Ez nem egy jó üzenet” – fogalmazott a kormányfő, egyben megköszönte a cseh miniszterelnök szolidaritását ebben az ügyben.

Az illegális migrációval kapcsolatban hangsúlyozta: rengeteget változott a világ, az a vélemény, amivel Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország az elején egyedül volt, most már többségi álláspont. Az Európai Unióban nem 10, hanem 19-20 tagállam mondja ugyanazt, hogy következetesen, szigorúan kell fellépni és támogatni a határvédelmet – tette hozzá, és reményét fejezte ki, hogy az októberi Európai Tanács ülésen megegyezhetnek az illegális migráció elleni küzdelem ügyében.

Reményét fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy az ír uniós elnökség előrelépést ér el az EU hétéves költségvetésének ügyében. Magyarország részéről konstruktív, ugyanakkor őszinte és következetes álláspontot ígért, hangsúlyozva, hogy csak olyan megállapodást tud elfogadni, amely alapján abszolút érvényesülnek a magyar vállalatok és emberek érdekei. Szerinte olyan javaslat nem elfogadható, amelyben kevesebb pénz jár, miközben nagyobb a központosítás, illetve újabb és újabb feltételeket támasztanak.

Arról is beszélt, hogy hiányolja a szolidaritást Európából. Úgy vélte: pont akkor kezdett elmúlni a szolidaritás az Európai Unióból, akkor kezdték egyre kevésbé komolyan venni a kohéziós politikát, amikor Magyarország és 9 másik ország 2004-ben csatlakozott.

Hangsúlyozta: a közép-európai népeknek is jár ugyanaz a támogatás, mint amit a korábban csatlakozott országok, például Írország, Spanyolország vagy Portugália megkapott.

Magyar Péter felidézte, hogy nyáron Magyarországnak a Dunán fenékküszöböt kellett építenie a paksi atomerőmű működésének biztosítása érdekében, és köszönetet mondott Robert Fico szlovák kormányfőnek, hogy országa segített a dunai vízszint stabilizálásában. Ugyanakkor megjegyezte: az Európai Unióból nem kérdezték meg, hogy miben segíthetnek, sőt egy-két tagállam feljelentette Magyarországot a fenékküszöb miatt. Hangsúlyozta: ilyen helyzetben szolidaritást kellene gyakorolni.

Kitért rá: Magyarország nem vezette be a migrációs paktumot, el sem kezdte a végrehajtását, ettől függetlenül a kerítésnek és a magyar jogszabályi környezetnek köszönhetően az emberkereskedők tudják, hogy nem az ország felé kell jönni. Ezért szóba sem jöhet, hogy Magyarország kicsit is enyhítsen ezeken a szabályokon – hangsúlyozta a találkozó után megtartott sajtótájékoztatón a magyar miniszterelnök.