A külföldi befektetőknek a legjobb garancia, hogy Szerbiában fektessenek fejlesztésekbe, az a 3,5 százalékos gazdasági növekedés, amelyet az ország az év első felében valósított meg, és amellyel Európában a fejlődés terén az első helyre került – mondta Aleksandar Vučić államfő a Belgrádi gazdasági beszélgetések – BELTALKS elnevezésű konferencián tegnap, amelyen az idén a gazdasági együttműködésre, a versenyképesség fejlesztésére és Európa fenntartható gazdasági átalakulására helyezték a hangsúlyt. A kétnapos nemzetközi találkozóra mintegy 150 résztvevő érkezett: a legmagasabb szinten tevékenykedő állami képviselők mellett üzletemberek, befektetők és szakpolitikusok is részt vettek a vitákon, egyeztetéseken.
Az államfő az Alkalmazkodás szükségessége: versenyképesség és kereskedelem az új korban elnevezésű panelbeszélgetésen vett részt František Ružičkával, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkárhelyettesével, valamint Alexander Schallenberg egykori osztrák kancellárral és külügyminiszterrel. Vučić kiemelte: nem könnyű geopolitikailag instabil időben befektetőket vonzani az országba. Soha nem történt ugyanis olyan kevés beruházás Európában, és a világ más részein, mint az elmúlt időszakban: lehetetlen terveket kovácsolni, amikor háborúk dúlnak Ukrajnában és a Közel-Keleten is – mondta a szerb államfő, utalva a gáz és a kőolaj folyamatos drágulására. A konfliktusok következményeire is kitért: kiemelte, hogy manapság sok állam korlátozásokkal, külön tarifákkal vagy vámokkal próbál előnyt kovácsolni a saját vállalatainak, cégeinek a versenytársakkal szemben. Ez bizonytalan és tervezhetetlen világot teremt, amelyben Szerbiának az elmúlt időszakban sikerült jobb eredményeket elérnie, mint a régió más országainak, ám „nem lehetünk elégedettek, ha másoknak nem úgy mennek a dolgaik, ahogyan kellene” – fogalmazott Vučić a BELTALKS konferencián, amelyet az idén tartották meg másodszor.
A találkozó keretében a Befektetés-verseny: Hogyan tehető megfelelővé a Nyugat-Balkán a beruházásokra? elnevezésű panelbeszégetésen Siniša Mali ügyvezető pénzügyminiszter az EXPO 2027 jelentőségét emelte ki. Megerősítette azokat a korábbi kijelentéseit, miszerint a világkiállítás teljes mértékben megváltoztatja az ország kilátásait, ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy Szerbia is megmutassa a világnak mindazt, amit fel tud kínálni. „Az egész világ Belgrádba, ezáltal pedig Szerbiába költözik” – mondta, majd hangsúlyozta, hogy eddig több mint 140 állam jelezte részvételét a jövő évi világkiállításra. Siniša Mali a panelbeszélgetésen kiemelte azt is, hogy Szerbia az egyetlen olyan ország a Nyugat-Balkánon, amelynél pozitív hitelminősítést állapított meg a Fitch nemzetközi intézet. Az ügyvezető pénzügyminiszter szerint „ez sokat elárul arról a gazdaságpolitikáról, amelyet az elmúlt években foganatosított az állam”. A közelmúlt sikerei tekintetében kiemelte, hogy az elmúlt években jelentősen növekedett a bruttó hazai termék értéke, stabil a valutaárfolyam, és történelmi minimumon, azaz 7,2 százalékon van a munkanélküliségi ráta az országban. Emellett rekordszinten van az ország deviza- és aranytartaléka is, 2024-ben pedig 5,2 milliárd euró értékű befektetést vonzott be az állam – sorolta Mali.
A nemzetközi konferencián szó volt az információs és kommunikációs technológiai (IKT) fejlesztésekben rejlő lehetőségekről is. Az erről szóló vitán Ana Brnabić, a szerb parlament ügyvezető elnöke hangsúlyozta: az IKT ágazat Szerbia gazdaságának leggyorsabban fejlődő szektorává vált, amely az év végéig több mint 5 milliárd eurós kivitelt valósíthat meg. A Mesterséges intelligencia gazdaságának kiépítése: adatok, infrastruktúra és versenyképesség című panelbeszélgetésen Brnabić azt is kiemelte, hogy Szerbia már most bizonyította, van kapacitása az ágazat fejlesztésére.
A nukleáris programról viszont Dubravka Đedović Handanović ügyvezető energiaügyi miniszter számolt be az Energiabiztonság 2.0: Az átalakulástól a rendszerek ellenállóságáig jelmondattal megszervezett szakmai beszélgetésen. Elmondta, hogy az említett programhoz kötődő fejlesztések első fázisát a jövő év közepén fejezik be. Emlékeztetett, hogy Szerbia az elmúlt 4 évben jelentős előrelépést tett az energetikai fejlesztések terén: ezek közül emelte ki a nukleáris program megvalósításának kezdetét. Hangsúlyozta, hogy az állam megszüntette a nukleáris erőművek építésére vonatkozó tilalmat, és ezzel lehetővé tette a program első fázisának megvalósítását. Emellett a gázvezetékek újításának jelentőségét is kiemelte, amelyet Szerbia és Bulgária összekapcsolásával fejeztek be. „Szerbiának is sok energetikai kihívással kellett szembenéznie az elmúlt időszakban, de megfelelően időzített intézkedésekkel sikerült megelőzni, hogy a lakosok ezt megérezzék” – szögezte le Đedović Handanović.
A szervezők az idei konferenciáról kiemelték: olyan időszakban tartották meg, amelyben az Európai Unió összhangba hozza a politikáját a megváltozott geopolitikai és -gazdasági körülményekkel, és arra törekszik, hogy a regionális tervek által, valamint a Tiszta Ipari Egyezménnyel (Clean Industrial Deal) Nyugat-Balkánt is összekösse a saját piacával. Ebben a folyamatban a unió egyik legfontosabb stratégiai prioritása, hogy megerősítse a gazdasági együttműködést a csatlakozásra váró államokkal. A nyugat-balkáni országok pedig Ukrajnával és Moldáviával együtt folytatják a reformokat az egységes piac kialakításának érdekében, de a versenyképességüket, valamint a gazdasági és energetikai ellenállóságukat is fejlesztik – nyomatékosították azoknak a témáknak a jelentőségét a szervezők, amelyekről a konferencia résztvevői tárgyaltak.
Nyitókép: Beta
