Az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa (Ecofin) pénteki ülésén elfogadta Magyarország módosított Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervét (RRF), amely mintegy 10 milliárd euró kifizetését teszi lehetővé Magyarország számára, amely csaknem 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásból és mintegy 3,5 milliárd euró hitelből áll.
Az uniós tanács közleménye szerint Magyarország új nemzeti helyreállítási tervében vázolt intézkedései biztosítják az unió pénzügyi érdekeinek védelmét, megerősítik Magyarország korrupcióellenes keretét, fokozzák a közforrások és a közbeszerzések átláthatóságát, valamint javítják az érdekelt felek és a szociális partnerek bevonását a jogalkotási folyamatba.
Az új magyar terv emellett intézkedéseket tartalmaz a bírói függetlenség és a jogállamiság megerősítésére az országban – közölték.
„Magyarország uniós újjáépítési terve megkapta az uniós pénzügyminiszterek egyhangú jóváhagyását, ezzel a végső akadály is elhárult az uniós ezermilliárdok hazahozatala elől” – írta a hírre Magyar Péter miniszterelnök pénteki Facebook-bejegyzésében.
A magyar kormányfő kiemelte, hogy sokan nem hittek benne, illetve lehetetlennek tartották, „a Fidesz akadályozta, mi pedig közben 3 hónap kőkemény munkával megcsináltuk”.
Az uniós ezermilliárdok végre odakerülnek, és arra mennek, amire menniük kell: a magyar emberekhez, hazánk közlekedésének, energiaellátásának, egészségügyének, vízellátásának és vállalataink fejlesztésére – fogalmazott a miniszterelnök.
„Mostantól tényként jelenthető ki, hogy az új kormány hazahozta az eddig Magyarország számára elérhetetlen, 10 milliárd eurónyi uniós helyreállítási forrást” – közölte Vitézy Dávid magyar közlekedési és beruházási miniszter pénteken szintén a Facebook-oldalán.
„Ez azt jelenti, hogy most már hivatalosan is hazahoztuk azt a 10 milliárd eurót, amit mindenki már elveszettnek hitt. Ugye ezek azok a források, amiket Magyarország 2021 óta használhatna fel, és amit idén augusztus végéig lehet felhasználni, mivel az előző ciklusban ezeket a jogállami és korrupciós problémák miatt befagyasztották” – emlékeztetett.
Hozzátette, az elemzői konszenzus az volt a választások előtt, hogy még ha kormányváltás lesz is, a Tisza-kormány ezeket a forrásokat úgysem tudja már hazahozni, ilyen rövid idő alatt ez lehetetlen. Minisztertársaival közösen, Magyar Péter miniszterelnök vezetésével azonban sok körben tárgyaltak az Európai Bizottsággal, és sikerült gyakorlatilag minden ponton megállapodni – jelentette ki.
A miniszter nagyon nehéz feladatnak nevezte azt, hogy ezeket a forrásokat augusztusig kell a magyar közérdek mentén a lehető legjobb célokra felhasználni.
A vasutasnapról bejelentkező Vitézy Dávid elmondta: nagyon büszke arra, hogy ennek a hazahozott forrásnak igen jelentős részét új HÉV-szerelvények és új Intercity vonatok beszerzésére tudják fordítani, de a magyar energiahálózat korszerűsítésére, a kis- és középvállalkozások támogatására, egy új, nagy bérlakásprogram elindítására, tehát számos nagyon fontos célra tudnak fordítani ezekből a forrásokból – összegzett.
Az uniós tanács közleménye szerint mint minden nemzeti terv esetében, a magyar helyreállítási terv esetében is a kifizetések teljesítményalapúak lesznek. Ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság csak akkor fizeti ki az összegeket, ha az egyes országok elérték a tervükben szereplő reformok és beruházások befejezése felé tett megállapodás szerinti mérföldköveket és célokat.
A helyreállítási eszköz egy 723,8 milliárd eurós pénzügyi csomag, amely a koronavírus okozta világjárvány utáni helyreállításban segíti az európai unió tagországainak gazdaságait.
Az alap forrásaink lehívásához a tagállamoknak reformokat és beruházásokat kell teljesíteniük, amelyeknek hat szakpolitikai területhez kell hozzájárulniuk: a zöldátálláshoz, a digitális átálláshoz, a fenntartható növekedéshez és munkahelyteremtéshez, a társadalmi és területi kohézióhoz, az egészségügyhöz és az ellenállóképesség építéshez, valamint a következő generációra vonatkozó politikákhoz, beleértve az oktatást és a készségeket.
A kifizetéseket 27 olyan szupermérföldkő teljesítéséhez kötötték, amelyek Magyarország esetében az igazságszolgáltatás függetlenségét és az uniós pénzügyi érdekek védelmét szolgálják. A szupermérföldkövek részben a jogállamiság megszilárdítását szolgáló korrekciós intézkedésre, részben pedig az uniós költségvetés védelmét szolgáló, az uniós szerződések 7-es cikke szerinti eljárásban felvetett igazságügyi problémákra épülnek.
