A romániai szász evangélikus egyház szerint nem volt előre látható a muzsnai erődtemplom várfalának leomlása, ehhez a szélsőséges időjárás és a környékbeli nehézgépjármű-forgalom is hozzájárulhatott, közölte a Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház közleménye alapján a Kolozsvári Rádió. A muzsnai erődtemplom tulajdonosaként az egyház a szakemberek helyszíni szemléje alapján arról tájékoztatott, hogy a rendelkezésre álló információk szerint nem lehetett volna előre jelezni a XV. századi műemléktemplom várfalának leomlását.
A Szeben megyei községben szombaton omlott le az erődített templomot körülvevő, 9 méter magas várfal északi része. A nagyszebeni székhelyű egyházi vezetés közleményében hangsúlyozta, hogy az egykor szászok lakta település evangélikus templománál az elmúlt három évtizedben nagyszabású felújítási és restaurálási munkálatokat végeztek. Egyebek között alapjaiban megerősítették a most leomlott északi várfal közelében lévő tornyot, amelyen a múltban repedések jelentek meg. Mint közölték, a falomláshoz több tényező is hozzájárulhatott, beleértve az elmúlt évek szélsőséges időjárását, valamint a falazaton lévő dús növényzetet és a műemlék közvetlen közelében zajló nehézgépjármű-forgalom keltette rezgéseket is. Az ingatlan tulajdonosaként az egyház közölte, ideiglenesen biztonságossá tették a falomlás által érintett területet, és szakértői felmérés zajlik a műemlék állapotáról.
Az evangélikus erődtemplom egykor védelmi funkciókat szolgáló várfalának északi része szombat hajnalban omlott le. A román kulturális minisztérium a baleset után közölte, hogy az épületegyüttes északi oldalán legutóbb 2017-ben végeztek sürgősségi állagmegőrzési munkálatokat a szaktárca engedélyével. Az épület megtámasztását és biztonságossá tételét szolgáló beavatkozást a romániai szász evangélikus egyház finanszírozta. A munkálatokat azonban nem vették át hivatalosan, ugyanis ezek megálltak a régészeti feltárásnál, anélkül, hogy a projekt további szakaszait megvalósították volna, tették hozzá.
Az egykor szászok lakta Muzsna (románul Mosna, németül Meschen) műemlék erődtemploma a környék egyik legértékesebb késő gótikus stílusban épült temploma. 1480 és 1486 között épült, az építkezést a híres nagyszebeni szász kőműves, Andreas Lapicida vezette. Orgonáját a bécsi Carl Hesse mester készítette, 2014-ben helyezték újra üzembe. A jelenlegi templom egy korábbi bazilika külső falaira épült, háromhajós, bordás rácsos boltozata van. Tornyokkal megerősített parasztvár veszi körül, amelynek egy, vélhetően a XIV. századból származó gótikus kápolna is része. Az erődítmény építését 1520-ban kezdték meg, a téglalap-alakzatú, bástyákkal is rendelkező vár falai 9 méter magasak, kaputornya délkeleti irányba néz. A templom a várfallal együtt az erdélyi szász építészet egyik műremeke, A-kategóriás műemlékegyüttes.
A román kulturális minisztérium átszervezné az épített örökség védelmét az elmúlt években főként erdélyi műemléktemplomoknál történt falomlásokra tekintettel, az erre vonatkozó tervet kedden bocsátották közvitára, tudatta a szaktárca Facebook-oldalán, ahol hangsúlyozták, a romániai épített örökség védelme átszervezésre, reformra szorul, amelynek során megerősítik a független szakértők státusát és tisztázzák az egyes állami intézmények felelősségi körét. A cél nem a meglévő intézmények megszüntetése – írták –, hanem megerősítése, a felelősségi körök tisztázása, az adminisztratív kapacitás növelése és a védelmi mechanizmusok mai valósághoz és technikákhoz való igazítása révén.
Hangsúlyozták, a romániai műemlékek leromlott állapota nemcsak a finanszírozás és a jövőkép hiányának tudható be, hanem rendszerszintű problémáról van szó. Az intézményi felépítés, amelyen keresztül a műemlékek védelme történik, elavult, széttöredezett, és gyakran egymással versengő törzsi érdekek jellemzik, közölték.
„Az összeomló műemlékek nem elszigetelt balesetek. Vészjelzések. A muzsnai várfal, a szilágycsehi templomtorony vagy a herkulesfürdői épített örökség helyzete sajnos újabb fájdalmas figyelmeztetések, hogy így nem folytathatjuk” – fogalmaztak, hangsúlyozva, a változtatáshoz mentalitásváltás is szükséges: le kell győzni a változással szembeni ellenállást, meg kell szabadulni a személyes vagy csoportérdekek vezérelte szűklátókörűség logikájától.
„Az örökség nem tartozik semmilyen szakmai testülethez, intézményhez, befolyási hálózathoz. Az örökség a miénk, mindannyiunké” – szögezték le, emlékeztetve arra, hogy a jelenlegi struktúrával a szakemberek 36 éve csapdába estek, noha vezetői szinten minden erőfeszítést megtettek, hogy a bukaresti székhelyű Nemzeti Örökségvédelmi Intézet (INP) kiegészítse egymást a központi adminisztráció, illetve a megyei kulturális igazgatóságok struktúráival és a műemlékvédelemre szakosodott civil szervezetekkel. Hozzátették, a most közvitára bocsátott tervvel megvan a lehetőség, hogy nemcsak a tüneteket, hanem a betegséget kezeljék, ezért arra kérték a szakembereket, az adminisztrációban dolgozókat, a műemlék épületek tulajdonosait és a civil szféra tagjait, hogy javaslataikkal járuljanak hozzá egy erősebb, koherensebb és hatékonyabb örökségvédelmi rendszer kiépítéséhez.
Nyitókép: Facebook / Kulturális Minisztérium /Több tényező vezethetett az erődtemplomot övező várfal egy szakaszának leomlásához
