Megérkezett az Európai Bizottság delegációja Budapestre, így megkezdődtek a tárgyalások a kormánnyal a befagyasztott uniós források felszabadításáról. Az első egyeztetésen a több miniszter is részt vett. A pénzügyminiszter azt mondta, hogy a hét végére derülhet ki, mennyire sikerült előrelépni. A miniszterelnök korábban arról beszélt, hogy a május 25-ét követő héten szeretnék aláírni a politikai megállapodást. Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője beszélt az uniós pénzek érkezésének ütemtervéről.
Augusztus végéig zárulhatnak le az egyeztetések
„A jelenlegi 7 éves költségvetési ciklus 2027-ben zárul. Ezt az úgynevezett 7 éves vagy több éves költségvetési ciklust egészíti ki a helyreállítási alapok forrása. 2022-ben indult el a helyreállítási alap folyósítása, akkor kezdetben kettő európai uniós tagállam nem jutott hozzá, hazánk és Lengyelország. Lengyelországban a 2023-as kormányváltást követően szinte azonnal feloldották a befagyasztott forrásokat. Ebből tanult az Európai Bizottság, avagy rájött, hogy nem szabad eredmények híján feloldani a befagyasztott forrásokat, hanem már tényleges eredményekhez, úgynevezett mérföldkövekhez kell kötni a blokkolásnak a mentesítését. Most is arra lehet számítani, hogy igen feszes tempóban, erőltetett munkamenetben nagyon sok jogszabályt kell módosítani a kormányzatnak, illetve a parlamentnek, és számos engedményt kell tennie a bizottságnak is ahhoz, hogy az augusztus végi határidő ténylegesen megvalósuljon. Azaz ténylegesen feloldhatóvá váljon a Magyarország számára egyébként jogszerűen járó forrás” – hangoztatta az elemző.
A források utófinanszírozási modell alapján jutnak el
„Az európai uniós források folyósítása nem úgy működik, hogy a projekt megkezdésekor kiutalja az Európai Bizottság az adott forrásösszeget, hanem az úgynevezett utófinanszírozási modell által. Egyébként az elmúlt négy évben is, amióta be vannak fagyasztva, érkeztek Magyarországra források. Az Európai Bizottság minden egyes nap közzéteszi, hogy tagállamonként mekkora mértékben vannak lehívva a pénzeszközök. Jelenleg a Magyarországnak járó vagy a Magyarországnak allokált forrásoknak a 18,6%-a már megérkezett az országba. Ez egyébként a 27 európai uniós tagállam közül a második legalacsonyabb érték, egyedül Portugália van mögöttünk. De azt lehet mondani, hogy még a legjobban teljesítő tagállamok is, mint például Csehország vagy Észtország, a juttatott források mindösszesen 40%-át tudták az elmúlt négy vagy öt évben – amióta tart a jelenlegi költségvetési ciklus – lehívni. Ez nyilvánvalóan nem egyezik meg az időarányos lehívási aránnyal, hiszen most már a jelenlegi 7 éves ciklus utolsó előtti évében vagyunk, de ahogyan már említettem is, az Európai Unióban utófinanszírozási modell működik. Éppen ezért alakult ki, hogy a lehívási arány nem időarányos, az viszont tény, hogy az alacsony magyar lehívási mérték annak köszönhető, hogy az elmúlt négy évben a Magyarországnak járó források 40%-a folyamatosan be volt fogyasztva” – közölte Horváth Sebestyén.
Nyitókép: YouTube/Horváth Sebestyén
