A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) számára a bukaresti kormányban való részvétel továbbra is csak eszköz, amit használni tud, ha a feltételek adottak, de az ellenzékbe vonulástól sem kell félni – mondta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök pénteken Kolozsváron a Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén. Az RMDSZ „miniparlamentjének” is nevezett testület előtt tartott politikai beszámolójában Kelemen Hunor közölte, véleménye szerint a romániai kormányválság rendezésére továbbra is az a legjobb megoldás, ha visszaáll az eddigi kormánykoalíció, bár egyre kisebb az esélye annak, hogy ez megtörténjen. Kifejtette, hogy a szövetség küldöttsége a Szociáldemokrata Párt (PSD) kormányból való kilépése előtti állapot helyreállítását fogja javasolni Nicușor Dan román államfőnek is a hétfői meghallgatáson.
Meglátása szerint a nagykoalíció visszaállításához egy olyan miniszterelnökre lenne szükség, akinek személyét a PSD és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) is elfogadja, aki képes asztalhoz ültetni a feleket. Cél, hogy június végéig legyen egy beiktatható kormány, ez mindenki érdeke – mondta a szövetségi elnök, hozzátéve, hogy a kormányalakítás kapcsán az RMDSZ számára van egy vörös vonal, amelyet nem szabad átlépni: nem akar olyan kormánynak a tagja lenni, amelyet a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) támogat, amely a magyarellenes pártnak van kiszolgáltatva. Kelemen Hunor úgy értékelt, nem valószínű, hogy össze fog jönni egy olyan román kormány, amely kibírja a 2028-as választásokig hátralévő két és fél évet, de lépésről lépésre kell haladni, és olyan kormányt kell alakítani, amely képes jövő tavaszig fennmaradni, és véghez vinni Románia nemzetközi vállalásait.
A szövetségi elnök hosszasan beszélt a geopolitikai helyzetről, a folyamatos változásokról, amelyek a társadalom minden szegmensét érintik. Kitért arra is, hogy a nyugati világ mély krízisben van, és ilyen válságos helyzetben a kisebbségeket mindig súlyosabban érintik a változások. Ezért az RMDSZ-nek a saját közösségét kell összefognia, vissza kell adni az elveszett bizalmat, reményt, meg kell erősíteni a közösség önbecsülését – hangsúlyozta, majd emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ szűk másfél éves kormányzás végén tart, bár nem így tervezte, hogy véget érjen bukaresti szerepvállalása. Felidézte, hogy a szövetség bonyolult időszakban vállalta a kormányzást, és kettős feladatot látott el, egyrészt a magyar érdekek képviseletét Románia kormányában, másrészt az ország általános problémáival való foglalkozást, majd hozzátette, ezt a kettős feladatot a kormány bukásáig végezte, és az ügyvivő kormányban is folytatja.
Az eddigi eredményeket és kudarcokat összegezve elmondta, a román állam túlköltekezését nem sikerült olyan mértékben csökkenteni, mint szerették volna, bár így is értek el eredményeket. Felidézte, az RMDSZ álláspontja az volt, hogy előbb az állami kiadásokat csökkentsék, és csak utána legyen adóemelés, ezt azonban nem sikerült átvinni. Az adóemelések, drágulások dühöt váltottak ki az emberekből a kormány iránt, a helyi adók emelése Székelyföldön tüntetésekhez vezetett, ám végül sikerült korrigálni, ugyanis az RMDSZ kérésére a kormány végül módosította a korábbi döntését.
Kelemen Hunor szerint a magyar ügyek kapcsán elégedett lehet a szövetség. A sikerek között említette, hogy az RMDSZ meg tudta akadályozni, hogy az erdélyi magyar közösség közép- és hosszú távon kiszolgáltatott helyzetbe kerüljön. Voltak ugyanis olyan tervezetek, amelyek a közigazgatási átszervezést célozták meg, ám azokat sikerült megakadályozni, ahogyan az olyan döntéseket is, amelyek ártottak volna a közösségnek, mint a magyar iskolák összevonása. Nagy eredményként könyvelte el a marosvásárhelyi katolikus iskola újraalapítását, valamint a tankönyvíró program elindítását is, ami kormányzati eszközök nélkül nem valósulhatott volna meg.
Az RMDSZ elnöke az ülésen arról is beszélt, bármi is történjen a budapesti politikában, az erdélyi magyarságnak az a jó, ha olyan kormány van az anyaországban, amelyre az erdélyi magyarok támaszkodhatnak. Kifejtette, hogy az erdélyi magyarok között sokan vannak olyanok, akik csalódtak az eredményben, míg vannak olyanok is, akik örülnek a kormányváltásnak. Erős érzelmek játszódnak le az emberekben – fogalmazott –, és az RMDSZ-nek mindenkit meg kell hallgatnia. „Nincs két erdélyi magyar társadalom, mindkét felet meg kell érteni” – mondta a szövetségi elnök, majd rámutatott, a Magyar Péter miniszterelnökkel tartott találkozó után azt tudja mondani, hogy az RMDSZ kölcsönös tiszteletre, kölcsönös párbeszédre épülő kapcsolatot tud kialakítani az új magyar kormánnyal. Mint mondta, Magyar Péter megerősítette, hogy a nemzetpolitikai kérdésekben nagy változások nem lesznek, a támogatáspolitikában azonban átszervezés várható. Arra is kitért, hogy az új miniszterelnök arra kérte az RMDSZ-t, hogy ne avatkozzon be a magyar belpolitikába.
A magyarországi választásokra is utalva kijelentette: az elmúlt időszak sok sebet ütött az erdélyi magyar közösségen és a szövetségen is, és az elkövetkező időszak feladata ezeket begyógyítani, és megerősíteni a szövetséget. Rámutatott, hogy 2028-ban, 2029-ben és 2030-ban is választások lesznek Romániában, három év alatt három választás – önkormányzati, parlamenti, EP- és államfőválasztás –, ezért a szövetségnek párbeszédet kell folytatnia, állandó kapcsolatban kell lennie az erdélyi magyar közösséggel, mindenkit meg kell hallgatni, a kritikát megfogalmazókat is. Meg kell nyitni a szervezetet a fiatalok felé, mert jelenleg generációváltás van, és 2030–2040 Erdélye már az új generáció Erdélye lesz – magyarázta, hozzátéve, hogy a szervezet készen áll erre.
Nyitókép: MTI / Kiss Gábor / Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az ülésén
