Egyre inkább változnak a termőföldek Magyarországon. Az utóbbi években a napraforgó hódít teret leginkább. A magyar gabonapiac átalakulása természetesen új kihívások elé állítja a mezőgazdaságban dolgozókat. Bidló Gábor, a Budagabona Kft. ügyvezetője beszélt a magyar gabonapiac jelenlegi helyzetéről.
A szárazság alakítja át a rendszert
„Magyarországon az elmúlt években a folyamatos szárazságnak, illetve az egyenletes csapadékellátásnak a felborulása gerjesztette azt a folyamatot, hogy a termelőknek olyan növények felé kellett fordulniuk, amelyek kevesebb csapadékkal is megérnek, illetve adott esetben a talajnak a mélyebb szintjéről is fel tudják venni a nedvességet. A napraforgónak egy másik komoly szerepe is van. Mégpedig az, hogy a magyarországi napraforgó-feldolgozás az európai szinten van, rendkívül magas és nagyon jó minőségű termékeket tudnak előállítani a magyarországi gyárak, és ez a piaci szegmens, ez egy folyamatosan erősödő része az agráriumnak és az élelmiszeriparnak, mert nemcsak a házi, otthoni főzéshez használható napraforgóolaj az, amely után Magyarországon is folyamatosan jelentős kereslet van, hanem gyakorlatilag az ipari célú felhasználás is nagymértékű. A legfrissebb adatok szerint úgy tűnik, hogy idén először fordul elő az, hogy a tavaszi vetésekben a napraforgóvetés meg fogja haladni a kukoricáét. Ez a megyei bontásokból is látszik, azonban az is kijelenthető, hogy Kelet-Magyarországon csökkent jelentősebb mértékben a kukoricatermelés” – mondta a mezőgazdasági szakértő.
Egyre nagyobbak a logisztikai kihívások is
„A szállítási költségek és a tárolási költségek növekedése mind abba az irányba halad, hogy a gyárak mind kisebb körzettel szolgálják ki a termelőket, a feldolgozókat. Olyan mértékben megnőtt az üzemanyag- és az egyéb jármű költség – és most tekintsünk el a fix, tehát az ársapkás magyarországi üzemanyagtól –, hogy például egy olyan teherautó, amelyik Olaszországba vinné ki a gabonafélét vagy a terményt, azt egész egyszerűen nem lehet azon az áron fenntartani, amivel 1,5-2 hónappal ezelőtt még lehetett. A tengeri hajózásban ugyanez a probléma áll fenn. A Hormuzi-szoros lezárása és az iráni háború az nemcsak azt jelenti, hogy a kőolaj meg a földgáz nem tud onnan kijönni, hanem azt is jelenti, hogy az odaszállításra kerülő élelmiszer nem tud bemenni. Ez a régió, azaz az Arab-öböl a világ egyik legnagyobb gabonaimportőre búzából, rizsből, árpából, egyéb termékekből. Gyakorlatilag ott az öböl környékén, ha jól tudom a számot, 40 és 50 millió embernek az ellátása múlik azon, hogy a tenger, avagy a szoros hajózható-e. Tehát abból, hogy a hajók nem mehetnek át a szoroson, egyértelműen drágulás és hiány keletkezik. Jelen pillanatban körülbelül 25-30 százalékos áremelkedésről beszélhetünk, csak a szállítási költségek kapcsán” – hangoztatta Bidló Gábor.
Nyitókép: Pixabay
