A világ legjobb száz mezőgazdasági és erdészeti egyeteme közé került a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem. Az intézmény eredménye mögött kemény munka áll, és nem titkolt céljuk, hogy tovább fejlődjenek, hogy idővel a top 10-be is bekerüljenek. Dr.Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora beszélt az egyetem sikeréről.
NAGYON SOKFÉLE KRITÉRIUMNAK KELL MEGFELELNI
„Számunkra ez az elismerés azért fontos, mert mi ugyan tudjuk, hogy jók vagyunk, de a legjobb az, amikor ezt nemzetközi ítészek mondják, akik függetlenek, és akik összehasonlítják egymással a világ összes agráregyetemét. Tehát almát az almával, körtét a körtével: az egész világból azokat az intézményeket vetik össze, amelyek hasonló területeken működnek – jelen esetben azokat, amelyek agrártudománnyal és élelmiszer-gazdasággal foglalkoznak. Mindez egy nagyon komoly visszajelzés számunkra, és a nemzetközi megítélés szempontjából is egy nagyon fontos eredmény, mert ilyen szempontból felértékelődik a magyar agrár-felsőoktatás és azon belül a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem szerepe a nemzetközi felsőoktatási térben. Nagyon sokféle mutatót vizsgálnak, amikor összeállítanak egy ilyen rangsort. Nyilvánvalóan vizsgálják a tudományos kiválóságot, például, hogy milyen tudományos publikációk, milyen értékű tudományos dolgozatok születnek, azokról milyen hivatkozások szólnak, azokat hogyan idézik – ez mind-mind meghatározó szempont. Nézik a nemzetközi kiválóságot, a nemzetközi hálózatokban való részvételek jelentőségét, erősségét. És amit nagyon fontosnak tartok: a munkaerőpiac visszajelzéseit. Arra, hogy mit mondanak azok a cégek, vállalkozások, amelyek foglalkoztatják a mi végzett diplomásainkat, hiszen mégiscsak általuk lehet legjobban megítélni azt a munkát, amit mi az egyetemen végzünk” – mondta el a rektor.
A MAGYAR AGRÁRDIPLOMA ÉRTÉKE VILÁGSZÍNVONALÚ
„Nagyon sok fejlesztésünk van a jövőt illetően. Alapvetően két irányt fogalmaztunk meg ebben a tekintetben az elmúlt években: az egyik a tartalmi megújulás és egy gyakorlatközpontú kutatásfejlesztés, innováció, oktatás; a másik az egyetem infrastrukturális megújítása. A megújítás nemcsak Gödöllőn, Kaposváron és Keszthelyen történne, hanem a többi kampuszunkon is, hiszen hat helyen vagyunk jelen az országban. A legnagyobb földrajzi kiterjedésű intézményként lefedjük az egész országot. Ezt a munkát is folytatjuk, reményeink szerint 2030-ra megújítjuk a teljes magyar agrár-felsőoktatást, és szeretnénk tovább menni azon az úton, amit elkezdtünk. Európa és a világ egyik legjobb intézményeként szeretnénk működni, hiszen ehhez megvannak az alapjaink. Természetesen a régióban is a legjobbak között vagyunk: amikor öt-hat évvel ezelőtt indultunk, az első nyolcban voltunk, mára föltornáztuk magunkat az első négy közé. Mondhatom, hogy Európához viszonyítva sem állunk rosszul, nem kell szégyenkeznünk. A magyar agrárdiploma értéke olyan, mintha Milánóban, Prágában, Párizsban vagy Berlinben szerezte volna valaki, és azért ez jól beárazza a nemzetközi színtéren is a magyar agrártudás és agrárdiploma értékét és helyét” – nyilatkozta Gyuricza Csaba.
