Kövér László házelnök elnökletével tartotta meg csütörtökön plenáris ülését Budapesten a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF). A tanácskozáson a külhoni magyarság helyzetéről, a nemzetpolitika aktuális kérdéseiről és a nemzetközi politikai környezetről is szó esett. A vajdasági magyar közösséget dr. Pásztor Bálint vezetésével a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) küldöttsége képviselte, az eseményen pedig beszédet mondott Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke is.
Kövér László, a magyar országgyűlés elnöke megnyitóbeszédében elmondta, az esemény célja, hogy áttekintsék a külhoni magyarság számára legidőszerűbb, legfontosabb politikai kérdéseket. A házelnök kiemelte, az ülés végén a szokásos állásfoglalás helyett rendkívüli felhívást tesznek közzé, tekintettel a rendkívüli világpolitikai helyzetre. A magyar országgyűlés elnöke értékelőjében elmondta, hogy az egy hónap múlva esedékes magyar országgyűlési választásokat rendkívüli időszakban rendezik meg.
– Azért rendkívüliek az idők, mert általános világpolitikai és európai uniós politikai korszakváltás közepén vagyunk. A világpolitikában lezárulni látszik a diplomáciai érdekérvényesítés kora, helyébe pedig az erő általi érdekérvényesítés lép, beleértve a katonai erő alkalmazását is. Az EU a béke, a demokrácia és a jólét korának véget vetve, a háború, a diktatúra és az elszegényedés korszakába készül lépni. Ezek a változások óhatatlanul kihatnak a magyar állam politikájára, azon belül a külhoni magyarságot legközvetlenebbül érintő nemzetpolitikára is – hangsúlyozta Kövér László.
A Magyar Országgyűlés elnöke kiemelte, nem engedik csorbítani a nemzet közjogi egyesítését, azaz a magyar állampolgárság és az azzal járó szavazati jog kiterjesztését a külhonban élő magyarságra.
– Folytatjuk és lehetőség szerint bővítjük a nemzetpolitikán belül 1990 óta kialakult támogatási rendszert. 1990 és 2010 között – mai árfolyamon számolva – a magyar állam 400 millió eurónak megfelelő forintot fordított a magyar nemzet 20 százalékát kitevő külhoni magyarság szülőföldön maradásának támogatására. 2010 és 2025 között ugyanez a támogatás 3,2 milliárd euró értékű volt – ismertette Kövér László.
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke beszédének elején kiemelte, hogy tartja magát a korábbi szokásokhoz, nem a választásokról kíván beszélni, hanem arról a környezetről, amelyben ma a magyar nemzeti közösség él. Mint mondta, a világ ma veszélyesebb hely, mint huszonöt évvel ezelőtt volt, és jelenleg mély átalakulások zajlanak benne. Hangsúlyozta, hogy a választások utáni időszak legnagyobb tétje, hogy lesz-e olyan kormány, amely képes és hajlandó egy háború felé haladó európai politikai környezetben béke irányába tartó magyar kül- és belpolitikát folytatni. A magyar miniszterelnök kitért arra is, hogy az Amerikai Egyesült Államok stratégiája új világrendi dominanciára épül.
– Négy évvel ezelőtt tört ki a háború, és azóta az európai gazdaság nem tud egy százaléknál jobban növekedni évente. Egy százalék sem csekély, csak a gond az, hogy közben az USA három százalékkal bővül minden évben, a kínaiak meg öt százalékkal. És ha Európa helyzetét nem statikusan képzeljük el, hanem dinamikus, versenyre épülő nemzetközi térben, akkor ezek az arányok drámaiak – mondta a magyar miniszterelnök.
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy 2010 óta Magyarország megtízszerezte a külhoni magyarság támogatását. Mint mondta, az elmúlt években 1 millió 200 ezer külhoni magyar kapott magyar állampolgárságot.
– Törekedtünk a lelki és kulturális újraegyesítésre, valamint gazdasági újraegyesítést is végeztünk. 2016 óta 246 milliárd forint vállalkozásfejlesztési támogatást adtunk külhoni területekre. Ezek további beruházásokat indítottak meg, pontosabban 480 milliárd forint értékben. Az önök világában megvalósult egy 480 milliárd forintnyi vállalkozás és gazdaságfejlesztés, amelynek a magja, a kiindulópontja a Magyarországról érkező támogatási rendszer volt – szögezte le Orbán Viktor.
A magyar miniszterelnök a szülőföldjükön tanuló diákok támogatásáról is beszélt, hangsúlyozva, hogy Magyarország külön programokon keresztül segíti a határon túli magyar fiatalok oktatását.
– Megemlítem, mert büszke vagyok rá, 100 ezer forintra növeltük a szülőföldjükön magyar oktatásban részt vevő magyar gyermekek támogatását, és örömmel jelentem, hogy az előző tanévben 230 ezer magyar fiatal részesült ilyen támogatásban – ismertette.
Dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke felszólalásában ismertette a vajdasági magyarságot leginkább érintő eseményeket és fejleményeket.
– A 2024. november 1-jei tragédiát követően volt egy anarcho-liberális forradalmi kísérlet, ami szeptemberre elhalt, és visszatértünk a normalitás mezejére, működnek az intézmények, valamint a felső- és közoktatás. Azok a hónapok nagy kihívást jelentettek vajdasági magyar szempontból is, és büszkén mondom el mindig, hogy a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar volt az újvidéki univerzitás egyetlen kara, amely végig működött, a Magyar Nemzeti Tanács folyósította az ösztöndíjakat, működött az Európa Kollégium annak ellenére, hogy a felsőoktatásban szinte minden megbénult – de jó, hogy visszatért az élet a normális kerékvágásba – mondta dr. Pásztor Bálint.
A VMSZ elnöke arról is beszámolt, hogy hatalmas érdeklődés övezte a Prosperitati Alapítvány legújabb pályázati felhívását.
– Hárommilliárd forint volt a keret, amit többszörösen meghaladott az érdeklődés, és ez azt bizonyítja, hogy a vajdasági magyar közösség túlnyomó többsége otthon képzeli el jövőjét, hiszen ha valaki házat vásárol vagy vállalkozást indít otthon, akkor az azt jelenti, hogy ott szeretne boldogulni a családjával. Mintegy ezer pályázat érkezett be. Emellett arról is beszámoltam, hogy 13 és fél hónap alatt kidolgoztuk a második gazdaságfejlesztési stratégiát, 100 szakember bevonásával, több mint két hónapon át tartó közvitát követően március 2-án fogadta el a Vajdasági Magyar Szövetség azt a konkrét jövőképet, ami 2026 és 2033 között határozza meg a közösségnek a jövőjét. A következő nemzeti kormánnyal, vagy, hogy egészen világosan fogalmazzak, a következő Orbán-kormánnyal ennek a megvalósítását szeretnénk elérni.
Dr. Pásztor Bálint arról is beszámolt, hogy folyamatban van egy mesterséges intelligenciára vonatkozó stratégia kidolgozása. A parlamenti ügyek kapcsán elmondta, hogy Dudás Attilát újraválasztották az Alkotmánybíróság tagjává. Hozzátette, a tankönyvtörvény módosítása sem sértette a magyar kisebbség érdekeit, és a magyar nyelvű tankönyvek esetében továbbra is a Magyar Nemzeti Tanács rendelkezik döntési jogkörrel.
– Említettem azt is, hogy Szerbiában átlagos év lesz, ugyanis „csupán” három választás vár a lakosokra, mondom ezt némi öniróniával, de ez a realitás. Hiszen zajlik a magyarországi választási kampány, amelyre saját küzdelmünkként tekintünk, és arra kérjük a vajdasági magyarokat, hogy szavazzanak Orbán Viktorra és a Fidesz–KDNP-re. Vár ránk egy nemzeti tanácsi választás ősszel, hiszen lejár az MNT négyéves mandátuma, valamint a másik 23 nemzeti tanácsé is, ezenkívül egy szerbiai előrehozott parlamenti választás is vár ránk az évben – ismertette a VMSZ elnöke.
Vajdaság képviseletében a KMKF plenáris ülésén jelen volt dr. Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke mellett dr. Juhász Bálint, a tartományi képviselőház elnöke, Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Vicsek Annamária, a Fidesz EP-képviselője, Kovács Elvira, a köztársasági parlament alelnöke és a VMSZ köztársasági parlamenti képviselője, valamint dr. Úri Emese, Újhelyi Ákos, Tóbiás József és Bájity Borisz, a VMSZ köztársasági parlamenti képviselői.
A KMKF plenáris ülésén a megszokott állásfoglalás helyett rendkívüli felhívást fogadtak el. A felhívásban arra figyelmeztetnek, hogy Magyarországot külföldi politikai és gazdasági nyomás érheti, amelynek célja az ország háborúba sodrása lehet, ezért a magyar állam képviselőit arra kérik, hogy ennek ne engedjenek.
A dokumentum kitér a háborúk világgazdasági következményeire és a kárpátaljai magyarság nehéz helyzetére is, valamint arra kéri a választókat, hogy vegyenek részt a közelgő magyarországi választásokon, és erősítsék meg az ország szuverenitását, valamint a nemzeti összetartozás politikáját.
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma 2004 őszén alakult meg azzal a céllal, hogy tanácsadó intézményként segítse az Országgyűlés munkáját. A KMKF tagjai az Országgyűlés frakcióinak küldöttei, a szomszédos országok parlamentjeinek, regionális vagy megyei közgyűléseinek azon képviselői, akik az ott működő magyar szervezetek támogatásával szerezték meg mandátumukat, valamint az Európai Parlament magyar pártok tagjaiként megválasztott képviselői.
Dr. Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke is felszólalt az ülésen
A VMSZ parlamenti képviselői
Jobbról: Fremond Árpád, az MNT elnöke, dr Juhász Bálint, a tartományi képviselőház elnöke és Vicsek Annamária, a Fidesz vajdasági EP-képviselője
A KMKF március 12-ei plenáris ülése
Nyitókép: Ótos András/Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök
