Egyetértést lehet kialakítani a visegrádi és délkelet-európai országok között abban a kérdésben, hogy a Nyugat-Balkán uniós integrációja közös érdeknek számít az EU további fejlődésének szempontjából – mondta egyebek között Orbán Viktor magyar kormányfő pénteken Budapesten, az Országházban, a Délkelet-európai Országok Parlamenti Elnökeinek 12. Konferenciáján, amelyre a visegrádi államok házelnökeit is meghívták. Szerbiát a tanácskozáson Ana Brnabić parlamenti elnök, Kovács Elvira alelnök, dr. Juhász Bálint, a tartományi parlament elnöke és Aleksandra Maletić, a tartományi képviselőház alelnöke képviseli.
Helyzetelemzésében Orbán rámutatott arra, hogy Európa bajban van, s ahhoz, hogy a nemzetközi politikában kezelni lehessen a problémákat, egyetértésre van szükség a baj természetét illetően. A magyar nézőpontot ismertette ezzel kapcsolatban, rámutatva arra, hogy maga is számos válságot élt meg az EU-n belül, így például a közös fizetőeszköz, a pandémia, a háború és a zöldátmenet üzleti világgal való megegyezés nélküli bevezetése okozta válságot is.
Orbán Viktor kiemelte, Európa ma annak az áldozata, hogy a világban hatalmi rendszerbeli átmenet zajlik, összeomlott a liberális világ kora, amelyet elsősorban a pénzintézetek és a nem kormányzati szervezetek uralma határozott meg. Az eddigiekben – mint mondta – föderalista berendezkedésben gondolkodtak Brüsszelben, ma viszont a nemzetállamokban hívők kora vette kezdetét, s noha jelen van a korábbi felfogás, ez utóbbi folyamatosan erősödik.
NYUGAT-BALKÁNI IMPULZUS
Orbán Viktor a második problémakörként az USA elnökének újszerű magatartását nevezte meg, aki felborította a bejáródott transzatlanti viszonyokat, amelyek ugyancsak liberális értékrendszeren alapultak. Orbán meglátása szerint ez káoszt és tanácstalanságot okozott az EU-ban. Elmondása szerint a változás ma az, hogy az amerikaiak nem értékek, hanem érdekek mentén tárgyalnak bilaterális eszmecserék formájában, s ez felveti azt a kérdést, hogyan kell viszonyulni az új stratégiához. Orbán szerint a magyarok örülnek annak, hogy nem szimpatikus a föderalista elképzelés, azt azonban nem szeretnék, ha az európai szoros együttműködés biztonsági lába meginogna, éppen ezzel ellentétben, ennek megerősítése a magyarok célja. Orbán szerint a kontinensnek a gazdasági kérdéseket kell előtérbe helyeznie, ehhez pedig szükség van a Nyugat-Balkánra, az ugyanis erőforrást jelent, nem pedig problémát, impulzust ad, új energiát hoz az EU-ba. Sajnálattal állapította meg, hogy az uniós bővítési lehetőségek ma szűkebbek, mint valaha, két iskola létezik a bővítés témakörében: az egyik egy belső szerkezeti átalakítás után valósítaná meg az integrációt, egy végeláthatatlan folyamat lezárásaként, míg a másik iskola nem ellenzi ugyan ezt a szerkezeti átalakítást, de a csatlakozást ezzel párhuzamosan vinné véghez – Magyarország ez utóbbi iskola híve.
ÚJ EURÓPAI VÉDELMI RENDSZER
Orbán Viktor miniszterelnök elmondása szerint az Európai Unión belül kulcsfontosságú problémaként lehet megjelölni annak tényét is, hogy az ukrajnai háború kapcsán ma eltérőek az álláspontok. A kormányfő kijelentette, hogy az egyik nézet alapján Ukrajnának meg kell nyernie a háborút, mégpedig a frontvonalon. A másik elképzelés ezzel szemben arról szól, hogy a háborúnak nem lehet megoldása a fronton. Tévedésnek számít, hogy az ukrán háború folytatásával és Kijev folyamatos pénzelésével legyengíthető Oroszország annyira, hogy a végén kudarcot vall majd a háborús színtéren. Orbán Viktor meglátása szerint a megoldást egy teljesen új európai biztonsági védelmi rendszer jelentené, amely egyben a következő évtizedek békéjének záloga is lenne. Úgy fogalmazott, hogy ennek keretében a fegyverkezési korlátok megállapítása is rendkívül fontos lenne, hogy adott esetben az Európai Unió ne essen olyan hibába, hogy „túlfegyverkezné” önmagát, ami újabb veszélyforrást jelenthetne.
POLITIKA HELYETT ÉRDEMKÖZPONTÚSÁG
Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke kifejtette, húsz éve tart az integrációra várás folyamata, s joggal tehetik fel sokan a kérdést, ha Brüsszel valóban egy rossz, föderalista irányelvet követ ma, akkor Magyarország miért javasolja a nyugat-balkáni országok csatlakozását. A feltett kérdésre válaszolva közölte, Budapest azt reméli, az országok integrációjának révén az EU könnyebben visszatérhet azokhoz az alapelvekhez, amelyekre korábban alapozott.
Kövér elmondta, ma élesek az ellentétek Magyarország és Brüsszel között a migráció, a háború kezelése, a gazdasági kérdések és a bővítés tekintetében, ez utóbbi kapcsán az Európai Bizottság politikai szempontokra, míg Magyarország érdemekre alapozna a döntések meghozásakor.
SZAVAHIHETŐSÉG-HIÁNY
Ahogyan Juhász Bálint, a tartományi képviselőház elnöke, úgy Ana Brnabić, a szerbiai parlament elnöke is folytatott kétoldalú, zárt ajtók mögötti megbeszélést Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével. A találkozót követően Ana Brnabić a sajtónak nyilatkozva arról beszélt, hogy kiváló hangnemben, építő jelleggel zajlottak le a megbeszélések. Mint mondta, Magyarország megerősítette azon szándékát, hogy támogatásáról biztosítsa nemcsak Szerbia, hanem a Nyugat-Balkán egész térségének európai felzárkózási folyamatát. Véleményének adott hangot, hogy az integráció folyamatának hitelességéhez arra is szükség lenne, hogy az Európai Unió minden alkalommal be is tartsa ígéretét. Brnabić véleménye szerint nem megfelelő eljárás az, ha csak az egyik oldal iránt támasztanak különféle elvárásokat és követelményeket, míg a másik oldal nem minden alkalommal tartja magát ahhoz, amit korábban felvállalt. Példaként Koszovó esetét hozta fel, a 2013-ban aláírt brüsszeli megállapodást, amelynek egyik szavatolója éppen az Európai Unió volt. Mint emlékeztetett, a megállapodás leglényegesebb részleteit a mai napig sem tartják be. A házelnök rámutatott, Szerbia tudja, mi a feladata, régóta készen áll új klaszter megnyitására.
HALADNI KELLENE, NEM VÁRAKOZNI
Nagyon fontos Magyarország szerepe Szerbia európai útjának segítésében – nyilatkozta dr. Juhász Bálint a Magyar Szónak. A tartományi házelnök elmondása szerint ez következetes és kiszámítható, folyamatos kiállás.
– Amikor az európai bővítésről és annak helyzetéről beszélünk, akkor valójában Európa hitelességéről kell hogy beszéljünk, hiszen nemcsak tárgyalási fejezetekről meg klaszterekről van szó, hanem az a kérdés, hogy az Európai Unió meg tudja-e őrizni stratégiai súlyát Délkelet-Európában. A 35-ből 22 fejezet áll nyitva, kettő ideiglenesen lezárva, az Európai Bizottság legalább három alkalommal megállapította, hogy Szerbia készen áll a hármas klaszter megnyitására, ezt politikai okokból visszatartják. Hosszú ideje nem lépett előre a folyamat.
A bővítés – fűzte hozzá – akkor hiteles, ha érdemi alapú. Szerbia esetében ez adott, de Észak-Macedónia esetét is felhozhatjuk: olyan ország, amely saját nevét is megváltoztatta annak érdekében, hogy előrébb haladjon a bővítési folyamatban, ez nem történt meg.
– Vajdaság szerepe híd Európa, az Európai Unió és Szerbia között, illetve a kultúrák, a gazdaság és az intézmények között. Szerbia európai útjának motorja lehetünk. A bővítés nem kegy, hanem egy stratégiai elköteleződés, cél. Nem stagnálni, várakozni szeretnénk, hanem haladni – értékelte dr. Juhász Bálint.
Nyitókép: Orbán Viktor a konferencián (Ótos András felvétele)
