Berlini gyors

A Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézete az Európai Együttműködésért december elején ünnepelte fennállásának ötödik évfordulóját. Fonay Tamás, a Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért projektvezetője beszélt az elmúlt öt év legfontosabb eredményeiről, a kutatási és publikációs, valamint a tehetséggondozási tevékenységekről.

Magyarország és a német nyelvterületek közötti együttműködés erősítése volt a fő célja a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézetének létrehozásának, amely immár öt esztendeje működik. Feltételezem, hogy nemcsak a fő cél, hanem egyéb más célok érdekében jött létre a kezdeményezés. Mit érdemes kiemelni az elmúlt öt év kapcsán?

– Intézetünk első számú céljai Magyarország és a német nyelvterületek – elsősorban Németország – közötti kapcsolatok erősítése, még szorosabbra való fűzése, valamint az MCC részeként a tehetséges magyar fiatalok támogatása és oktatása. Minden tevékenységünk ezen két átfogó cél köré összpontosul, így minden további, kisebb kitűzött cél ezeket a nagyobb célokat szolgálja.

Kiemelni mindenképpen azt érdemes, hogy intézetünknek az elmúlt öt év munkájának köszönhetően Magyarországon és a német nyelvterületen egyaránt sikerült tartós szakmai jelenlétet kiépíteni. Itthon a Németországra fókuszáló kutatások és elemzések meghatározó műhelyeként tartják számon az intézetet, míg a német nyelvterületen folyamatosan bővülő intézményi és szakmai kapcsolatrendszert tudtunk kialakítani. Egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik intézetünk magyar szakpolitikákat és a közéletet érintő tudása és elemzése iránt, ami a német médiából és a különböző intézetek részéről érkező megkeresések növekvő számában mutatkozik meg. Fontos megemlíteni még, hogy kiemelt szerep jut a munkánkban a németországi és osztrák hálózat- és kapcsolatépítésre is.

Számszerűsítve ezeket: az elmúlt öt évben 445 saját szervezésű rendezvényünk volt, amelynek részeként több mint 120 vendégelőadó járt német nyelvterületről nálunk. Nekik több mint 550 szakmai találkozót szerveztünk magyar döntéshozókkal, akadémikusokkal, diplomatákkal és a közélet meghatározó személyeivel. Ezenfelül van két hírlevelünk is: a minden hétfőn megjelenő, magyar nyelvű Berlini Gyors hírlevél az elmúlt hét legfontosabb németországi, míg a minden hónap első szerdáján kiküldésre kerülő, német nyelvű MonatsbriefUngarn, az elmúlt hónap legfőbb hazai vonatkozású híreit veszi górcső alá. Az elmúlt öt évben összesen 208 Berlini Gyors hírlevél jelent meg, míg a MonatsbriefUngarn 57 alkalommal került kiküldésre. Mindezek mellé társul 2167 médiamegjelenés, rengeteg elemzés, utazás, találkozó, delegációk fogadása, valamint előadások tartása.

Összegezve tehát mozgalmas öt évet tudhatunk magunk mögött, de a java még csak most kezdődik.

Mint ahogyan a fentiekben is elhangzott, az intézet december elején ünnepelte megalapításának ötödik évfordulóját. Melyek voltak azok a rendezvények, előadások és események, amelyek mérföldkövet jelentettek a magyar–német kapcsolatok terén a közelmúltban?

– Könnyűnek tűnhet a rengeteg rendezvény közül, amiket az elmúlt öt évben szerveztünk, kiemelni néhányat, mégis feladja a leckét, hisz mindegyik egy-egy külön projekt, a saját különlegességével. Ha mégis ki kell néhányat emelni, akkor elsősorban azt mondanám, hogy intézetünk fennállásának első öt évében két alkalommal is Bundestag-választásokra került sor. Ezeket az eseményeket kiemelt figyelemmel kísértük, a német politikai tér dinamikájára, valamint a magyar–német kapcsolatok alakulására tett hatásai miatt. Ezért mindkét választáshoz kapcsolódóan – 2021. szeptember 26-án és 2025. február 23-án – széles körű érdeklődést kiváltó választási esteket szerveztünk, melyek során élőben követtük a választási eredmények alakulását és elemeztük azokat magyar és német meghívott szakértőkkel. A rendezvénysorozat másik pillérét egy országos választási turné képezte, amelynek során 2021-ben 11, 2025-ben pedig már 19 vidéki és határon túli MCC Képzési Központba jutottunk el. Ezeken a helyszíneken a választási eredmények bemutatása mellett azok bel-, kül- és Európa-politikai hatásait elemeztük, ezáltal biztosítva, hogy a legfontosabb fejlemények szélesebb közönség számára is közérthető és kontextusba ágyazott formában legyenek hozzáférhetők.

Mindenképpen mérföldkőnek számít, hogy mi szervezhettük a Magyar–Német Barátsági Szerződés aláírásának 30. évfordulójának ünnepi megemlékezését a Magyar Nemzeti Múzeumban, 250 meghívott vendéggel. Ezen az eseményen a többi felszólaló mellett ünnepi beszédet mondott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint dr. Matthias Rößler (CDU), a Szász Tartományi Parlament elnöke is.

Hasonlóan különleges esemény volt még a magyar határ 1989-es megnyitásának 35. évfordulója alkalmából szervezet ünnepség Berlinben és Budapesten, valamint a Sebastian Kurz korábbi osztrák kancellár politikai pályafutásáról szóló „KURZ – der Film” című dokumentumfilm magyarországi premierje az Uránia Nemzeti Filmszínházban, ahol több mint 400 vendég mellett nem csupán a produkciós csapat, hanem maga a volt kancellár is jelen volt, és részt vett a filmet követő panelbeszélgetésen is.

Viszont vendégül láthattuk intézetünknél többek között már prof. dr. Hans-Gert Pötteringet, az Európai Parlament volt elnökét, Roger Köppelt, a Die Weltwoche hetilap főszerkesztőjét és kiadóját, valamint parlamenti képviselőt, Boris Palmert, Tübingen egyetemváros főpolgármesterét, Németország egyik legismertebb és legsikeresebb, de egyúttal legvitatottabb polgármesterét is, ami mind-mind fontos esemény volt.

A különféle fórumok, viták és eszmecserék szervezése mellett egyik fő tevékenységük a publikáció és a könyvkiadás volt. Milyen könyvek, elemzések, illetve publikációk születtek? Mit tudhatunk a szerzőkről és a tartalmakról?

– Tevékenységünk során szoros együttműködésben dolgozunk az MCC Press kiadóval, különös tekintettel a német szakirodalomra. Figyelemmel kísérjük a Németországban megjelenő, közéleti és politikatudományi szempontból releváns műveket, ajánlásokat teszünk azok magyar nyelvű fordítására és kiadására, valamint felkutatjuk és értékeljük a legfontosabb köteteket, recenziókat írunk és lektorálunk. Ennek eredményeként több meghatározó könyv vált hozzáférhetővé magyar nyelven, például a jelenlegi kancellár által írt Új idők – új felelősség című könyv, amelyben Merz a politikai programját vázolta Németország számára, vagy Dominik Geppert történész A Németországi Szövetségi Köztársaság rövid története című könyve, amely picivel több mint száz oldalon foglalja össze a háború utáni Németország alakulását és fejlődését.

Fontos mérföldkő volt még intézetünk életében a saját évkönyv szerkesztése és kiadása. Ezt azért hoztuk létre, hogy a magyar–német viszonyrendszerben hiánypótló, értékes és megalapozott kötetekkel járuljunk hozzá a kölcsönös megértéshez. Ennek szellemében 2023 óta minden évben elkészítjük saját évkönyvünket. A sorozat a „Beiträgezurdeutsch-ungarischen Verständigung” címet viseli, és célunk, hogy ezekkel a folyamatosan bővülő kiadványainkkal kínáljunk újabb nézőpontokat mindkét ország közönségének. Az első kötetben igazgatónk, Bauer Bence írásait szedtük csokorba, és olyan kérdéseket jár körül, mint hogy mivel magyarázható a magyarok rendhagyó szabadságvágya, mi a valódi háttere a magyar választójogi rendszernek, milyen szerepet vállalhat Közép-Európa az európai együttműködésben, illetve miért költözik egyre több német Magyarországra. A második kötetben munkatársaink válogatott tanulmányai kaptak helyet. A könyv a társadalom, a gazdaság és a politika legfontosabb kérdéseitől kezdve a magyar kultúra, történelem és társadalom témáin át egészen Magyarország nyugati és keleti szomszédjaival ápolt kapcsolatáig kínál széles körű áttekintést.

A napokban megjelenő harmadik kötetben intézetünk külföldi vendégoktatóinak és előadóinak írásai jelennek meg. A kiadvány abból a történelmi tényből indul ki, hogy Magyarország immár több mint 1025 éve része az európai államközösségnek, és évszázadok óta sajátos hídszerepet tölt be Kelet és Nyugat között. Napjainkra mindez egy olyan világban nyer új értelmet, amely egyszerre vált rendkívül összekapcsolttá, ugyanakkor geopolitikailag bizonytalanná.

Mindezek mellett hangsúlyt fektettek a tehetséggondozásra is. Milyen kurzusokon vehettek részt a fiatalok? Sokan érdeklődnek a német nyelvterületeken történő társadalmi és politikai események, illetve történések iránt?

Mint korábban említettem, az MCC tevékenységének részeként intézetünk a tudásközponti feladatok mellett kiemelt hangsúlyt helyez a tehetséggondozásra. Ez azt jelenti, hogy szakmai gyakorlati helyeket teszünk lehetővé MCC-s diákoknak, folyamatos szakmai segítséget biztosítunk az MCC mobilitási programjában részt vevő hallgatóknak, amennyiben tanulmányaik vagy szakmai útjuk német nyelvterülethez kapcsolódik. Tehetséggondozó munkánkban jelentős szerepet töltenek be a személyre szabott mentorálási folyamatok is, ám tevékenységünk három kiemelt terület köré szerveződik: szakmai kurzusok és tematikus tavaszi, illetve őszi akadémiák megvalósítása és tartása; nemzetközi szakmai tanulmányutak szervezése; valamint a szervezetten működő gyakornoki program.

A 2020/2021-es tanév tavaszi felétől kezdődően vendégelőadóink, illetve kutatással foglalkozó kollégáink minden félévben önálló kurzusokkal jelentkeztek, melyek jellemzően a német jogalkotás, állam- és közigazgatás, valamint társadalompolitika legfontosabb kérdésköreit és kihívásait járták körül magyar, angol vagy német nyelven. A kurzusok és előadások mellett az évente kétszer, tavasszal és ősszel megtartott akadémiák egyedülálló lehetőséget teremtenek arra, hogy egy hétvégét együtt töltve, kötetlenebb körülmények között járjunk alaposan körül egy-egy jellemzően aktuálpolitikai szempontokból is releváns, összetett témát. Ennek kiválasztásakor az intézetnek különösen lényeges, hogy az MCC diákjai minél jobban megismerjék a magyar–német kétoldalú kapcsolatok megértéséhez elengedhetetlenül szükséges német belpolitikai folyamatokat, közéleti és társadalmi vitákat, valamint politikai trendeket – ügyelve az aktuális regionális és nemzetközi szempontok beemelésére az összefüggések minél átfogóbb bemutatása érdekében.

Ezenfelül – mint említettem – tehetséggondozási munkánk egyik fő küldetése, hogy az MCC-s diákoknak nemcsak elméleti, hanem gyakorlati tudást is átadjunk. Ehhez az egyik legkézenfekvőbb módszer, hogy német nyelvterületre szakmai tanulmányutakat szervezünk, melynek során a diákok egyrészt anyanyelvi beszélgetőpartnerekkel gyakorolják némettudásukat. Másrészt pedig a tanulmányút célja, hogy a hallgatók betekintést nyerjenek a német politikai rendszer alapvető működésébe, megismerkedhessenek a német közéleti és médiabeli viszonyokkal és döntéshozatali folyamatokkal, valamint a föderális rendszer legfontosabb jellemzőivel – mindezt első kézből politikusokkal, akadémikusokkal, tudósokkal, újságírókkal, szakértőkkel és diplomatákkal beszélgetve. Mindemellett minden tanulmányút részeként lehetőség nyílik a helyi nevezetességek és a történelem megismerésére, ami tovább mélyíti a diákok tudását. Intézetünk ötéves fennállása óta összesen kilenc szakmai tanulmányutat szerveztünk MCC-s hallgatók számára. Ennek fókuszában leginkább Németország fontosabb városai álltak, jártunk már azonban a diákokkal Ausztriában és Svájcban is.

A gyakornoki programunk intézetünk indulása óta lehetőséget biztosít mind a magyar, mind a német anyanyelvű diákok számára, hogy gyakornokként bekapcsolódjanak szakmai munkánkba. Gyakornoki programunk az évek során folyamatosan bővült, és a nálunk dolgozó fiatalok száma évről évre emelkedett. 2021-ben négy, 2022-ben már hat, 2023-ban és 2024-ben egyaránt nyolc, 2025-ben pedig hat gyakornok csatlakozott hozzánk, méghozzá egytől tizenkét hónapig terjedő időszakokra. Többen közülük MCC-s hallgatók voltak, akik becsatlakoztak a tevékenységükbe. Többször előfordult az, hogy egy-egy tehetséges hallgató később visszatért hozzánk újabb időszakra, sőt olyan is akad közöttük, aki végül munkavállalóként lett intézetünk csapatának része.