Egyre népszerűbb a kutatói életpálya. A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatban dolgozó kutatók bére az idén átlagosan 30 százalékkal emelkedett, ezzel pedig nemzetközi szinten is versenyképessé vált. A nemrég a nyilvánosságban megjelent információkkal ellentétben a kormány által biztosított többletforrásból 850 ezer forintra emelkedett a HUN-REN kutatóinak átlagos alapbére, a teljes havi átlagos jövedelem pedig meghaladja a 900 ezer forintot. Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke ismertette a legújabb fejleményeket.
A legjobb kutatóknak világszínvonalú fizetés jár
„A jelenlegi fizetésemelés tulajdonképpen egy olyan ívnek a kezdete, amely abba fut ki, hogy a legjobb magyar kutatók a nyugati béreknek megfelelő fizetési kategóriába kerüljenek. Magyarul egy olyan pályaívet vázoltunk fel a fiatal vagy idősebb kutatóinknak, hogy a legjobb kutatóink gyakorlatilag teljesítményalapon három éven belül el fogják érni azt a bérszínvonalat, amelyet a világ bármely pontján kiemelkedő kutatásokért, kiemelkedő teljesítményért kapnának az egyetemeken vagy a kutatóintézetekben. A magyar kutatási hálózat kutatói körében 900 ezer forint fölött van az átlagos jövedelem. Ezt a következő években további kormányzati és nem kormányzati forrásokból javítjuk, és három év múlva a legjobb kutatóink már világszínvonalú fizetést, bért és jövedelmet fognak kapni” – hangoztatta az elnök.
Globális falu
„A kutatás világa, avagy a tudomány világa, ahogy az angol mondja, egy „global village”, szóval egy egész világot magában foglaló nagy falu, és ebben a kutatók nem röghöz kötöttek, hanem mindig oda mennek, ahol a legjobb feltételek, a legérdekesebb témák, a legszínvonalasabb mesterek, iskolák vannak. Tehát nekünk nagyon fontos, hogy ebbe a globális faluba tartozzon a magyar tudomány a magyar kutatókkal együtt, mert így meg tudjuk tartani a legkiválóbbjainkat, és be tudjuk vonzani külföldről is azokat a tehetségeket, akiknek itt a helyük a mi körünkben. Hiszen a tudomány akkor működhet csak jól, hogyha a legkiválóbbakkal dolgozunk együtt, és ezeknek az úgynevezett kritikus tömege együtt van egy-egy nagy téma megoldásához vagy egy-egy nagy paradigmaváltáshoz.
A kutatás világában a legfontosabb mindig az iskolateremtő mester és a nagyon komoly téma, amivel érdemes foglalkozni. Ezek az első bevonzási tényezők, amelyek egy fiatal kutatót érdekelnek. Ki az a mester, akihez érdemes elmenni tanulni? És mi az a téma, amelyet érdemes megvizsgálni, amivel érdemes foglalkozni? De mindaz, ami ennek a támogatására szükséges, annak is ott kell lenni a szellemi műhelymunka mögött. Ez egyrészt az infrastruktúra, tehát maguk az épületek, maguk a környezetnek a adottságai, hiszen senki nem szeret méltatlan körülmények között élni, dolgozni, kutatni, mivel ezeknek a dolgoknak a hiányában nem lehet nagy teljesítményt nyújtani” – hívta fel a figyelmet Gulyás Balázs.
Nyitókép: hun-ren.hu
