Kedden este tartották meg a magyar agrártárca és a Hungarikum Bizottság szervezésében a Budapesti Operettszínházban a magyar nemzeti értékek nagy ünnepét, az V. Hungarikum Díjátadó Gálát. Az évszázadokon átöröklődő nemzeti kincsek közül – a csárdás, kocsi, sűrített paradicsom, csárda, magyar nyereg, a Pető-módszer és sok más mellett – az idén a tájainkhoz kötődő nándorfehérvári diadal után elrendelt déli harangszó is felkerült a hungarikumok listájára, amely – miként elhangzott – „évszázadok óta köti össze a Kárpát-medencei magyarokat”.
Az ünnepségen a déli harangszó hungarikum jelöléséért és felterjesztésért Hungarikum Díjat és köszönő oklevelet vett át a Vajdasági Magyar Értéktárat gondozó Vajdasági Magyar Művelődési Intézet képviseletében Kormányos Gyöngyi igazgató asszony, a magyarországi Professzorok Batthyány Körénwk nevében pedig dr. Visy Zsolt professzor.
A déli harangszó felterjesztését közösen nyújtotta be a két szervezet, a felterjesztést a vajdasági magyar közösség részéről támogatta dr. Pásztor Bálint is, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke.
Minden hungarikum mögött ott van a magyar észjárás, a magyar kéz munkája, a magyar szív hűsége, ezért ezek az értékek nem csupán büszkeségeink, hanem válaszaink arra, hogy kik vagyunk mi, magyarok – jelentette ki ünnepi beszédében dr. Nagy István magyar agrárminiszter, a Hungarikum Bizottság elnöke.
A miniszter az eseményen kiemelte, a hungarikumok magukban hordozzák a kézművesmesterségek precizitását, a termelők minőség iránti elkötelezettségét, a hagyományőrzők hűségét és a közösség összetartását.
Nemzeti értékeink az egész magyarság számára jelentenek dicsőséget és hasznot. Kultúránk, hagyományaink, közös identitásunk csak akkor marad élő, ha gondját viseljük, továbbadjuk és értékként tekintünk rájuk – hangsúlyozta a tárcavezető.
Dr. Visy Zsolt és Kormányos Gyöngyi
Az ünnepségen V. Németh Zsolt, a magyar életmód és nemzeti értékeink védelméért felelős miniszterelnöki biztos felidézte, hogy immár 13 éve van érvényben a hungarikumtörvény. Az ezzel kapcsolatos pályázati rendszer népszerűsége pedig töretlen, ugyanis az idei felhívásra több mint 500 pályázat érkezett, helyi identitást erősítő programoktól kezdve filmeken és arculati elemek tervezésén át a népi öltözetek és kézműves hagyományok megőrzéséig.
A 98 hungarikum mellett 162 kiemelkedő nemzeti értéket és több ezer az értékpiramis alapjául szolgáló települési és tájegységi kincset tartanak nyilván – tette hozzá.
A gálán a Hungarikum Bizottság képviselői ünnepélyesen átadták az elismeréseket mindazoknak, akik javaslataikkal hozzájárultak a nemzeti értékeink gyarapításához. Ők azok, akiknek a beadványai bekerültek a jelenleg 98 elemet számláló Hungarikumok Gyűjteményébe. 2013 óta összesen 89 „hungarikumgazda” részesült a rangos elismerésben, valamint a keddi eseményen újabb 9 hungarikum képviselője kapta meg a kitüntetést és az oklevelet, köztük a déli harangszó jelöléséért a Vajdasági Magyar Értéktárat gondozó Vajdasági Magyar Művelődési Intézet képviseletében Kormányos Gyöngyi igazgató asszony, a magyarországi Professzorok Batthyány Körének nevében pedig dr. Visy Zsolt professzor.
A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet dr. Visy Zsolttal, a Professzorok Batthyány Körének rendes tagjával, e történelmi esemény jeles kutatójával együttműködve 2024 őszén terjesztette fel a déli harangszót a Hungarikumok Gyűjteményébe, mely javaslat 2025. február 11-én pozitív elbírálásban részesült. Ezzel a déli harangszó az első olyan hungarikum, amely Vajdaságból indult útjára, és sikeresen feljutott a nemzeti értékpiramis csúcsára.
A déli harangszó a nándorfehérvári diadallal együtt 2013-ban került be a külhoni nemzetrész értéktárba, 2016-ban pedig a Vajdasági Magyar Értéktár adatbázisában is helyet kapott. 2024 nyarán a kiemelt magyar értéktárba került, végül 2025. február 11-én a Hungarikum Bizottság egyhangúlag elfogadta a javaslatot, hogy hungarikummá minősítsék.
A vajdasági magyar közösség számára a déli harangszó különösen fontos identitásképző erő. Egyszerre jelképezi a történelmi emlékezet ápolását, a hit és az összefogás erejét, valamint azt a közös kulturális örökséget, amely összeköti a Kárpát-medence magyarságát.
A déli harangszó hungarikummá válása tehát túlmutat önmagán: üzenete, hogy a magyar nemzet közös öröksége – akár a határokon túl is – élő, megtartó és jövőt építő erő.
A déli harangszó, amely imára szólította a keresztényeket a magyarországi harcok győzelmének érdekében a hálaadás jelképévé vált.
Az 1500. augusztus 9-étől minden délben felcsendülő harangszó a világ minden tájára elvitte a nándorfehérvári győzelem hírét, és hirdeti ma is a kereszténység és a hazafiság diadalát. Ez az egyetlen olyan magyar nemzeti esemény – amelyhez hasonlóval egyetlen más nép sem rendelkezik –, amely minden keresztény országban naponta visszhangra lel. Hunyadi János és a keresztesek győzelme töretlenül él a magyar nemzet emlékezetében.
Magyarországon a déli harangszó a médiában is mindennapi jelenséggé vált. Az első harangszót a Magyar Rádióban 1928. április 1-jén a Budapesti Egyetemi Templomban közvetítették. Több tévé és rádióadó 12 órakor harangszóval szakítja meg adását, a Magyar Királyság millenniuma óta pedig a Kossuth Rádió naponta más-más település templomának harangját szólaltatja meg rövid történeti tájékoztatás kíséretében.
A rendezvényen átadták a Hungarikum Liget Média-díjat is, amelyet az idén a Kossuth Rádió Déli harangszó című műsorának készítői érdemeltek ki.
Az elismerő oklevél
Nyitókép: A délben felcsendülő harangszó a világ minden táján hirdeti a nándorfehérvári diadal hírét
