Bőrünk ujjlenyomata

Van valami közös a parfümkészítés és a zenei darabok komponálásában, hiszen a parfüm is akkordokból épül fel, ahogyan a zene. Zólyomi Zsolt parfümőr az egyetlen magyar „orr”, aki érzéseket, élettörténeteket vagy akár a tájak illatát jeleníti meg kompozícióiban. A szakmát a nagy múltú versailles-i parfümiskolában tanulta, és azóta olyan személyiségeknek készített egyedi illatokat, mint Roger Moore vagy Eva Mendes. Szerinte mind a nyolc milliárdunknak egyedi illata van, és ez nem más, mint bőrünk ujjlenyomata.

Önt sokan nemes egyszerűséggel a magyar orrnak nevezik, talán nem véletlen, hiszen a leghíresebb parümőr, aki a parfüm őshazájában sajátította el az illatok mesterségének rejtelmeit. De ha jól tudom, más szakterületeken is járatos. Hogyan is kezdődött minden?

– Már kisgyerekkoromban érzékeny voltam az illatokra, ez hamar kiderült, tehát három-négy éves óvodásként. Aztán, amikor a többi gyerek focizni ment, akkor én először parfümériákba jártam kiskamaszként. Magyarországon nem volt parfümőrképzés, ezért minden olyan dolgot, amit meg kellett tanulnom ennek kapcsán, megpróbáltam. Úgyhogy így kerültem a TTK biológuskutató szakára, aztán közgazdász végzettséget, később pedig pálinkamesteri képesítést is szereztem. Nagyon sok dolgot tanultam, amelynek köze lehetett az illatokhoz. Voltaképpen így kerültem el egy olyan iskolába, ami Versailles-ban van, és azt végeztem el.

Érzésekből próbál illatokat komponálni bármihez is kötődjenek, akár a friss és tiszta levegőhöz vagy éppen Magyarország tájaihoz. Nem véletlenül kérték fel önt a dubaji vagy az oszakai világkiállításra a magyar pavilon illatosítására, ahol a feladata az volt, hogy Magyarország vizeit személyesítse meg illatok formájában. Mit jelent az ön számára a Balaton vagy a Hévízi-tó illata?

– Aki járt a Balatonnál, és nyitott vonatablakkal közelít, akkor Lepsény után, ha olyan a szélirány, egy ponton bejön az ablakon a Balaton vizének a speciális illata, ami nem olyan, mint a Comoi-tóé vagy bármilyen más tóé a világban. Ezért ezek a megbízások inkább absztrakciók, absztraháljuk a magyar vizek illatát. A dubaji mellett egyébként az oszakai világkiállítást is én csináltam. Ott a magyar népmesevilágban szereplő, hipotetikus mesebeli erdőnek az illatát kellett megcsinálnom. Ki tudja, hogy milyen illata volt annak az erdőnek, amelyben Jancsi és Juliska járt? Szóval ez egy mese. És pont ez a szépsége a szakmámnak, hogy ha jól rakom össze az alapanyagokat, virágokat, fűszereket, molekulákat, akkor mindenki, amikor megérzi azt az orrával, nem is gondolkozik, egyből bekerül abba a mesébe. Ez az én munkám.

Mit tudhatunk parfümkészítő műhelyéről, csapatáról, nemzetközi együttműködéseiről és természetesen alkotásairól?

– 2006-ban végeztem el a Versailles parfümkészítő főiskolát. Azóta nagyon sok magánszemélynek, intézménynek, cégnek, luxushotelnek fejlesztettem parfümöt. Például készítettem illatot a Zwack Unicumnak. Az Unicum szilva aromájával kellett egy nagy díszbáltermet illatosítani. Ez olyan jól sikerült, hogy utána beillatosítottam az egész Ferihegyi repülőteret. Nemrég felkérést kaptam egy Eszterházy-leszármazottól azzal kapcsolatban, hogy megtalálta azt az útikönyvet, amelyet a nagypapája írt arról, amikor Egyiptomból elindulva keresztül autózták a Szaharát. Ennek az izgalmas parfümkollekciónak az Estoras nevet adtam. Az egyik parfüm olyan illatú, mint az alexandriai kikötő, amikor az 1900-as évek elején oda megérkezhettek. A másik pedig olyan, mintha a gízai piramis mélyén összetalálkoznánk egy női múmiával, aki évezredek óta először bújt volna ki a szarkofágból, és keresné a kijáratot. Akik megszagolták, azt mondják, hátborzongató és nagyon szexi érzés.

Aki szereti és valóban ismeri a parfümök világát, az olykor úgy érezheti, hogy teljesen elkülönül egymástól a régi idők illatvilága és az ezredfordulót követő időké. A markáns és valóban egyedi illatok, amelyek nemcsak rendkívüli tartósságuk és egyediességük miatt különülnek el legtöbb manapság divatos tucat illattól, hanem élettörténetek állnak mögöttük. Sajnos az IFRA (International Fragrance Association) mindent megtett annak érdekében, hogy a parfümök egyrészt elvesztjék identitásukat, másrészt a tartósságuk jelentős mértékű csökkentésével olyan fogyasztói termékké váljanak, amelyeket minél többször kell az embereknek megvásárolni. Ön hogyan vélekedik minderről?

– A parfümkészítés művészete régen arról szólt, hogy egy hipergazdag valaki, mondjuk egy király megbízta a hozzáértő embert, hogy csináljon valami olyan éteri hangulatot, amitől fantasztikusan érzi magát. Ezek voltak az egyedi fejlesztésű parfümök. De ezt XIV. Lajos udvarában csinálták, vagyis maximalizálták. Az 1900-as évek elejétől ez az egész ipari minőséggé vált. A II. világháború után a luxusipar megszűnt szépen lassan, és a helyét a konfekció vette át. Megszülettek a lebutított, olcsóbb, szintetikus, alapanyagokból készülő parfümök. Az 1980-as évek végén történt azonban az ősbűn, mivel a cégek rájöttek, hogy az emberek a márkát veszik. A multicégek felvásárolták pénzügyi befektetőként a régi márkákat, és semmi mással nem foglalkoznak, mint a profit maximalizálásával. Hogy lehet a profitot maximalizálni? Az eladásokat kell növelni, mindehhez mindenféle sztárocskákat, influenszereket megvesznek, és azokon keresztül, minden reptéren, minden óriásplakáton, minden videóklip elején a reklámokban mutogatják. Mindez régóta nem a valódi illatokról szól.

Egykor határozottan nemekre bontható illatokat terveztek, karakteres női és férfi illatok születtek, majd megjelentek az úgy nevezett uniszex illatok. Manapság pedig egyre kevesebb a női és férfi illat, és egyre több az uniszex. Vajon ez is az üzleti vagy piaci felfogás miatt alakult ki? Természetesen nem vitatható, hogy az uniszex jellegnek is megvan az abszolút logikus magyarázata, hiszen az úgy nevezett tisztaságillat, a mosottruha-illat,valóban uniszex hatású.

– Ez nagyon jó kérdés, tudja, nekem van a Le Parfum parfümérialáncom, ahová bejönnek az emberek, és kérdezik, hogy ott látnak egy polcot, amin mondjuk sötétebb, kocka alakú üvegek vannak. Az a férfiosztály? Nem. Akkor átmennek a másik részlegre, ott vannak a rózsaszín palackok, kis tüllel a nyakukon. És akkor ez a női osztály? Nem. Akkor itt minden uniszex? És azt kell hogy mondjam, hogy nem. Hiszen nem az a logika, hogy fiúnak vagy lánynak, hanem hogy mindenkinek, mindenki egyéniségének megfeleljen. Azért is tanácsolom az embereknek, hogy mielőtt megvesznek egy parfümöt, teszteljék a bőrükön akár napokig, és soha ne vegyék meg azonnal.

Ha már az illatjegyeknél és főként illatalapanyagoknál tartunk, melyek az örökérvényűek, melyek hódítanak jelenleg, és milyen furcsa, az eddigiekben nem használt vagy ismeretlen összetevők jelenhetnek meg a jövőben?

– Minden évben van egy szakmai kiállítás, amelyen parfümipari alapanyagokat mutogatnak parfümőröknek. Az egyik évben Párizsban, a másikban pedig Cote D’Azur-től nem messze, Grasse-ben zajlik, és oda rendszeresen elmegyek, hogy felfedezzem az új alapanyagok sokaságát. Ugyanúgy, ahogyan egy festő új színeket keres. Jelenleg egyébként a kandírozott gyömbér és a cseresznye hódít.