Mivel Orbán Viktor a miniszterelnök, aki Donald Trumppal is kiváló viszonyban van, a magyar családok megmenekültek egy drámai energiaár-emelkedéstől – mondta a külgazdasági és külügyminiszter a magyar-amerikai csúcstalálkozót értékelve a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Szijjártó Péter kijelentette: „rendkívül sikeres látogatáson vagyunk túl", "a rezsicsökkentést meg tudtuk védeni". Utalt rá, ennek a találkozónak nagy tétje volt, hiszen az Egyesült Államok szankciókat vezetett be az Oroszországból származó energiahordozók vásárlására, és Magyarország – földrajzi adottságaiból fakadóan – muszáj, hogy vásároljon orosz kőolajat, földgázt, mert ha ezt nem teheti, alapvetően borul fel az energiaellátásának biztonsága.
Orbán Viktor elérte, hogy az amerikai kormány mentesítést adjon Magyarországnak az Oroszországból származó kőolaj és földgáz vásárlásakor – tette hozzá. Hangsúlyozta, a találkozón „semmifajta időtáv nem hangzott el, a miniszterelnök és az elnök kezet fogott arra, hogy mentességet kapunk", az csak egy technikai kérdés, hogy ezt az illetékes amerikai kormányhivatal hogyan foglalja szövegbe.
A miniszter hangsúlyozta, hogy szankciós környezetben két-háromszoros energiaár-emelkedésre kellett volna készülnie a magyar családoknak, valamint a magyar gazdaság szereplőinek.
Szijjártó Péter arra a kérdésre, hogy miért van szüksége Magyarországnak cseppfolyósított földgáz (LNG) vásárlására az Egyesült Államoktól az induló magyar-amerikai energetikai együttműködés részeként, úgy válaszolt: Magyarország egyre több forrásból, egyre több útvonalon vásárol energiahordozókat, mert az egy útvonaltól vagy forrástól függés problémákat jelenthet. Az orosz mellett francia, holland és majd amerikai forrásból is vesznek gázt, utóbbi esetében egy 5 éves szerződésről, összesen 2 milliárd köbméterről, vagyis évi 400 millió köbméterről tárgyalnak.
„Ezt hívják igazi energiabiztonságnak, nem lecseréljük egy meglévő forrásunkat valamilyen kényszer miatt, hanem a meglevő források mellé más forrásokat is szolgálatba állítunk" – mondta.
Kiemelte, ez történik a nukleáris energia tekintetében is: az új paksi atomerőmű egy nagy orosz-francia-német együttműködésben épül, és az építkezést fel tudják gyorsítani, mert Orbán Viktor abban is megállapodott Donald Trumppal, hogy eltörlik a paksi beruházást érintő szankciót, amelyet a Biden-kormány politikai bosszúból léptetett életbe, valamint amerikai fűtőelemeket is vásárolnak, hiszen a nukleáris kapacitás növelése következtében több fűtőelemre van szükség.
Szijjártó Péter szólt arról, hogy mivel Magyarországon „folyamatosak a beruházási rekordok", nagy gyárak épülnek, a mesterséges intelligencia, a nagy adatközpontok újabb energiaforrásokat igényelnek, vizsgálják a kis teljesítményű, egy futballpályányi nagyságú, egy-egy város vagy ipartelep energiaellátását biztosító úgynevezett moduláris atomerőművi technológiát, és készen állnak arra, hogy a nukleáris energiának amerikai technológiával nagyobb szerepet adjanak az ország energiaellátásában.
„Nincs döntés arról, hány ilyen erőművet szeretnénk", „ha 5-6-ot telepítenénk, akkor az nagyjából 10 milliárd dolláros költséget jelentene, 10-12 ilyen erőmű akár 20 milliárd dollárt is jelenthetne, ezért nem tudunk itt még végleges összeget mondani" – fogalmazott.
A miniszter arra a kérdésre, honnan lenne forrás erre, úgy válaszolt: minden országnak be kell ruháznia a saját energiaellátásába.
Az ország működtetéséhez energiára van szükség, ha nincs energia, akkor nincs gazdasági teljesítmény, nincs fűtés, meleg víz, de ha van energia, akkor van gazdasági teljesítmény, van gazdasági növekedés, vannak új gyárak, és ebből a gazdasági növekedésből fakadnak azok a források, amelyeket pedig használni kell arra, hogy az ország energiaellátását biztosítsák – mondta.
Szijjártó Péter igennel felelt arra a kérdésre, hogy Magyarország nem egyszerre venne sok erőművet, hanem több ütemben, szükségletei és lehetőségei szerint vásárolna.
A miniszter a magyar kötelezettségvállalás összegére vonatkozó kérdésre azt válaszolta, hogy a Westinghouse-tól beszerzett fűtőelemek mintegy 100 millió dolláros szerződés keretében érkeznek Magyarországra, a használt fűtőelemek biztonságos tárolásához szükséges amerikai technológia mintegy 200 millió dollárba kerül. Hozzátette, az új fűtőelemek 2028-tól, 2029-től érkeznek Magyarországra, moduláris reaktorok esetében pedig még egy ennél is hosszabb időtávra kell kalkulálni.
A miniszter az orosz-ukrán háborúról azt mondta, a magyar-amerikai csúcstalálkozón meggyőződhettek róla, hogy Donald Trump „továbbra is rendkívül elkötelezett a béketeremtés mellett, és „ameddig ő folytatja a békeerőfeszítéseket, addig van remény arra, hogy minél előbb béke lesz a közép-európai térségben".
Az amerikai elnök egyértelműen fogalmazott, hogy a békecsúcsot Budapesten fogják megrendezni, de arra, hogy ez mikor lesz, „egyelőre nem tudunk választ adni" – fűzte hozzá.
Szijjártó Péter jelezte, még zajlik az előkészítési folyamat, a csúcstalálkozóra akkor kerül sor, ha annak lesz konkrét eredménye, „valamifajta olyan megállapodás, amelynek nyomán le lehet zárni a szomszédunkban immár három és fél éve zajló háborút".
A miniszter arra a felvetésre, hogy az ellenzéki sajtóban eddig Magyarország túlzott Oroszország felé fordulása, most pedig túlzott Amerika felé fordulása a téma, úgy reagált: Magyarország miniszterelnöke egy olyan erős, világszerte tisztelt és megbecsült vezető, aki egyszerre képes a jó kapcsolatot fenntartani a világ minden fontos vezető hatalmával és országával.
„Európában ő egyedül van így, és Magyarországnak az a nemzeti érdeke, hogy olyan miniszterelnöke legyen, aki a világon minden fontos vezetővel a kölcsönös tisztelet talaján állva beszélni tud, és eredményeket tud elérni" – fogalmazott Szijjártó Péter.
Nyitókép: MTI
