Ma van pontosan tíz éve, hogy a magyar–szerb határon bevezették a határzárat. A határkerítés akkor még nem állt a mai kiépített formájában, s nem határvadászok, hanem rendőrök és katonák védelmezték a magyar–szerb határt. A műszaki védelmet kiegészítő jogi határzár jogi lépések sorozatát jelentette, amelyek a migránsok bejutását voltak hivatottak megakadályozni.
2015-ben Magyarországon a bevándorlásról és a terrorizmusról tartottak nemzeti konzultációt, amelyen a válaszadók 83 százaléka pártpolitikai hovatartozástól függetlenül úgy foglalt állást, hogy ne engedjék be az illegális migránsokat. Ennek eredményeként jött létre az őrzött műszaki akadályrendszer a déli határszakaszon, valamint a jogi határzár, amely lehetővé tette az elfogott határsértők visszairányítását.
A határzárat 2015. szeptember 15-én vezette be az Orbán-kormány. Másnap, szeptember 16-án, pontosan tíz évvel ezelőtt zavargások törtek ki a horgos–röszkei határátkelőhelyen. Aznapra már több ezer migráns gyűlt össze a határátkelőhely szerb oldalán, és közülük a legagresszívebbek megpróbáltak erőszakkal átjutni a határon, a rendőröket kődarabokkal, botokkal, betondarabokkal, vizes palackokkal dobálták. A rendőrség könnygázt és vízágyút vetett be ellenük, majd a határkapu áttörése után pajzsokkal és gumibotokkal szorították vissza a behatolókat. Többen megsérültek a rendőrök és a migránsok közül. A több órán át tartó incidensnek a szerb rendőrség beavatkozása vetett véget 18 órakor.
Bakondi György szavai szerint az elmúlt 10 évben több mint 1,1 millióan kíséreltek meg átjutni a határon, vagyis a kerítés már egy évtizede nemcsak a magyar emberek, hanem az unió polgárainak biztonságát is oltalmazza. Ennek ellenére kezdettől fogva heves politikai támadásoknak van kitéve Magyarország a határkerítés megépítése miatt. Az Európai Bíróság tavalyi döntése szerint az országnak napi egymillió eurós késedelmi kamatot kell fizetnie amiatt, mert „nem teljesítette az Európai Unió befogadási feltételekről szóló irányelvének és a visszatérési irányelvének a rendelkezéseit”, azaz a migránsok befogadásának az elutasítása miatt Magyarországot tetemes összeggel bírságolták meg.
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója Facebook-oldalán erről azt mondta: „Őszintén szólva ez még mindig bőven megéri. A migráció miatt Nyugat-Európa ugyanis elesett, Magyarország viszont biztonságos hely”.
A helyzet ellentmondásosságát kifejezendő azt írta, mindenki gondoljon bele abba, hogy milyen lenne, ha napi egymillió forint bírságot kellene csak azért fizetnie, mert kerítést húz fel a háza elé. Ugyanis Magyarországot Brüsszel a mai napig egymillió euróra bírságolja, csak azért, mert kerítést húzott fel, és ezzel védi a hazát – tette hozzá.
A tízéves határzárra emlékezve Orbán Viktor magyar miniszterelnök is a Facebook-oldalán tett közzé bejegyzést, amelyben azt írta, „tíz éve vezettük be a jogi határzárat. Brüsszelben az asztalt csapkodták és fenyegettek, a nyugati fővárosokban megbélyegeztek, de mi, magyarok kitartottunk, lezártuk a déli határt, és kimondtuk, hogy magyar földre csak az léphet, akinek mi megengedjük”.
A miniszterelnök szerint azóta „Berlinben, Stockholmban, Bécsben és Párizsban romokban a közbiztonság, migránsbandák tartják rettegésben az embereket, a robbantások, autós merényletek és gyilkosságok mindennapossá váltak”.
„Londonban a minap százezren tüntettek a migráció ellen. A briteknek elegük van. Vissza akarják venni a hazájukat” – fogalmazott.
„Magyarország eközben Európa egyik legbiztonságosabb országa lett” – érvelt a határzár indokoltsága mellett a magyar kormányfő.
Nyitókép: Tíz évvel ezelőtt, szeptember 16-án a horgos–röszkei határátkelőhelynél erőszakkal próbáltak áttörni a migránsok (Fotó: MTI)
