Kimaradni a háborús helyzetből

Orbán Viktor szombaton Esztergomban a Mathias Corvinus Collegium (MCC) által szervezett MCC Feszten vett részt. A magyar miniszterelnök részletesen beszélt többi között az ukrajnai háborúról, a migrációról, a digitális honfoglalásról, a magyar gazdasági helyzetről és a jövőre esedékes országgyűlési választásról.

Az orosz–ukrán háborúval, illetve a béke létrejöttével kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta, hogy addig nincs értelmes válasz a „mikor lesz béke kérdésére”, míg nem tisztázzák, mi a háború oka, és ki háborúzik kivel.

A háború oka az erőegyensúly megbomlása – fejtette ki. Rámutatott, hogy az orosz–ukrán háborút megelőzően a nyugatiak és az ukránok úgy döntöttek: Ukrajna kelet–nyugati ütközőzóna státuszával szakítanak, és elmozdulnak nyugati irányba, ezzel pedig az erőegyensúly, amely az oroszok, a kelet és a nyugat között kialakult, megbillent. Az volt a kérdés – folytatta –, hogy az oroszok ezt elfogadják-e, vagy valamilyen lépéssel erre válaszolnak.

Kiemelte ugyanakkor, hogy „nemzetközi jogilag az oroszoknak nincs igazuk, az ukránoknak van igazuk”, de a hatalmi erőegyensúly szempontjából világos, hogy az oroszok ütközőzónát csinálnak, ha nem egész Ukrajnából, akkor Ukrajna azon részéből, amely közel van Oroszországhoz, és „pontosan annyi területet fognak elfoglalni, ahonnan már nem lehet belőni Oroszország területére” – közölte.

KI KIVEL HARCOL

A ki kivel harcol kérdésre a miniszterelnök úgy válaszolt, hogy bár „látszólag egy orosz–ukrán háború van”, de azt senki sem gondolhatja, hogy az ukránok egy napot is kibírnának nyugati támogatás nélkül. „Ha pedig valaki támogat valakit, és az csak azért van talpon, mert ő támogatja, akkor ő is benne van a háborúban. Vagyis az egész Európai Unió – Magyarországot, a szlovákokat leszámítva – kivétel nélkül ma háborúban áll Oroszországgal” – mutatott rá.

Ez egy proxyháború, ugyanis „itt az ukránok vívnak egy háborút a nyugatiak helyett” és „az EU legtöbb országa komolyan gondolja, hogy Oroszországot egy Ukrajna területén vívott háborúban le kell győzni, és ehhez pénzt, fegyvert és mindent meg kell adni az ukránoknak” – fogalmazott.

Magyarországnak az az álláspontja, hogy vissza kell menni a kiindulóponthoz, meg kell egyezni Ukrajna jövőjéről a nyugatiaknak és az oroszoknak úgy, hogy az elfogadható legyen Ukrajna számára is – húzta alá.

Közölte, hogy Magyarország ezzel egyedül van, és miután nem tudja megváltoztatni az ő gondolkodásukat és tervüket, „Magyarországnak egyetlen lehetősége van”: az, hogy „egy ilyen rendkívül kockázatos háborús helyzetből kimaradjon” – fogalmazott.

Orbán azt mondta: az orosz–ukrán háborúnak nem lesz vége addig, amíg az Amerikai Egyesült Államok elnöke és az Oroszországi Föderáció elnöke nem ülnek le egymással, és meg nem állapodnak. Se a jog, sem a bonyolult diplomáciai műveletek nem vezetnek eredményre, az kell, hogy a két, katonailag talán legerősebb vezetője a világnak leüljön és megegyezzen – jelentette ki. Hozzátette: nem csupán az orosz–ukrán háborúról kell megegyezniük, hanem minden olyan kérdésről, amely a világ számára fontos. Emlékeztetett, hogy „benne vagyunk egy rendkívül veszélyes fegyverkezési spirálban, amit meg kell állítani”. Emellett meg kell állapodni a világ energiaellátásáról, akárcsak arról is, hogy mi lesz az oroszokkal szembeni szankciókkal.

IRREÁLIS FELTÉTELEZÉS

Orbán emlékeztetett arra, hogy bennünket az ukránok soha sem kérdeztek meg arról, hogy mi legyen a válaszuk az orosz támadással szemben. Azt, hogy mi tönkretegyük magunkat értük, azt nem kérhetik, márpedig ha mi most odamegyünk, adunk pénzt, fegyvert, később meg katonát, abba mi is tönkre fogunk menni – mutatott rá.

Azt a felelősséget, hogy akár csak egyetlen fiatal is meghaljon Ukrajnáért, nem szeretném vállalni, és nem is fogom – jelentette ki a miniszterelnök.

Az a kiindulópont, hogy „az oroszok jönnek, aztán elfoglalnak bennünket”, irreális feltételezés, és nem szabad ebből levezetni a politikai lépéseket – jelentette ki. Kiemelte: irreális előfeltevésből csak téves politikai döntések következhetnek. Az oroszok nincsenek abban az állapotban és helyzetben, hogy fenyegetést jelentsenek ma Európára – mondta.

A miniszterelnök azt is kifejtette, ma nem engedheti meg magának egyetlen nyugati ország sem, hogy ne védjen meg egy NATO-tagállamot, ha megtámadják. Mióta a NATO létezik, NATO-tagállamot nem támadtak meg, és nem is fognak. „Nincs olyan épelméjű ember”, aki azt a kockázatot vállalná, hogy az összes NATO-tagállammal, beleértve az Egyesült Államokat és Törökországot is, egyszerre háborúba keveredjen – jelentette ki.

RIVALIZÁLÁS TEREPE

Orbán emlékeztetett: a Balkánon azért történik meg most minden baj, mert az EU elmulasztotta azt a történelmi lehetőséget, hogy a Jugoszlávia szétesése után létrejött új államokat integrálja – jegyezte meg.

Hiába sürgeti Magyarország, ez az integráció nem történik meg, ezért ma a Balkán a nagyhatalmi rivalizálás terepe, ez a térség nincs stabilizálva – figyelmeztetett.

Kiemelte azt is: Magyarországnak történelmi szövetséget kell kötnie a szerbekkel. Hozzátette azonban, hogy a szerbek egy része ma nem Szerbiában él, hanem a boszniai Szerb Köztársaságban. Ennek a megválasztott elnöke Milorad Dodik. Azt, hogy kívülről odadelegált „alkirályok” a boszniai szerbek által megválasztott elnököt elmozdítsák, elítéljék, nem korrupció miatt, hanem mert nem hajt végre bizonyos, unióból érkező döntéseket, az elfogadhatatlan – szögezte le. Ezért Magyarország a bíróságnak azt a döntését, amely Milorad Dodikot elítélte, nem ismeri el.

AFRIKA EZUTÁN JÖN

Orbán szerint a Balkán azáltal is fontosabbá vált, hogy a migráció egy része délről innen érkezik meg Magyarországra. Ezért nekünk a balkáni migrációs útvonal minden országával a lehető legjobb kapcsolatot kell kialakítanunk, hogy minél délebbre tudjuk megállítani a következő migrációs hullámot – közölte.

Figyelmeztetett: hiú ábránd ennek elmaradásában reménykedni, Afrikából tíz-, de lehet, hogy százmilliós nagyságrendben fognak megindulni néptömegek Európa felé.

„Afrika még meg sem mozdult. Az eddigi migráció nagy része inkább a Közel-Keletről érkezett, Szíria és környékéről. Afrika még ezután jön” – emelte ki.

Ha azt akarjuk, hogy Magyarország magyar ország maradjon, ahhoz nekünk egy közép-európai önvédelmi, kölcsönös védelmi rendszert kell kiépíteni a migrációval szemben, egyébként összepréselnek bennünket, és úgy nézünk majd ki, mint a nyugat-európai országok – közölte.

DIGITÁLIS HONFOGLALÁS

Orbán kitért a jobboldal előtt álló hazai kihívásokra is. Azt mondta: az összes információ és a vita felköltözött a digitális térbe, és ennek az új helyszínnek mások a nyelvi sajátosságai, az érvelési logikája és a gyorsasága is.

Arra figyelmeztetett: ha a nemzeti oldal ezt nem tanulja meg, és átengedi a „baloldali, globalista, liberális erőknek”, akik „ott garázdálkodnak már évek óta szinte akadálytalanul, agresszív módon”, akkor lecsökken a jobboldal meggyőző ereje.

„És ha nincs meggyőző erőnk, akkor nincs szimpátia, akkor nincs támogatás és nincs győzelem sem” – tette hozzá. Úgy értékelt: nagy kihívás áll a jobboldal előtt, egy digitális honfoglalásra van szükségük, hogy a digitális térben is otthon legyenek, ott is meg tudják vívni a vitákat és el tudják mondani a gondolataikat. Hozzátette: talán ez is közelebb viheti a kormányoldalt a fiatalokhoz.

DOLGOZNI ÉS NYERNI

A pártszimpátiát mérő közvélemény-kutatásokról szólva a Fidesz elnöke hangsúlyozta: van egy világos képe arról, hogy hol tartanak most, és ebből kiindulva egy elgondolása arról is, hogy mi a reális célkitűzés a soron következő választásra. „Sokat fogunk dolgozni, és nagyon fogunk nyerni” – fogalmazott.

A különböző közvélemény-kutatásokra, amelyek egy része Fidesz-előnyt, másik rész Tisza-előnyt mutat, úgy reagált: angolul push pollnak hívják azokat a felméréseket, amelyeket nem azért készítenek, hogy leírják a helyzetet, hanem hogy befolyásolják azokat, akik megnézik.

Ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy legyenek olyan mérések, amelyek valóságos képet adnak saját helyzetükről, a közkedveltségről, választási esélyekről, és egy-egy ügyről, ami a közvéleményt izgatja.

A miniszterelnököt a fiatalok kormánykritikus attitűdjéről is kérdezték, amiről azt mondta: a fiataloknál a lázadás az élet természetes része.

Felsorolta a fiataloknak szóló kormányzati programokat: a diákhitelt, a munkáshitelt, a 25 év alattiak szja-mentességét, az otthonteremtési támogatást és a családi adókedvezményeket.

KÖZÖSSÉGET SZERVEZNI

Arra a kérdésre, hogy a kormánypártok újrázását az egyelőre stagnáló európai magyar gazdaság vagy a digitális térben való jelenlét veszélyezteti-e inkább, Orbán azt mondta: ezek nem egymást kizáró, hanem egymás mellett létező veszélyek.

Rámutatott, hogy polgári nemzeti keresztény közösséget szervezni, ezt „a sokszínű világot összeabroncsozni összetett és rendkívüli feladat” a digitális világban is. Ezért, tette hozzá, a Harcosok Klubja a vitákba beleálló, „harcos alkatok”, míg a Digitális Polgári Körök olyan emberek terepe, akik szeretik településüket, családjukat, hazájukat, valamit tenni akarnak, értelmes dolgokról akarnak beszélni, de egyszerűen csak békében akarnak lenni, s nem szeretnek „pofozkodni, lökdösődni” és a felesleges vitákat is kerülik.

MEGVÉDENI, AMI VAN

A gazdaság kapcsán Orbán hangsúlyozta: a tízmillió magyar ember sorsa és jövője hatással van a választásra is. Kijelentette: ha azt akarjuk, hogy a magyar gazdaság erőteljes növekedési pályára lépjen, ahhoz először el kell érni a békét, hiszen a háború nemcsak az energiaárakat tartja magasan, de „az EU országai rengeteg pénzt” is visznek Ukrajnába a háborúra, „ilyen körülmények között magas gazdasági növekedést pedig nem lehet elérni” – mutatott rá.

Felhívta a figyelmet, hogy a béke eléréséig, „annak is örülni kell, ha meg tudjuk védeni, ami van”, illetve ezzel együtt „néhány nagy ívű célt, ami minden ember számára fontos”, megpróbálnak megvalósítani.

Kifejtette: a 3 százalékos otthonteremtési program kapcsán fél évig tartott az előkészítése, mert amit kigondoltak még az év elején, arra épült, hogy békeév lesz az idei, aminek egy magasabb gazdasági növekedés lesz az eredménye.

Mint mondta, az „adóforradalom dolgát” sem adták fel, mert szerették volna elérni, hogy „a nők, akik úgy döntenek, hogy legalább két gyermeket vállalnak és közben dolgoznak, ne csak addig kapjanak adókedvezményt, amíg kiskorúak a gyerekek, hanem életük végéig mentesek legyenek az szja-fizetés alól” – jelezte.

Emlékeztetett, hogy a kormány döntésének megfelelően a gyerekek utáni adókedvezményt megemelték 50 százalékkal július 1-jével, január 1-jével megint megemelik, októberben pedig a három gyermeket vállalt édesanyáknak többé már nem kell szja-t fizetniük, január 1-jétől pedig a 40 év alatti kétgyerekeseknek, 2027-től mellettük az 50 év alatti, és aztán 2028-tól a 60 év alattiaknak sem.

NINCS SZÉGYENKEZNIVALÓ

Arra a felvetésre, hogy az ellenzék nem működő közszolgáltatásokról és a kormányzati holdudvar gazdagodásáról beszél, a miniszterelnök úgy reagált, hogy a magyar állami vagyon nemhogy csökkent, de megkétszereződött 2010 óta, míg a közszolgáltatások folyamatosan fejlődnek még akkor is, ha azokkal „nagyon hosszú ideig nem leszünk még elégedettek, mert iszonyatos pénzt igényel” a működtetésük.

Kifejtette: az egészségügyre jövőre 280 milliárd forinttal költenek többet, mint idén, a közösségi közlekedés pedig – amellett, hogy olcsóbb lett – folyamatos megújuláson megy keresztül.

Közölte: 2010 óta – amikor „egy csődbe jutott országot kellett talpra állítani” – az ezzel kapcsolatos munka 70–75 százalékát végezték el, és „ha még van 4-6 év, azt lehet majd mondani, hogy Magyarországnak sehol semmilyen területen nincs szégyenkeznivalója a legfejlettebb nyugati országokhoz mérve sem” – fogalmazott Orbán Viktor.