Az egész nemzet ünnepe

Tizenöt éve megteremtettük a magyarság határokon átívelő egyesítésének lehetőségét – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a magyar állampolgársági törvény elfogadásának 15. évfordulója alkalmából megtartott ünnepélyes eskütételen, csütörtökön az Országházban.

Az államfő emlékeztetett: a 2010-ben megalakult Országgyűlés egyik első rendelkezésével saját jussához juttatta azokat, akiket ez alapból is megilletett, csak a hányatott magyar történelem elragadta tőlük.

Hozzátette: 2010-ben értünk el odáig, hogy az összefogásra nyúló kezeknek sikerült megkapaszkodni egymásban, s ezzel a nemzet nem csupán lelki, szellemi és kulturális értelemben vált eggyé, hanem közjogilag is.

Minden egyes alkalom, amikor elszármazott vagy elszakított nemzettársunk leteszi állampolgársági esküjét, ünnep, az egész nemzet ünnepe – hangsúlyozta a köztársasági elnök a 15 éves jubileumi eseményen.

Ez ma kiegészül azzal is, hogy felidézzük azt a történelmi pillanatot, amikor lehetővé vált a magyar állampolgárság egyszerűsített megszerzése, s vele együtt azt, hogy már több mint egymillió magyar ember jogi értelemben is része a hazának – fűzte hozzá.

Mindig is tudtuk, hogy hozzon bármit a sors, mi, magyarok nem lehetünk szétszakítottak, hiszen egyek vagyunk – fogalmazott az államfő, hozzátéve: éljünk bárhol, határokon túl vagy szerte a nagyvilágban, összetartozunk. Tizenöt évvel ezelőtt pedig végre jogi formát öltött az a nemzetegység, amely számunkra mindig is magától értetődő volt.

A nemzet közjogi újraegyesítése, a kommunista diktatúrán túllépő szabad, független és demokratikus Magyarország legnagyobb hatású és legfontosabb tette volt – mutatott rá az államfő, hozzáfűzve: erkölcsi kárpótlása ez a magyar léleknek, jóvátétele a nehéz magyar sorsnak, büszkeség az egész nemzetnek.

Sulyok Tamás felidézte: ettől kezdve egymáshoz tartozásunk kifejezésének jogi szempontból is nyomatékot adhatunk, együvé tartozásunknak már jogi értelemben is súlya van.

A legnagyobb sorscsapás, ami egy közösséget érhet, ha tagjait elválasztják egymástól – mondta az államfő, hozzáfűzve: az erős közösség visszatalál egymáshoz, a gyenge nem mer újra a másik felé lépni. Mi sokáig gyengének mutatkoztunk, de ennek vége – hangsúlyozta, hozzátéve: mára megkérdőjelezhetetlen, hogy egy elszakított vagy elszármazott magyar ember közjogi értelemben is része a nemzetnek.

A köztársasági elnök kiemelte: maradjunk továbbra is erősek, álljunk ki egymásért, vállaljuk a másikat, hiszen a másik magyarban származásra, politikai hovatartozásra, világnézeti meggyőződésre vagy földrajzi elhelyezkedésre való tekintet nélkül a társat, a hozzánk tartozót kell látnunk.

Nincs „A” és „B” kategóriájú magyar állampolgár, egy magyar nemzet, egy állampolgárság van – jelentette ki Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az ünnepélyes eskütételen.

Semjén Zsolt úgy fogalmazott: a magyar Országgyűlésben most már minden magyar politikai akarata megtestesül. Nemcsak az anyaországiaké, hanem a Kárpát-medencei magyarságé és a diaszpóra magyarságáé is. A parlament minden magyar parlamentje, függetlenül attól, hogy a történelem hová szakított, sodort minket – rögzítette.

Kiemelte, az állampolgárság kiterjesztése az államhatárokon túlra fájó kötelességgé vált Trianon után, amikor az ország kétharmadát, lakosságunk felét, a nemzet harmadát elszakították.

Felidézte, az állampolgársági törvény megalkotásának Trianon mellett volt még egy oka, a lelki Trianon: 2004. december 5-e, amikor egy haza- és nemzetáruló politika kirekesztette a külhoni magyarságot a közjogi értelemben vett magyar nemzetből.

Ezért 15 évvel ezelőtt egyfelől hűségesnek kellett lenni azokhoz a nagy elődökhöz a törvényhozásban, akik már 1868-ban és 1886-ban is természetesnek vették, hogy a Magyar Királyság államhatárán túli magyarok is – Csángóföldön és Bukovinában – megkapják az állampolgárságot. Másfelől pedig be kellett gyógyítani azt a sebet, amit a lelki Trianon okozott – hangsúlyozta. Ezért még meg sem alakult a kormány a 2010-es választások után, amikor Orbán Viktorral és Kövér Lászlóval közösen Semjén Zsolt benyújtotta az állampolgársági törvényt, „ami lehetővé teszi, hogy külhoni nemzettársaink honfitársainkká és polgártársainkká váljanak”.

A miniszterelnök-helyettes szerint 15 évvel ezelőtt nem arra a kérdésre kellett válaszolniuk az Országgyűlés tagjainak, hogy miért adják meg külhoni véreinknek a magyar állampolgárságot, hanem arra, hogy miért nem adták meg eleve, és miért nem adták meg sokkal korábban.

Semjén Zsolt felidézte, hogy 15 évvel ezelőtt a baloldaltól kaptak egy politikai ajánlatot, hogy még a választásokat megelőzően fogadjanak el egy olyan állampolgársági törvényt, ami megadja ugyan az állampolgárságot a külhoniaknak, de csak kvázi jelleggel. Egy olyan állampolgárságot, ami számos dolgot nem tartalmaz, nem ad meg ugyanúgy, mint a Magyarországon élő magyar állampolgároknak. Ezek között említette a szavazati jogot és a kizárást az ellátórendszerekből. Úgy döntöttek, hogy nem kötnek rossz kompromisszumot, mert nem lehet elfogadni azt, hogy legyenek magyarok és kvázi magyarok. Nincs „A” és „B” kategóriájú magyar állampolgár, egy magyar nemzet van, egy állampolgársággal – szögezte le Semjén Zsolt.