A türk országok nélkül Magyarországon nem lenne biztonságban az energiaellátás – jelentette ki Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, miután munkalátogatás keretében fogadta Ilham Aliyevet, az Azerbajdzsáni Köztársaság elnökét a karmelita kolostorban kedden. A kormányfő az azeri elnökkel közösen megtartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a türk országok nélkül a családok kétszer-háromszor magasabb árat fizetnének az energiáért, mint most.
„Türk barátaink nélkül Magyarországon nem lenne lehetséges a rezsicsökkentés” – fogalmazott, hozzátéve, tavaly megérkezett az első földgázszállítmány Azerbajdzsánból, és az elnök ígéretet tett arra, hogy ez az idén is így lesz. Orbán Viktor kiemelte, az elmúlt évtizedekben Magyarországnak bármilyen nehézsége volt – legyen az külpolitikai, pénzügyi vagy energetikai természetű –, Azerbajdzsánra mindig lehetett számítani.
A miniszterelnök rámutatott arra is, hogy a veszélyek korában élünk, a globális biztonságot kihívások teszik próbára. Ilyenkor fontos, hogy a baráti országok találkozzanak, és áttekintsék a kétoldalú kapcsolatokat, valamint a nemzetközi helyzetet – fűzte hozzá, majd megjegyezte, a nemzetközi politikai helyzet felértékeli a megbízható partnereket. A kormányfő hangsúlyozta, a Türk Államok Szervezetének történetében először tartanak csúcstalálkozót Magyarországon. Elmondta, Magyarország három éve él egy háború szomszédságában, a magyar gazdaság pedig már több mint húszmilliárd euró veszteséget szenvedett el a háború és a szankciók miatt. Orbán Viktor úgy fogalmazott, az Európai Unió a háború izolálása és a háború kiterjesztése közül az utóbbit választotta, a béke helyett a háború mellé állt, és ez súlyos kárt okozott.
„Az európai gazdaság azért is nehéz helyzetben van, mert a háború és a szankciók szétverték az eddig egyébként sikeres gazdasági növekedés stratégiai alapjait” – folytatta a miniszterelnök, s kijelentette, az európai gazdaság hajóját ma iránytű nélkül kell navigálni, ennek pedig az a következménye, hogy folyamatos energiaválságban élünk. „Háromszor-négyszer annyit fizetünk a gázért és az áramért Európában, mint Amerikában, és ez a versenyképes gazdaság felépítését lehetetlenné teszi” – állapította meg Orbán Viktor, majd kitért arra is, hogy Magyarország kiharcolta az Oroszországgal fenntartott energetikai kapcsolatok működtetését, ám válaszképpen az ukrán csővezetéket az ukránok lezárták. „Ezután egyeztünk meg a türk barátainkkal, hogy a déli irányból fogjuk Magyarországot ellátni” – idézte fel Orbán Viktor, aki azt mondta, nagyra értékelik, hogy Azerbajdzsán lehetővé tette, hogy az MVM és a Mol is részesedést vásárolhasson azerbajdzsáni kőolaj- és földgázmezőkben, illetve szállító vezetékekben. Így évente több százmillió köbméter földgázzal és több százezer hordó olajjal rendelkezünk a nemzetközi energiapiacon – magyarázta a kormányfő, akinek szavai szerint a betársulás az azeri olaj- és gázmezőkbe gazdaságilag és mentális szempontból is rendkívül fontos. Közölte továbbá azt is, megállapodtak arról is, hogy új területre – a megújuló energia területére – is kiterjesztik a két ország közti együttműködést.
A tanácskozáson érintették továbbá a gazdasági ügyeket, kitérve a legfontosabb gazdasági kérdésre, a békére is – mondta a kormányfő, hozzátéve, mindig egyetértettek abban, hogy a háborúnak nincs megoldása a csatatéren, csak a tárgyalóasztalnál. Orbán Viktor gratulált Ilham Aliyevnek ahhoz, hogy tető alá hozta az azeri-örmény békemegállapodás szövegét. Szavai szerint a megállapodás jó példa arra, hogyan lehet egy háborút diplomáciai úton lezárni. Ebben a felkavarodott nemzetközi világban minden békesiker rendkívül fontos Magyarország számára – jelentette ki a miniszterelnök.
Nyitókép: Orbán Viktor fogadja Savkat Mirzijojev üzbég elnököt a karmelita kolostorban (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Benko Vivien Cher)
