2024. június 13., csütörtök

Szalay-Bobrovniczky: Mi, magyarok békét akarunk!

A hősök adósai vagyunk, de ezt az adósságot nem elsősorban emlékművekkel kell megfizetnünk, hanem azzal, hogy megvédjük mindazt, amiért az életüket adták: a szabad és a sorsáról maga döntő Magyarországot – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter vasárnap Budapesten, a Fiumei úti sírkertben, az 52-es hősi parcellánál.

A magyar hősök emlékünnepe alkalmából tartott megemlékezésen a miniszter úgy fogalmazott: „tartozunk minden magyarnak azzal, hogy nem visszük értelmetlen, elkerülhető, mások érdekeiért vívott háborúkba őket”.

„Tartozunk minden magyarnak – azoknak is, akiknek örökösei vagyunk, és azoknak is, akik utánunk jönnek – azzal, hogy megmaradjunk és megvédjük magunkat” –tette hozzá.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf felidézte: nehéz, háborús időket éltek, amikor báró Abele Ferenc, a vezérkar ezredese 1915-ben megírta levelét gróf Tisza Istvánnak. A hazáért elesett hősök előtti tiszteletadásra akarta felkérni a nemzetet, az emberek pedig értették szándékát és a hősi emlékműveket közadakozásból állították fel. Az emberek tudták, hogy az emlékmű az övék, az ő családtagjaik, rokonaik, barátaik, ismerőseik, szomszédaik szerepelnek rajta – mondta a miniszter, hozzátéve, ez a kötelék, az emlékezés köteléke a két háború közti Magyarország egyik legerősebb összetartó ereje volt.

Megjegyezte: a kommunista diktatúra leértékelte az első világháborút és a hazáért meghozott áldozatokat, a rendszerváltoztatás egyik fontos szimbóluma volt az emlékművek megújulása, amelyekre rákerülhettek a második világháború hősei és áldozatai is.

A hősök napjának az ezredfordulón történt törvénybe iktatása azt jelentette, hogy az ország újra megemlékezik hőseiről, és újra megbecsüli azt az évezredes utat, amelyet katonáink a haza védelmében bejárnak – közölte a honvédelmi tárca vezetője.

Nyitókép: Díszőrség a Fiumei úti sírkertben (Fotó: MTI)