2024. június 14., péntek

Harc a józan ész térnyeréséért

Gulyás Gergely: Legnagyobb veszély a NATO ukrán missziója

A józan észnek kell teret nyernie a június 9-i európai parlamenti (EP-) választáson – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón. Gulyás Gergely azt mondta, a választás egyik legfontosabb tétje, hogy a háborúpárti erők milyen erősek lesznek, de a voksolás a migrációról hozott döntés is.

EGYRE ROSSZABB A HELYZET

Gulyás Gergely közölte, a kormány értékelte az ukrajnai háborús helyzetet, amelyet egyre rosszabbnak tart.

Kifejtette: ennek számtalan oka van, az egyik az, hogy az ukrán hadsereg az elmúlt másfél-két évben kialakult állásokat egyre nehezebben tudja tartani, ennek következménye a kényszersorozás is.

Hozzátette, sorozás zajlik Kárpátalján is, amely kivételezett helyzetben volt a háború első időszakában, de mostanra ez megszűnt. Jelezte, a kényszersorozás a Kárpátalján élő magyarokat is fenyegeti, de Magyarország továbbra sem ad ki senkit. Aki az ország területén tartózkodik, menekültstátuszra jogosult, így nem kell számolnia azzal, hogy Ukrajnának kiadják, és ezáltal a kötelező sorkatonai szolgálat alá esne – ismertette.

Gulyás Gergely elmondta, a kormány felelőtlennek tartja azokat a nyilatkozatokat, amelyek katonai beavatkozást tartanak szükségesnek Ukrajna területén. Szerinte minőségileg új helyzetet jelent Manfred Webernek, az Európai Néppárt elnök-frakcióvezetőjének nyilatkozata, amely kötelező sorkatonai szolgálatot akar Európában férfiakra és nőkre egyaránt.

Hozzátette, ehhez csatlakoznak azok a nyilatkozatok, amelyeket korábban a francia elnök, most pedig az észt miniszterelnök tett, aki katonák küldését követeli Ukrajna területére.

Közölte, a legnagyobb konkrét intézményi veszélyt a NATO ukrán missziója jelenti. Magyarország abban érdekelt, hogy csak és kizárólag olyan döntést hozhasson a NATO – még akkor is, ha a NATO-csapatok be akarnak vonulni Ukrajna területére –, amelyből Magyarország teljes egészében kimaradhat – rögzítette a miniszter, jelezve, hogy ez azt jelenti, Magyarország sem katonát nem akar küldeni, sem pénzügyileg nem akar hozzájárulni a misszióhoz.

BÍRSÁG A JOGI HATÁRZÁR MIATT

Magyarországnak egy európai bírósági ítélet végre nem hajtása miatt kell bírsággal számolni – közölte Gulyás Gergely, aki szerint az EP-választás a migrációról hozott döntés is.

A tárcavezető elmondta, Magyarországot a külső határvédelem, a jogi határzár miatt akarják megbírságolni és arra kötelezni, hogy mindaddig, amíg ezt fenntartja, napi mintegy hatmillió forintnak megfelelő eurót fizessen.

Hozzátette, a kormány tudomása szerint az Európai Bíróságon az ítélet megszületett, de annak kihirdetését a választások utánra, június 13-ra halasztotta a bíróság. A miniszter szerint a döntés jól mutatja Európának a migrációhoz történő hozzáállását: míg szavakban most már több józanság van, így a külső határok védelmének szükségességét egyre többen ismerik el, addig az Európai Bizottság gyakorlata az, hogy támadja, megbírságoltatja Magyarországot, amely példamutató szerepet vállalt mindvégig a külső határ védelmében.

Gulyás Gergely megjegyezte: bár a háború miatt a migráció nincs olyan mértékben a közbeszéd fókuszában, mint korábban, de mégis, az európai parlamenti választás a migrációról hozott döntés is.

Olyan erőket kell hatalomra juttatni Brüsszelben és olyan képviselőket kell az EP-be küldeni, akik nem a migráció pártolói, nem az átjárható és határoktól mentes Európa hívei, hanem a legszigorúbb külső határvédelmet támogatják – fogalmazott.

DIGITÁLIS ÁLLAMPOLGÁRSÁG

Vitályos Eszter kormányszóvivő közölte: már elérhető az a weboldal és applikáció, amely közérthetően mutatja be a digitálisállampolgárság-programot, és a kormányablakokban a programba való előzetes regisztrációra is lehetőség van.

Jelezte: a kormányablakokban lehetőség nyílik az állampolgárok számára, hogy személyazonosságuk igazolása mellett előzetesen regisztráljanak a programba. Az eljárás lényege, hogy a kormányablakban a polgár a mobiltelefonján az előzetes regisztrációhoz tartozó adatokat olvasható kód formájában megkapja, és eltárolhatja azokat a későbbi aktiváláshoz – tette hozzá.

A digitális állampolgársághoz 14 év feletti életkor, személyazonosító okmány és okostelefon szükséges. Ősztől a polgárok a programhoz kapcsolódó alkalmazással igazolhatják személyazonosságukat, első körben a rendőri igazoltatásnál – ismertette, hangsúlyozva, hogy 2026-ra az állampolgárok néhány kivételtől eltekintve mindent a digitális térben intézhetnek, nem kell szabadságot kivenni az okmányirodai ügyintézéshez.

NEM KERÜLTEK KI BIZALMAS ADATOK

Gulyás Gergely újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta: nem igaz, hogy a külügyi tárca informatikai rendszereit súlyosan kompromittálták az orosz titkosszolgálatok, a minisztérium ezért cáfolta ezt 2022-ben.

A sajtóban megjelent állítások a szokásostól nagymértékben eltérő, védett adatokat nyilvánosságra hozó hekkertámadásról szóltak – idézte fel, hozzátéve: az általa kért tájékoztatás szerint bizalmas adatok senkinek a birtokába nem kerültek.

Újabb kérdésre hozzátette: nem lehet egyértelműen meghatározni, hogy nem védett körbe tartozó információkat a hekkertámadás során megszereztek-e vagy sem, de azok csak olyan információk lehettek, amelyeket máshonnan is megszerezhettek volna, ezért állítja azt, hogy a támadás sikertelen volt.

A hekkertámadás miatt az ellenzék által kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést Gulyás Gergely a baloldali választási kampány nem újszerű elemének nevezte, és jelezte, hogy ennek megfelelően a kormányoldal reakciója sem fog eltérni a korábbiaktól.

Nyitókép: Vitályos Eszter és Gulyás Gergely (Fotó: MTI)