Három fontos kérdésben döntött hétfőn a magyar Országgyűlés: elfogadta Novák Katalin köztársasági elnök lemondó nyilatkozatát, zárószavazást tartott a Svéd Királyságnak a NATO-hoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről, és még aznap döntött az új államfő személyéről is. Mint ismeretes, a köztársasági elnököt Magyarországon az Országgyűlés választja titkos szavazással. Ha az egyik jelölt már az első körben megkapja a kétharmados többséget, akkor nincs szükség további szavazási körre. Ezúttal ez történt, Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság volt elnökét, a kormánypártok közös jelöltjét már az első körben sikerült megválasztani. Az Alkotmánybíróság elnöke, aki a tisztségre egyedüli jelölt volt, 134 támogató szavazatot kapott a titkos voksoláson.
Az ellenzék részéről ezúttal nem volt ellenjelölt, mert egyikük sem tudta begyűjteni a jelöléshez szükséges elegendő aláírást. Több ellenzéki párt pedig nem is próbálkozott ezzel, a közvetlen elnökválasztás bevezetését követelve.
Sulyok Tamás mint megválasztott köztársasági elnök a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba. Az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig az államfői feladat- és hatásköröket Kövér László, az Országgyűlés elnöke gyakorolja. Amíg Kövér László látja el az államfői feladat- és hatásköröket, a parlament döntése alapján a fideszes Lezsák Sándor alelnök tölti be a házelnöki tisztséget. Még egy változtatásra szükség lesz, mivel Sulyok Tamás az Alkotmánybíróság elnöke, államfővé választásával megszűnik egy hely az alkotmánybírói testületben. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője tegnap a Facebook-oldalán közölte, hogy a megüresedett helyre Trócsányi Lászlót, a Fidesz leköszönő európai parlamenti képviselőjét jelölik új alkotmánybírónak.
Orbán Viktor (Fotó: MTI)
A GYEREK TELJES KÖRŰ VÉDELMET ÉLVEZ
Magyarországon a gyermekvédelem ügyében zéró tolerancia van, a gyerek abszolút, teljes körű védelmet élvez – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn napirend előtt az Országgyűlésen, a törvényhozás tavaszi ülésszakának első napján. A kormányfő a képviselőket arra kérte, támogassák az új államfő megválasztását, és a svéd NATO-csatlakozásról szóló országgyűlési határozati javaslat elfogadását.
Orbán Viktor azt mondta, a gyermekek ellen bűncselekményt elkövetőt meg kell büntetni, a büntetést pedig le kell tölteni, nincs kibúvó, kedvezmény, nincs feltételes szabadság, „nincs kegyelem”. Aki nevelőként nem a gyermek pártját fogja, annak nincs mentsége és nem számíthat kegyelemre Magyarországon – fogalmazott. Elmondta, az emberi ítélőképesség itt nem elegendő, a jogszabályoknak is garantálniuk kell, hogy ilyen még egyszer ne fordulhasson elő.
A miniszterelnök fontosnak nevezte a hatályban lévő szabályok áttekintését, ideértve az alkotmány nyújtotta garanciákat is.
Közölte, megoldandó feladat, hogy pedofilügyekben elítélt bűnöző ne legyen feltételesen szabad lábra helyezhető semmilyen indokkal; Magyarországon ez a kapu nincs bezárva. Arra kérte a képviselőket, zárják be ezt a kaput, a bíróságoktól pedig azt kérte, hogy a folyamatban lévő ügyekben erre tekintettel hozzák meg a döntéseket.
Elmondta, a bicskei gyermekotthonban elkövetett bűncselekmények a kegyelmi ügytől függetlenül is súlyos aggályokat vetnek fel. Miért csak második kísérletre sikerült elítélni egy pedofil gyermekotthonvezetőt? – kérdezte, megjegyezve, hogy ennek a végére kell járni.
Orbán Viktor megerősítette, hogy vizsgálatot rendelt el minden gyermekvédelmi intézmény vezetőjénél. Átvilágítanak mindenkit, mert az alkalmassági feltételeknek egy gyermekvédelmi intézménynél mindenre – az életvitelre, a szexuális devianciára és a pszichológiai megfelelésre is – ki kell terjednie – közölte.
A miniszterelnök azt mondta, a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények erős indulatot váltanak ki, mindenki azonnal a saját gyermekeire gondol, ezért joggal várható el a hatóságoktól, hogy a legteljesebb és legalaposabb vizsgálatot végezzék el.
A kormányfő tisztelettel megköszönte Novák Katalin leköszönt köztársasági elnök munkáját. Felidézte, lemondásának oka egy olyan kegyelmi döntés volt, amelyben csak egyféleképpen lehetett volna dönteni, el kellett volna utasítani. Nem ez történt, ezért a lemondás helyes volt – tette hozzá.
Jelezte: az Országgyűlés hétfőn dönt Novák Katalin lemondásáról, és megválasztja az új államfőt, Sulyok Tamást. Kijelentette: Magyarország erős és stabil ország, egy köztársaságielnök-váltást úgy kell megoldania, hogy még átmeneti zavar se keletkezzen az ország életében. Azt mondta, ennek a kötelességüknek úgy tudnak eleget tenni, ha az új elnököt haladéktalanul megválasztják.
Orbán Viktor megköszönte a Fidesz és a KDNP frakciójának, hogy ennek szellemében jártak el, és ismét megmutatták, hogy méltók a választók bizalmára. Köszöntetet mondott Sulyok Tamásnak, az Alkotmánybíróság (Ab) jelenlegi elnökének is, hogy elvállalta a felkérést, a képviselőket pedig a támogatására kérte.
„Óriási tapasztalat, tiszteletreméltó tudás és vitathatatlan tekintély” – jellemezte a kormányfő Sulyok Tamást, hangsúlyozva, hogy az Ab döntései a legfontosabb kérdésekben világos utat mutattak az elmúlt években, és ezek a döntések a jogászok és az emberek egyetértésével is találkoztak.
„Úgy vélem, Magyarországnak most ilyen elnökre van szüksége” – tette hozzá Orbán Viktor.
Felszólalásában a kormányfő a svéd NATO-csatlakozásról szóló országgyűlési határozati javaslat elfogadását kérte a képviselőktől.
A NATO védelmi szövetség, arra szövetkezünk, hogy külső támadás esetén kölcsönösen megvédjük egymást. Nincs ennél súlyosabb kötelezettségvállalás, ezért fontos, hogy mielőtt beengedünk egy új tagot ebbe a szövetségbe, először rendezzük vitáinkat – mondta.
Úgy értékelt: Magyarországnak hosszú és számos vitával színesített kapcsolata van a skandináv országokkal, azok rendezésébe pedig többen is megpróbáltak kívülről beavatkozni, ez azonban nem segítette, hanem hátráltatta az ügyet. Magyarország szuverén ország, nem tűri, hogy mások diktáljanak neki, legyen szó a döntések tartalmáról vagy időzítéséről – közölte.
Úgy értékelt: a svéd miniszterelnök pénteki látogatása sikerrel járult hozzá a két ország közötti fair és tiszteletteljes viszonyhoz. Maradnak és lesznek is véleménykülönbségek, de megértéssel tekintünk a különbözőségeinkre – fogalmazott.
Ismertette a megkötött katonai és hadiipari megállapodásokat, jelezve, hogy a svéd vadászgépekre vonatkozó korábbi szerződések meghosszabbítása mellett négy új vadászgépet is vásárolnak, ezzel a magyar légierő az ország területén kívül is képes lesz NATO-feladatok ellátására. Úgy összegzett: a svéd–magyar hadiipari együttműködés és Svédország NATO-csatlakozása erősíti Magyarország biztonságát.
ELFOGADTA A PARLAMENT NOVÁK KATALIN LEMONDÁSÁT
A miniszterelnök napirend előtti felszólalására a frakciók képviselői reagáltak. Az ellenzéki felszólalásokban több esetben durva, személyeskedő megjegyzések is elhangzottak, Kövér László házelnök több esetben is figyelmeztette a képviselőket. Ezután szavaztak Novák Katalin lemondásáról, amely az idő csúszása miatt nem sokkal előbb zajlott le, mint amikor már az új államfőt kellett volna megválasztani. Az Országgyűlés a nyilatkozat elfogadásáról vita nélkül határozott, Novák Katalin nem volt jelen, bár lehetősége lett volna a határozathozatal előtt ötperces időtartamban felszólni.
Az Országgyűlés Novák Katalin köztársasági elnök lemondását 196 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el.
Novák Katalin február 11-i keltezéssel nyújtotta be lemondó nyilatkozatát a parlamentnek.
A köztársasági elnök jogállásáról szóló törvény szerint az államfő megbízatása az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata meghozatalának napján szűnik meg.
Az alaptörvény rendelkezik arról, hogy ha az államfő megbízatása idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított harminc napon belül kell az Országgyűlésnek megválasztania az utódját.
Az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig az államfői feladat- és hatásköröket Kövér László, az Országgyűlés elnöke gyakorolja. Amíg Kövér László látja el az államfői feladat- és hatásköröket, a parlament döntése alapján a fideszes Lezsák Sándor alelnök tölti be a házelnöki posztot.
Novák Katalin lemondása után Latorcai János vette át Kövér Lászlótól az ülés irányítását.
A 194 képviselőből 188 szavazott a svéd NATO-csatlakozásra (Fotó: MTI)
HOZZÁJÁRULÁS A SVÉD NATO-CSATLAKOZÁSHOZ
Hozzájárult az Országgyűlés Svédország csatlakozásához az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO).
A képviselők 188 igen és 6 nem szavazattal, tartózkodás nélkül hagyták jóvá a csatlakozási jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényt.
Az eddig semleges észak-európai állam – Finnországgal együtt – az orosz–ukrán háború 2022-es kitörését követően kérte felvételét a katonai szövetséghez. Svédország akkor válik taggá, amikor a csatlakozási okiratát letétbe helyezi az Amerikai Egyesült Államok Kormányánál.
David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete, akárcsak a szintén NATO-csatlakozásról szóló február 5-ei rendkívüli ülésen, nézőként most is megjelent a Tisztelt Házban. Jelen volt az Országházban Diana Madunić, Svédország budapesti nagykövete is.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az X-en közzétett üzenetében üdvözölte, hogy az Országgyűlés hétfőn jóváhagyta Svédország csatlakozását az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez.
A főtitkár közölte: most, hogy minden szövetséges ország jóváhagyta Svédország csatlakozását, a skandináv ország lesz a NATO 32. tagállama.
„Svédország tagságával erősebbé válunk és nagyobb biztonságban leszünk” – zárta üzenetét Stoltenberg.
A határozathozatalokat folytatva az Országgyűlés ezután felfüggesztette Gurmai Zita (MSZP) mentelmi jogát 138 igen és 52 nem szavazattal, tartózkodás nélkül. Az ellenzéki politikus mentelmi jogának felfüggesztését a legfőbb ügyész kezdeményezte. Az indítvány szerint a politikust csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettével vádolják a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága által, egy 2022-ben zajlott VIII. kerületi házkutatás során tanúsított magatartása miatt.
Sulyok Tamás megválasztott államfő (Fotó: MTI)
MEGVÁLASZTOTTÁK AZ ÚJ ÁLLAMFŐT
Ezt követően az elnöklő Latorcai János ismertette, hogy érvényes jelölés a kormánypártok által javasolt Sulyok Tamásra érkezett, majd megkezdődött a titkos szavazás.
Az Országgyűlés kétharmados többséget jelentő, 134 támogató szavazattal választotta meg Sulyok Tamást köztársasági elnökké. Az Alkotmánybíróság elnöke, aki a tisztségre egyedüli jelölt volt. A szavazólapot 147 képviselő vette fel. A 139 érvényes voks közül Sulyok Tamás 134-et kapott, öten nemmel szavaztak, hét érvénytelen szavazat volt.
A szavazás előtt a DK, a Momentum, az MSZP, a Jobbik és a Párbeszéd képviselői kivonultak az ülésteremből.
A megválasztásáról szóló házelnöki bejelentés után Sulyok Tamás letette államfői esküjét, majd beszédet mondott, amelyben azt hangsúlyozta, hogy bizalmat szeretne építeni az előítéletektől mentes kölcsönös meghallgatás és megértés révén.
Bizonyos hatáskörökben – például a kitüntetések, a kegyelmezés esetén – a lehető legszélesebb transzparencia híve – mondta.
Megválasztása után elmondott beszédében az új államfő, aki az Alkotmánybíróság elnöke, azt ígérte, a köztársasági elnöki székből is az alkotmányos alapjogok és értékek méltányos kiegyenlítésén fog munkálkodni.
Azt mondta, az állam, a nemzet létének alapfeltétele a kölcsönös bizalom az egyének és társadalmi csoportok között egyaránt. Az előítéletektől mentes kölcsönös bizalom a nemzet egységének alapja – tette hozzá.
Sulyok Tamás közölte azt is, számára alapvető fontosságú alkotmányos alapértékek a nemzeti alkotmányos identitás és a népszuverenitáson alapuló államiság.
A nehézségekkel küzdők, az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe kerültek vagy magukról gondoskodni nem képesek, a szenvedők, az idős, a beteg, a magányos emberek mindig számíthatnak figyelmemre és támogatásomra – hangsúlyozta.
Az Országgyűlés estébe nyúló ülése interpellációkkal és azonnali kérdésekkel folytatódott.
Nyitókép: Sulyok Tamás, Magyarország megválasztott köztársasági elnöke (Fotó: MTI)
