Szili: Az áldozatvállalás sohasem hiábavaló

Az aradi vértanúk különbözőnek születtek, de eggyé váltak és egyek lettek a haza és a szabadság szeretetében – jelentette ki Magyarország építési és közlekedési minisztere Aradon a Szabadság-szobornál az aradi vértanúk emléknapján tartott péntek esti megemlékezésen. Lázár János kiemelte: a vértanúk más nemzetiségűek voltak életükben, de magyarokká váltak halhatatlanságukban, és ezen a módon született meg a sokgyökerű, de egységes kultúrájú magyar nemzet és a nemzetek közös Európája, amely most sokunk szerint támadás alatt áll. Támadás alatt áll a keresztény szabadság eszményén alapuló hagyomány, a modernitás értékein felépülő Európa, és vele támadás alatt áll az európai életmód – hangsúlyozta.

Az aradi vértanúkra gondolva ma arra kell emlékezni, hogy koncepciós eljárással ítélték el őket, a döntés már megvolt, az eszközöket pedig ahhoz igazították – állapította meg Lázár. Hozzátette: a mai birodalmak, „birodalommá válni akaró erőközpontok” is gyakran élnek ezekkel a módszerekkel. Például akkor, amikor egy-egy nép jogos jussát világnézeti okból tagadják meg.

Lázár János megjegyezte: Közép-Európában a jövőt legtöbbször a mártírok formálják nagyobb erővel. A magyarok számára 1848–49 azért él olyan elevenen ma is, mert emlékeztet a saját értékeinkre, a saját céljainkra, az ellenfeleink kitartó ellenállására, de legfőképp arra, hogy a szabadságot és függetlenséget nem elég egyszer kiharcolni, azt naponta meg kell védeni. „Most azért a szabadságunkért kell megküzdenünk, hogy ne mások, hanem mi dönthessük el, mit is gondolunk valójában a világról, hogyan és milyen hazában akarunk élni, mivel és kivel akarjuk megosztani településeinket, miként akarjuk felnevelni gyerekeinket” – részletezte a politikus.

Elmondta: az aradiak katonaként éltek, de nemzeti, sőt nemzetek feletti jelképként haltak meg. Nem a harc és a győzelem megszokott jelképeként, hanem a szabadságba vetett hit és az eszményekhez való makacs ragaszkodás jelképeként.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke ünnepi beszédében úgy fogalmazott: a szabadság mindenkié, szabadságban és az emberi méltóságban mindannyian osztozunk, de nem könnyű annak kivívása és megtartása. Hangsúlyozta: az 1848-as forradalmak mindegyike fontos fejezete volt a kelet-európai országok több évszázados szabadságtörténetének. Kiemelte: hitre, erőre és összefogásra van szüksége a romániai magyar közösségnek, és példaképként kell tekinteni az 1848-as forradalmárokra, illetve az aradi vértanúkra.

Az aradi megemlékezések sora délután a vesztőhelyen tisztelgéssel és koszorúzással kezdődött. A belvárosi minorita templomban tartott gyászmisét Horváth Zoltán István kanonok celebrálta.

PÉLDAADÁSUKAT DICSÉRTE   
Sokszor nehéz az igaz ügyet kitartóan szolgálni, de az idő bizonyítja, hogy az áldozatvállalás sohasem hiábavaló – hangsúlyozta a nemzetpolitikai államtitkárság tájékoztatása szerint az aradi vértanúkra emlékezve Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó a romániai Resicabányán (Reșița). Szili a Resicabányai Magyar Napok megnyitóján vett részt a dél-erdélyi szórvány végvárának számító városban.
A Magyar Művelődési Házban a helyi magyarság Kalmár Ferenc miniszteri különmegbízott, Winkler Gyula erdélyi európai parlamenti képviselő és Kelemen Attila romániai parlamenti képviselő részvételével emlékezett a nemzeti gyásznapon.

Szili beszédében kiemelte: az aradi vértanúk a szabadságharc leverése után életüket adták a hazáért, egy igaz ügyért. Példaadásuk az összefogás, a hazaszeretet, az igaz ügybe vetett hit jelentőségét hangsúlyozza. Az Aradon kivégzettek társadalmi, nemzeti hovatartozásuk különbözősége ellenére össze tudtak fogni, tudtak együtt harcolni hazájuk függetlenségéért – mondta a politikus, hozzátéve, hogy az áldozatvállalás sohasem hiábavaló.

KÖSZÖNET A SZÓRVÁNYBAN ÉLŐKNEK  
Szili elismerően szólt a resicabányai szórványban élők összefogásáról. „Példaértékű a szórványban itt élő magyarság összetartása, amely a hétköznapokban és jeles napjainkon is megnyilvánul” – jelentette ki. Rámutatott: a resicabányai közösség kovácsa a Platanus Egyesület, amelynek a szórvány megtartásában és erősítésében, az identitás megőrzésében és továbbadásában is elévülhetetlen érdemei vannak.

Kalmár Ferenc miniszteri különmegbízott az aradi vértanúkra emlékezve azt emelte ki, hogy életáldozatuk eredményeként olyan társadalmi, gazdasági fejlődés indult el a történelmi Magyarországon, amelyet a resicabányai vasipar fejlődése is tanúsít. Beszédében köszönetet mondott a szórványban élő magyaroknak, hogy megtartották felmenőik nyelvét, kultúráját, önazonosságukat. „A magyar kormány alapelve a szülőföldön maradás és boldogulás biztosítása” – hangsúlyozta.

A VESZTESÉG NEM ÖRÖK
A világ más tájain is megemlékeztek a magyar közösségek, szervezetek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése utáni osztrák megtorlások részeként Aradon kivégzett honvédtábornokokról.  

Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a szlovákiai Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda) mondott beszédet az aradi vértanúk emléknapján tartott megemlékezésen. A rendezvényen a magyar nagykövetség diplomatái, felvidéki magyar politikusok és közéleti szereplők is részt vettek.

Szilágyi kijelentette: 1849. október 6-ának az az üzenete, hogy „a veszteség nem örök, s az elbukás nem végleges, a győzelemhez áldozatokat kell hozni, sőt még inkább ki kell várni, hogy ezek beérjenek”. Utalt ugyanakkor arra, hogy az 1849-es bukásból később sikerek születtek, és most is születhetnek ilyenek.

Kijelentette: október 6-a azt is tanítja, hogy ha a legnagyobb áldozatot is hozzuk meg, a siker időnként akkor is elmaradhat, de csak egy ideig. A siker elmaradt 1849-ben, mert idő kellett, amíg beérett, idő kellett, kitartás, más történelmi helyzet és más taktika. Szilágyi rávilágított arra, hogy október 6-a példájából kell erőt meríteni, hiszen a szüntelen kitartás segíthet elérni a győzelmet.