2024. május 10., péntek

Orbán azt üzente: Gloria victis!

A magyarság világszerte az 1849-es aradi vértanúkra emlékezett

Az aradi vértanúk emléke előtt tisztelgett tegnap a magyarság. Az anyaország központi rendezvényét Budapesten tartották meg, vidéken szintén felidézték az emléküket. A határon túl is megemlékezéseket szerveztek a kivégzések 173. évfordulóján. Így a ma Romániához tartozó Aradon is, ahol az elítéltek közül 1849. október 6-án tizenhárom honvéd főtiszt életét oltották ki az osztrák haditörvényszék döntései alapján.

Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra engedték tegnap a nemzeti lobogót a magyar parlament budapesti épülete előtti Kossuth Lajos téren az aradi vértanúk emléknapján. A ceremónián részt vett Szalay-Bobrovniczky Kristóf védelmi miniszter, Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka és Rétvári Bence, a belügyminisztérium parlamenti államtitkára is. A külföldön tartózkodó Orbán Viktor kormányfő az interneten üzente: Gloria victis! (Dicsőség az áldozatoknak!).

A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon maradt a nemzeti gyásznapon.
A megemlékezés a budapesti Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzással folytatódott. Este a budapesti Madách Színházban megemlékező előadást tartottak. A fővárosban az országos levéltár az emléknap alkalmából tárlatvezetéssel egybekötött rendhagyó kiállítást szervezett a vértanúk búcsúleveleiből.

Az Orbán-kormány 2001-ben nyilvánította nemzeti gyásznappá október 6-át, amikor az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett tizenhárom honvéd főtisztre, valamint az aznap Pesten, kivégzőosztag által agyonlőtt Batthyány Lajos grófra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékezik a magyarság.

Tegnap nemcsak az anyaországban, hanem a határain túl is megemlékezéseket, koszorúzásokat tartottak az aradi kivégzések 173. évfordulója alkalmából. Az erdélyi központi rendezvényt Aradon tartották, a vesztőhelyen 1881-ben állított obeliszknél, amely alatt a tizenháromból tizenegy vértanú nyugszik. (Kiss Ernő földi maradványait a vajdasági Eleméren, Dessewffy Arisztidét pedig a jelenleg Szlovákiához tartozó Margonyán helyezték örök nyugalomra.)

Az obeliszknél szervezett megemlékezés részeként ökumenikus imát is mondtak, amelyet főhajtás és koszorúzás követett. Később szentmisét mutattak be a vértanúk emlékére a belvárosi római katolikus plébániatemplomban.

Az emlékezők ezután körmenetben vonultak át a Román–magyar megbékélés parkjába, ahol a vértanúk emlékművénél, a Szabadság-szobránál este (lapzártánk után) tartottak megemlékezést és koszorúzást. A program szerint beszédet mondott Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, miniszterelnök-helyettes és Semjén Zsolt magyar kormányfőhelyettes.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a szlovákiai Dunaszerdahelyen tartott beszédet a szabadságharc emlékművénél.