Vladimir Vukčević háborús bűnök felgöngyölítésével foglalkozó ügyész számolt be arról tegnap, hogy előrelépés történt a Bitiqi fivérek ügyében. Arról is beszélt, hogy számos gyanúsított szembeötlő állami vagy ahhoz közeli tisztséget tölt ma be.
– Annyit mondhatok el, hogy Aleksandar Vučić miniszterelnök mozgósított minden illetékes minisztert, szervezetet és egyént, azokat, akik bármilyen módon is a segítségére tudnak lenni a háborús bűnök felderítésével megbízott ügyészségnek e súlyos bűncselekmény megoldásában – jelentette ki a Danas napilapnak nyilatkozva.
Hozzátette, hogy a Bitiqi fivérek meggyilkolása az állam által elkövetett bűntettnek számít, az állam azonban ma elszánt annak tekintetében, hogy pontot tegyen az ügy végére, s meggyőződését fejezte ki, hogy ez biztosan meg is fog történni.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen együttműködést valósít majd meg a szerbiai ügyészség a Koszovói Felszabadító Hadsereg által elkövetett bűntettek felderítésével foglalkozó pristinai különleges bírósággal, Vukčević elmondta, jó az együttműködése David Schwendiman csapatával. Mint ismeretes, Schwendimannek kellene ellátnia a jövőben a főügyész feladatait. Vukčević arról számolt be, hogy a leendő főügyészt még azokból az időkből ismeri, amikor Bosznia-Hercegovinában töltötte be az elsők között a nemzetközi főügyész tisztségét.
AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS LEGYEN A SZEMPONT
Az Egyesült Államok különösen érdekeltnek számít abban, hogy a Bitiqi fivérek gyilkossági ügyét mielőbb rendezze a szerbiai igazságszolgáltatás, hiszen a testvérek amerikai állampolgárok voltak. Michael Kirby, az USA belgrádi nagykövete a témával kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy valóban fontos lenne minél előbb eljárni ebben a kérdésben, de nem az útlevél milyensége, hanem az elkövetők szankcionálása miatt. Fontos lenne mindenkihez eljuttatni azt az üzenetet, hogy nem maradhat büntetlen senki, aki valamilyen bűncselekményt követett el.
– Igaz, hogy három amerikai állampolgár meggyilkolásáról van szó, de rajtuk kívül a régióban még sok-sok embert gyilkoltak meg. Ebben a konkrét esetben az őrizetbe vett személyeket a rendőrség ölte meg, melynek még véletlenül sem lenne szabad efféle bűnöket elkövetni. Szeretném, ha a Bitiqi fivérek meggyilkolásának ügyét gyorsan megoldanák a szerb hatóságok, de nem úgy, mint valamit, amit Amerika követel, nem az USA kéréseinek eleget téve, hanem az igazságszolgáltatás alapvető elvárásainak megfelelve – fogalmazott a nagykövet.
MIT JELENT A HARMONIZÁLÁS?
Hozzátette, hogy túl sok gyilkosságot követtek el a Balkánon a múltban, Szerbiában is, Horvátországban a Vihar ideje alatt, Srebrenicában és Koszovóban is. Azt szeretnénk, ha egyenként minden gyilkossági esetet mindenütt alaposan megvizsgálnának, s áldozatok az igazságszolgáltatás révén némi elégtételt kapnának. A témához kapcsolódva Belgrád és Pristina viszonyáról is beszélt, s fontosnak nevezte a kapcsolatok rendezését. Aláhúzta azonban, hogy az erről szóló dokumentumokat nem az Egyesült Államoknak, hanem Belgrádnak, Pristinának és az Európai Uniónak kell elkészítenie közösen. Már 2012-ben, Hillary Clinton amerikai államtitkár és Catherine Ashton uniós külügyi biztos régióbeli látogatásai alkalmával is a viszony harmonizációjáról volt szó, arról azonban nem, hogy egészen pontosan mit is jelent a kapcsolatok rendezése. Nehezményezte, hogy három évvel később sem sikerült egyetlen ezzel kapcsolatos dokumentumot sem letenni az asztalra. Véleménye szerint pedig erre nagy szükség lenne, az már azonban az említett három félen múlik, hogy milyen lesz ez a dokumentum.
NEM ÚJ BIZONYÍTÉKOK DÖNTENEK
Aleksandar Vučić kormányfő a minap kijelentette, hogy a Bitiqi fivérek megoldatlan ügye jelenti Szerbia és az Egyesült Államok kétoldali kapcsolatában a legnagyobb akadályt. Arról biztosított mindenkit, hogy az esetet hamarosan felgöngyölítik, és ezzel elhárul ez az akadály is. Szeptemberre tervezett amerikai útjával kapcsolatban elmondta, hogy nem „új bizonyítékok és papírok” felmutatása miatt indul útnak, s hogy az eset megoldása nem is ilyen újabb dokumentumoktól függ. Egy olyan súlyos bűntett kapcsán történő eljárásról van szó, amelyet amerikai állampolgárok ellen követtek el a mi embereink, mondta. Nagyon fontos – már csak a bilaterális kapcsolatok rendezése érdekében is – ennek a bűncselekménynek a rendezése – fejtette ki Vučić.
A három albán férfi amerikai állampolgárként csatlakozott a Koszovói Felszabadító Hadsereghez. Az Albániából az akkori JSZK-ba való illegális belépés miatt kerültek börtönbe. A fivéreket a belügyminisztérium Petrovo Selo-i oktatóközpontjába hurcolták és zárták be, majd másnap átadták a rendőrség tagjainak, azok pedig megölték őket. Maradványaikra 2001-ben találtak rá a Petrovo Selo-i tömegsírban, a belügyminisztérium terroristaelhárító egységének bázisa közelében. Szerbiában csupán felmentő ítéletek születtek eddig ebben az ügyben. A belgrádi Felső Bíróság háborús bűnökkel foglalkozó részlege legutóbb 2012-ben Sreten Popović és Miloš Stojanović felmentéséről hozott döntést. Rastko Popović, a bírósági tanács elnöke az ítélet megindoklásában elmondta, hogy a megismételt eljárás során sem sikerült bizonyítani, hogy a két vádlott segített volna azoknak az ismeretlen tetteseknek, akik megölték az albán származású, amerikai állampolgársággal rendelkező fivéreket. A bűntetthez nyújtott segítség miatt 2006-ban indult per a két vádlott ellen, mintegy 105 tanút hallgattak meg. A Fellebbviteli Bíróság 2010-ben megsemmisítette a Kerületi Bíróság korábbi elsőfokú felmentő ítéletét, ezért került sor az újabb perre. Az említett vádlottak adták át a három fivért a rendőrség tagjainak a vádirat szerint.
