Kudarcba fulladt a puccskísérlet Oroszországban

Fegyveres lázadást robbantott ki a hét végén Jevgenyij Prigozsin, a Wagner zsoldossereg alapítója Oroszországban, ahol ilyenre rég nem volt példa. Előbb területeket foglalt el hazájában, majd harcosainak egy csoportja megindult Moszkva felé, hogy megbuktassák a katonai vezetést. Vlagyimir Putyinra állítólag nem emeltek volna kezet, de az elnök hazaárulással vádolta meg a zendülőket és büntetést ígért. Prigozsin szombat estére meggondolta magát és lefújta az akciót.

Egész Oroszországban nagy riadalmat keltett a hét végén Jevgenyij Prigozsin és az általa alapított, irányított Wagner zsoldossereg. Főnökük ugyanis bejelentette: csapatai élén bevonul Moszkvába és megbuktatja a katonai vezetést. Ám már szombaton este visszakozott. Közölte: visszahívta az orosz fővárost 200 kilométerre megközelítő zsoldosokat, annak érdekében, hogy elkerüljék a vérontást. Elrendelte ugyanakkor, hogy (a fellázított) harcosai térjenek vissza bázisaikra. Ezután megkezdődött az elvonulás, az akció véget ért, illetve kudarcba fulladt.
Előzőleg a Wagner erői szombatra virradóra – gyakorlatilag egyetlen puskalövés nélkül – ellenőrzésük alá vonták az 1,1 millió lakosú oroszországi Rosztov-na-Donu várost, amely 1200 kilométerre található Moszkvától. A hírek szerint vasárnapra virradóra már ki is vonultak onnan. Nem sokkal azután, hogy vezérük visszavonulót fújt.

Prigozsin kezdeti haragját az orosz hadügymisztérium váltotta ki. Korábban már többször bírálta a tárcát és Szergej Sojgu minisztert, valamint a vezérkari főnököt, Valerij Geraszimov tábornokot, ám ezúttal az hozta ki sodrából, hogy az orosz haderő csapást mért híres-hírhedt magánhadserege ukrajnai táboraira és fel akarta számolni a Wagnert. Állítását a minisztérium valótlannak nevezte. Vlagyimir Putyin orosz elnök, akivel Prigozsin nemrég még jó barátságban volt, legközelebbi szövetségesként, hátbatámadásnak minősítette a lázadást, és kilátásba helyezte elfojtását.

A hadúrként viselkedő Wagner-vezér azt mondta, hogy pénteken (este) indultak el igazságot tenni, és 24 óra alatt 200 kilométerre megközelítették Moszkvát. Embereinek útközben nem esett bántódása, ám (szombaton) eljött a pillanat, amikor már vér folyhatott volna. „Megértve annak felelősségét, hogy oroszok vére folyhat, a hadoszlopok visszafordultak és visszatérnek a bázisokra” – közölte Prigozsin.

LUKASENKO RÁBESZÉLTE

Nem sokkal korábban Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök arról számolt be, hogy egész nap tárgyalt Prigozsinnal, és sikerült megegyezniük a Moszkva felé tartó zsoldosok visszafordításáról. Lukasenko az orosz elnökkel történt egyeztetést követően vette fel a kapcsolatot a Wagner-vezérrel, aki beleegyezett abba, hogy véget vessen a konfliktusnak.

Alighanem az utolsó pillanatban, mert a puccsveszély miatt Oroszország sok nagyvárosában már páncélos járműveket és katonákat vezényeltek ki az utcákra, hogy felkészüljenek az Ukrajna elleni háborúban sikeresen harcoló zsoldossereg „fogadására”. A Wagner-konvojban állítólag 25 ezer fegyveres utazott. Prigozsin a lázadást igazságmenetnek nevezte el, s tagadta, hogy puccsot akartak volna végrehajtani.
Lényegében azonban megtámadta a hazáját, Oroszországot, óriási zavart keltve a legfelsőbb politikai és katonai körökben, amelynek tagjai megriadtak a katonai hatalomátvétel veszélyétől. Az akció akár polgárháborúvá is fajulhatott volna.

CÉLKERESZTBEN A MINISZTER

A Wagner-alapító és az orosz hadügyminisztérium hetek óta tartó viszálya szombat hajnalra nyílt katonai konfrontációvá fajult. Prigozsin azt állítja, hogy azért indította meg seregeit, mert a minisztérium átverte a zsoldosokat, az orosz haderő pedig csapásokat mért az Ukrajnában harcoló táboraikra, ahol sokan meghaltak. A történtekre reagálva már pénteken megfogadta, hogy válaszol ezekre az atrocitásokra. Közölte: meg kell állítani a gonoszt, amely szerinte maga az orosz katonai vezetés.

A Wagner magánhadsereg egységei a hét végén legalább két helyszínen hatoltak be a megszállt ukrajnai térségekből Oroszországba. A zsoldosok a Voronyezsi területen indultak meg Moszkva felé, hogy megbuktassák az orosz katonai vezetést. Prigozsin szavaiból már az elején kiderült, hogy nem az államfőt akarja félreállítani, „csak” a hadügyminisztérium irányítóit, mindenekelőtt a Putyinhoz lojális Sojgu tárcavezetőt.

PÉLDÁTLAN KIHÍVÁS

Prigozsin felszólította az oroszokat, hogy ne álljanak ellen a csapatainak. Eredetileg azt híresztelte, hogy amint befejezik, amit elkezdtek, visszatérnek a frontra, s megvédik Oroszországot.
Az FSZB orosz titkosszolgálat (a KGB utódja) azonban úgy ítélte meg, hogy a Wagner-vezér „kijelentései és tettei egy fegyveres polgári konfliktus elindítására szólítanak fel”.

Az orosz állam az utóbbi évtizedekben még egyszer sem találta magát szembe ilyen veszélyes kihívással. Figyelemre méltó, hogy a fegyveres erők (reguláris csapatok) egy része nem szállt szembe az előrenyomuló Wagner-zsoldosokkal. Moszkva felé állítólag egyetlen ellenőrzőpontnál sem merték feltartóztatni őket az autóúton. Meg nem erősített hírek szerint az orosz alakulatok némelyike nemcsak passzív maradt, hanem követte is a Wagner utasításait. Helyszíni felvételek alapján úgy tűnik, a lázadókhoz csatlakozhatott a reguláris erők egy része is.

Más hírek viszont arról szólnak, hogy Voronyezs térségében néhol szembeszállt a betolakodókkal az orosz haderő. Több járművüket állítólag meg is semmisítette. A zsoldosok pedig lelőttek egy katonai helikoptert.

MEGSZŰNTEK A KORLÁTOZÁSOK

Moszkvában, továbbá a főváros körül és Voronyezs régióban terrorellenes intézkedéseket vezettek be, katonai ellenőrzőpontokat létesítettek, a levegőben harcigépek köröztek. Az orosz fővárosban mára munkaszüneti napot rendeltek el. Az ország több régiójában pedig korlátozták a légi- és a buszforgalmat. Az intézkedések nagy részét azonban időközben majdnem mindenütt visszavonták.

Szentpéterváron a Wagner-csoport központját a kormányhoz hű biztonsági erők vették körül, illetve zárták le kordonnal. Több városban pedig bezárták a magánhadsereg toborzóirodáit.

Moszkva szombaton parancsot adott ki Prigozsin elfogására. Az FSZB ugyanakkor bűnügyi eljárást indított ellene katonai lázadás kísérlete miatt, s felszólította a Wagner tagjait, hogy vegyék őrizetbe az alapítót.

Amint azonban Prigozsin kiadta a visszavonulási parancsot a Kreml is megenyhült. Szóvivője, Dmitrij Peszkov közölte: megszüntetik a vádat és az eljárást a zsoldosvezér ellen, őt pedig Fehéroroszországba küldik. A felkelésben résztvevő harcosok ellen sem emelnek vádat.

NEVÉT NEM EMLÍTETTE 

Az orosz elnök ezt megelőzően – még a zsoldosok előrenyomulása idején – rövid tévébeszédben reagált a lázadásra. Prigozsin nevét nem említette, de a fegyveres felkelést az ország és az orosz nép hátba szúrásának és elárulásának nevezte. A Wagner-vezérre utalva elmondta: „a túlzott becsvágy és az önérdek vezetett az áruláshoz”. Putyin kemény fellépést ígért a lázadók ellen. Mindenki, akik tudatosan vállalta mindezt, és zsarolni próbálja az államot, annak „azonnali, elkerülhetetlen büntetéssel kell számolnia, felelnie kell a törvény és népünk előtt” – üzente. Bejelentette, hogy a fegyveres erők parancsot kaptak a zendülés szervezőinek semlegesítésére.

A világ több országa szinte azonnal reagált az oroszországi eseményekre. Ám majdnem mindegyik csak annyit közölt, hogy szoros figyelemmel követik a fejleményeket.

Bőbeszédűbb volt az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij úgy ítélte meg, hogy Oroszország „totális gyengesége” nyilvánvalóvá vált. Közölte: a világ láthatta, hogy Moszkvában a főnökök „nem irányítanak semmit. Teljes a káosz”.

MINDENKI TALÁLGAT

Mindenki csak találgatja, hogy mi lesz a Wagner-csoport sorsa, eddigi vezetője nélkül. És az is kérdés, túléli-e Prigozsin a fehéroroszországi „vendégséget”. Hírek szerint a Kreml felajánlja majd a Wagner tagjainak, hogy csatlakozzanak a reguláris fegyveres erőkhöz. De az is lehet, hogy átirányítják őket olyan magánhadseregekbe, amelyek a közelmúltban alakultak és lojálisak a Kremlhez.

A szakértők többsége továbbra is tanácstalan, nem igazán érti, mi is történt valójában. Abban azért egyetértenek, hogy a Wagner akciója mindenképpen hatással lesz Putyin oroszországi tekintélyére, és akár jelentősen meg is tépázhatja.
Néhány elemző szerint az egésznek még nincs vége azzal, hogy a Wagner zsoldosai visszatérnek a táborhelyükre, sőt az események támasztotta kihívás az orosz elnök számára csak most kezdődik.

Mások úgy vélik: bármilyen megállapodást is kötött Putyin (nevében Lukasenko) és Prigozsin, az már világossá vált, hogy ha az orosz sereg kudarcot vall az Ukrajna ellen indított háborújában, annak következményei destabilizálhatják Oroszországot és fenyegetik Putyin uralmát. Hogy miként ér véget az ukrajnai háború, nem tudni, de az valószínűsíthető, hogy még jó ideig töretlenül folytatódik.