2026. augusztus 13., csütörtök

Kijev a NATO segítségét kéri, Oroszország mozgósítás nélkül növelné haderejét

Az ukrán fél a NATO-hoz eljuttatott legutóbbi listáján elsősorban a háború utáni humanitárius aknamentesítéshez szükséges felszereléseket sorolta fel. A kért eszközök között tűzszerészek számára készült védőruhák, magnetométerek, távirányítású rendszerek, valamint a robbanóeszközök felderítésére és hatástalanítására alkalmas robotok is szerepelnek.

A kérések hátterében az áll, hogy Ukrajna területének jelentős része továbbra is aknákkal és egyéb robbanóeszközökkel szennyezett. Kijev emellett Washingtonnak is átadta a háború lezárására vonatkozó javaslatait. A diplomáciai erőfeszítések mellett azonban folytatódtak a harcok: az orosz erők ukrán fekete-tengeri kikötőket, köztük Csornomorszkot, Odesszát és Ocsakivot támadták, miközben Ukrajna oroszországi tengeri infrastruktúrát célzott. A NATO nagykövetei közben a lengyel és román légtér közelmúltbeli megsértéséről is tárgyaltak. Az észak-atlanti szövetség az incidensekért Moszkvát teszi felelőssé.

Oroszországban eközben egyelőre nem készülnek újabb általános mozgósítás kihirdetésére. A Kreml és a védelmi minisztérium a regionális és helyi hatóságokra helyez egyre nagyobb nyomást annak érdekében, hogy az év végéig országosan 409 000 szerződéses katonát toborozzanak. A verbuválás az év elején nehezebben haladt – az első negyedévben 71 216 szövetségi belépési bónuszt fizettek ki, ami az elmúlt három év azonos időszakának legalacsonyabb értéke. Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese szerint az év első felében csaknem kétszázezren írtak alá katonai szolgálatra vonatkozó szerződést.

A toborzás során egyre agresszívebb módszerekről is beszámolnak. A Danas által idézett források szerint a hatóságok célzottan keresik többek között az eladósodott, büntetőeljárás alatt álló vagy nemrégiben jogosítványuktól megfosztott férfiakat. Egyes régiókban rendőrségi razziákról és munkahelyeken, illetve otthonokban végzett toborzásról is érkeztek jelentések. Oroszország a 2022 szeptemberében elrendelt, 300 ezer tartalékost érintő mozgósítás óta elsősorban magas fizetésekkel és jelentős szerződéskötési bónuszokkal próbálja biztosítani az utánpótlást. Az új katonák elsősorban a fronton elszenvedett veszteségek pótlására szolgálnak, nem pedig nagyobb hadműveleti tartalék kialakítására.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban azt állította, hogy Oroszország a szeptemberi parlamenti választások után újabb, akár több százezer embert érintő mozgósítást készíthet elő. Ezt azonban Moszkva hivatalosan nem erősítette meg.

Magyar ember Magyar Szót érdemel

Nyitókép: Pixabay.com