Az egészségtudatos életmód a ma embere számára szinte kötelező követelmény. A sport, a helyes táplálkozás, a szellemi és lelki egészség mind részét képezi ennek a szemléletnek. Talán nincs is olyan ember, aki ne hallott volna még erről, hiszen a média, a tömegtájékoztatás igen nagy teret szentel az egészségtudatos felfogás népszerűsítésének. Sokan komolyan változtatnak korábbi életformájukon, tudatosan megpróbálják átalakítani felfogásukat, napi életvitelüket ennek szellemében. Még azok is, akik egyelőre inkább kerülik, hogy változtassanak valamit is megszokott életformájukon, gyakran kifogásokkal hárítják: nincs nekem sem időm, sem pénzem ilyesmire, mondják, ha bármilyen sportról, egészséges élelmiszerről, több szabadidőről esik szó.
Az egészségtudatos életmód viszonylag új keletű kifejezés. Régebben egészséges életmódról beszéltek. Felmerül a kérdés, hogy van-e, és ha igen, akkor mi a különbség a két fogalom között. A különbséget úgy szokták megragadni, hogy az egészséges életmód egy állapot, amely olyan szokásokon alapul, amelyek az egészség megőrzéséhez vezetnek, az egészségtudatosság esetében pedig tudatos döntések egész soráról van szó, amelyek mögött az a szemlélet húzódik meg, hogy az egyén felelősséggel tartozik saját egészségének a fenntartása érdekében, és hosszú távon meg is tesz mindent ezért. A tudatosság fogalmába beletartozik nemcsak maga a konkrét személy, hanem az őt körülvevő környezeti, társadalmi tényezők összefüggéseinek ismerete is, amely meghatározza, illetve lehetővé teszi az egészséges életmód tudatos kialakítását.
Az egészségtudatosságot propagáló reklámok azt a benyomást keltik, hogy ez az életforma kizárólag egyéni döntés eredménye. Hiszen mindenki maga határozza el, hogy sportol vagy sem, akár hobbiszinten, akár fitnesz- vagy konditeremben, akár a szabadban fut vagy biciklizik, vagy számos más lehetőséggel él. A stressz kiküszöbölése és a szabadidő már nehezebb eset: a mai életforma általában nem biztosítja az elegendő szabadidőt, a stresszt pedig nem lehet elkerülni, inkább a stressz kezelését kellene megtanulni, megtanítani. A megfelelő egészséges táplálkozásra való törekvés kapcsán azonban napjainkban olyan problémák merültek fel, amelyekkel korábban nem kellett foglalkozni.
A mai modern élelmiszeripar olyan termékek egész sorával rukkolt elő, amelyek a legfinomabb megfogalmazás szerint is igencsak kétségesek az emberi egészség szempontjából. Új szóval kellett megismerkednünk, amely e termékeket jelöli. Ezek az ultrafeldolgozott élelmiszerek. Az ultrafeldolgozott élelmiszerek, a feldolgozott élelmiszerek, illetve a feldolgozatlan élelmiszerek fogalma között igen nagy a jelentésbeli különbség. Az egészséges életmódra való törekvés érdekében leginkább a feldolgozatlan élelmiszereket kellene fogyasztani, amelyek természetes állapotban vannak, mint például a friss zöldségek és gyümölcsök. A feldolgozott élelmiszerek eredeti állapotukhoz képest már keresztülmentek valamilyen változtatáson. Ezeket azonban általában nem tekintik egészségre ártalmas élelmiszereknek, mert olyan hagyományos anyagokat használtak a feldolgozásuk során, amelyek szinte minden konyhában megtalálhatóak, mint például só, cukor, vagy hagyományos módon kerültek feldolgozásra, mint például főzés.
Más a helyzet az ún. ultrafeldolgozott élelmiszerekkel. Ezek olyan iparilag előállított termékek, amelyek nagyon sok mesterséges adalékanyagot tartalmaznak, nagyon kevés bennük a természetes alapanyag, sok a hozzáadott ízfokozó, színezék, állományjavító és egyéb, otthon nem ismert vegyi anyag. Kutatások kimutatták, hogy ezek tartós fogyasztása növeli a különféle súlyos betegségek kockázatát. Az üzletek polcai azonban tele vannak az ultrafeldolgozott élelmiszerek egész arzenáljával. Üdítők, energiaitalok, csipszek, levesporok, készételek, csomagolt pékáruk, szalámik, virslik és általában a felvágottak mind az ultrafeldolgozott ételek kategóriájába tartoznak. Két kérdés azonnal felmerül mindezek kapcsán. Az egyik az: vajon mit vásároljunk, ha egészségesen akarunk étkezni? Az üzletek polcai üresen maradnának, ha ezeket mind kivonnánk a forgalomból. A másik kérdés, ami mindezek ismeretében spontán felmerül: hogyan lehetséges, hogy egészségre ártalmas termékeket állítanak elő, forgalmaznak, árusítanak? A természetes elvárás az lenne, ha nem engedélyeznék az egészséget károsító termékek előállítását, és a vásárlónak nem azon kellene aggódnia, hogy egészséges életmódra való törekvés helyett éppen károsítja a saját egészségét.
Az ultrafeldolgozott élelmiszer elnevezés az ultra- előtagnak köszönhetően igen találóan jelzi, hogy mindazok a termékek, amelyek beletartoznak ebbe a fogalomkörbe, túlzottan, szélsőségesen, a megszokott határokon túlmutató, extra feldolgozásnak lettek kitéve. A megnevezés korrekt, kifogásolni nem is ezt lehetne, hanem azt, hogy talán még nem eléggé köztudott, milyen sok élelmiszer tartozik az ultrafeldolgozott termékek körébe, mint ahogy ezeknek az egészségre gyakorolt káros hatását sem vesszük elég komolyan. Az egészségtudatos életmódra való törekvés sikere szempontjából az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztásának kockázatait is számba kell venni.
