A magyar parlamenti választások legnagyobb vesztese a nemzetközi szintéren Donald Trump amerikai elnök kormányzata – értettek egyet orosz politológusok a magyar politikai erőpróbáról a Rosszija Szegodnya médiacsoport moszkvai székházában megrendezett kerekasztal-beszélgetésen.
Dmitrij Bunyevics, az Oroszországi Stratégiai Kutatóintézet igazgatójának tanácsadója emlékeztetett rá, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kitűnő kapcsolatokat ápolt Donald Trump amerikai elnökkel, aki támogatta, valamint az amerikai republikánus párt jobbszárnyával, amely egyfajta példaképnek tekintette őt. J.D. Vance amerikai alelnök budapesti látogatását kudarcnak minősítette, amely, mint mondta, nem ígért perspektívát, és rávilágított Washington pozícióinak az EU-n belüli gyengeségére. Ennek második példájaként Calin Georgescu jelölt esetét említette, akit diszkvalifikáltak, miután megnyerte a román elnökválasztás első fordulóját.
„Trump varázslatosan megbukott" – mondta Alekszandr Muhin, a Politikai Információs Központ vezérigazgatója.
A másik vesztest Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőben nevezte meg, akinek az unión belül Orbán mindig pártját fogta.
Vesztesnek ítélte meg Trumpot Alekszandr Martinov, az Új Államok Nemzetközi Intézetének igazgatója, az orosz kormány Pénzügyi Egyetemének docense is, aki ugyanakkor, a Fidesz országos listája eredményeinek tekintetében sikeresnek nevezte az amerikai politikai tanácsadók segítségét. Az egyéni körzetek sorsának alakulásában viszont ukrán szakértők szerepét látta, akik szerinte jelen lesznek a hét végén esedékes bolgár választásokon is.
Muhin úgy vélekedett, hogy Orbán Viktor miniszterelnök „gyengesége" abban mutatkozott meg, hogy „nem tudott semmit sem tenni" a Barátság kőolajvezeték körüli konfliktus ügyében, nem hirdetett ki ultimátumot, nem tett éles kijelentéseket. Ez a szakértő szerint a magyar politika befelé fordulásának jele volt.
Úgy vélekedett, hogy a magyar kormányváltás után nem lehet teljes fordulatra számítani, mert Magyar Péter más ember jelöltként és miniszterelnökként. Meglátása szerint meg kell majd hálálnia az EU-nak a támogatást az Ukrajnának nyújtandó hitel blokkolásának feloldásával, de ha lemond az orosz energiahordozókról, akkor az meglátszik majd a magyar benzinárakon, és – példaként Horvátországot hozta fel – a gazdasági helyzet romlani fog.
Muhin szerint „Robert Fico egyedül maradt" az EU-ban Ukrajna kérdésében. Meglátása szerint Moszkva kapcsolatban marad az ellenzékbe szorult Orbánnal.
„Orbán a húsz évvel ezelőtti önmagától szenvedett vereséget" – vélekedett Martinov.
Magyart a két évtizeddel ezelőtti kormányfőhöz hasonlította, és úgy vélekedett, hogy a győztes a hatalmi harcban rövidebb idő alatt fogja bejárni ugyanazt az utat.
Martinov szerint nincs jele a fordulatnak, mert a választások győztese Ukrajna támogatása és a migráció ügyében az elődjéhez hasonló álláspontot képvisel. Mint fogalmazott, az Ukrajnának szánt uniós 90 milliárd euró ügyében Magyarnak „teljesítenie kell kötelezettségeit", ám olajat venni "máshonnan nem lehet, főleg Trump (iráni háborúja) után".
A Tisza támogatóinak „Ruszkik haza!" skandálásával kapcsolatban megjegyezte, hogy Magyarország Oroszországgal szemben sosem volt baráti ország, igazából még a kádári időkben sem.
Bunyevics azokról az értékelésekről szólva, melyek szerint „Magyarország Európa felé fordult", rámutatott, hogy Orbán sosem mondott nemet Európára, soha nem szorgalmazta a kilépést, és kulcsszerepe volt a magyar uniós csatlakozásban.
A kutató szerint a civilizáltan zajló kormányváltás „megmutatta, hogy mennyire üres az autoriterizmus vádja", mert a Nyugat azokat bélyegzi meg így, akik szembemennek az érdekeivel. Martinov európai politikushoz méltó gesztusnak minősítette a vereség elismerésének nyugalmát, és azt hogy a kormányfő gratulált a győztesnek.
A választások eredményével kapcsolatban Bunyevics hangot adott annak a megfigyelésének, hogy miközben a kelet-európai választó belefáradt az ukrajnai válságba, Orbán a geopolitikára helyezte a hangsúlyt, Magyar pedig a társadalmi és gazdasági problémákra, noha a két politikus nézetei között szerinte nincs nagy eltérés.
Ő is megjegyezte, hogy Magyarországon nincs oroszbarátság, de létezik a felimerés, hogy a jólét érdekében szükség van az energiára.
Artyom Ijinszkij, a Világgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Intézete európai politikai kutatásokkal foglalkozó osztályának kutatója egyebek között arról beszélt, hogy a Tiszának a korábban Fidesz-bástyának tekintett kelet-magyarországi régiókban elért sikere igazolta, hogy Magyar az ország belső ügyeire fektette a hangsúlyt. Meglátása szerint még nem látni a megalakítandó kormány gazdasági szakembergárdáját, Kapitány István nevezve meg lehetséges „szürke eminenciásként". Mint mondta, érdemes lesz megfigyelni, hogyan alakulnak majd Magyarország keleti gazdasági kapcsolatai, egyebek között Kínával és Törökországgal.
Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy milyennek látják a titkosszolgálatok – köztük az orosz szolgálat - szerepvállalását a választásokon, Martinov emlékeztetett rá, hogy a mai Oroszország kinyilvánított politikája, hogy nem avatkozik be idegen választásokba. Hozzáfűzte, hogy még akkor sem, ha ez, mint korábban Ukrajna esetében „logikus" lett volna, ami elvezetett a mostani háborús konfliktushoz. Moszkva vádolását az "európai irracionális oroszgyűlölő irányvonal" megnyilvánulásának nevezte.
Muhin kijelentette, hogy Oroszországot titkosszolgálati beavatkozással vádolni „kötelező narratíva lett a nyugati országoknál, amelyek ezzel a saját ilyen irányú tevékenységüket leplezik.
Nyitókép: A szakértők szerint a magyar kormányváltás után nem lehet teljes fordulatra számítani, mert Magyar Péter más ember jelöltként és miniszterelnökként (Fotó: MTI)
